Magyarország nem mezőgazdasági ország – meglepő térkép született

Az Eurostat egészen kifinomult rendszert fejlesztett ki annak érdekében, hogy az Európai Unió egyes térségei közötti eltérések pontosan mérhetők legyenek. A NUTS (vagyis a Statisztikai Célú Területi Egységek Nómenklatúrája) 1-es szintjén Magyarország csupán három országrészre oszlik, a NUTS 2 nyolc tervezési-statisztikai régióból áll, míg a NUTS 3-as szint a megyéknek és Budapestnek felel meg.

Ez utóbbi alapján készült el az az aprólékos térkép, amely tökéletesen megmutatja, hogy az EU-régiók közül melyek támaszkodnak leginkább a mezőgazdasági termelésre. Az alábbi ábrán minél sötétebb egy terület, annál inkább az agráriumból élnek a legtöbben:

Valószínűleg sokak számára meglepő, hogy Portugália, Lengyelország, Románia és Görögország vezetnek ezen a téren, míg Magyarországon a Szabolcs-Szatmár-Beregtől Baranyáig húzott vonal alatt sötétebbek a régiók.

2020-ban az EU összes munkavállalójának a 4,5 százaléka dolgozott a mezőgazdaságban, ami körülbelül 9,4 millió embert jelent. Ez meglehetősen kevés a közösség 448 millió lakosához képest, ám ez is jól mutatja, hogy a fejlett agrárium ennyi gazdálkodóval is képes gondoskodni a kontinens ellátásáról, sőt exportra is termelni.

Romániában akadnak olyan régiók (Vaslui és Neamţ), ahol 61, illetve 51 százalék körül alakul a mezőgazdaságban dolgozók aránya, ami az egész EU-ban a legmagasabbnak számít. Nálunk Békés jelenti a csúcsot, de ott is „csupán” 13 százalékos arányt mértek.

Összességében 114 olyan uniós régió van, ahol 16,5 százalék fölötti a mezőgazdaságban, erdészetben és halászatban tevékenykedők aránya. A másik végletet az a 137 régió jelenti, ahol az agráriumhoz köthető dolgozók aránya a 0,5 százalékot sem éri el.

^{(Fotó: sgrunden/Pixabay)}