Az elmúlt hónapokban látványos fordulat rajzolódott ki a világ élelmiszerpiacain: miközben a legtöbb alapvető élelmiszer ára meredeken esik, a gabonapiac történelmi termésrekord felé tart. A FAO friss jelentése szerint novemberben már harmadik hónapja csökkent az élelmiszerár-index, és olyan bőséges globális kínálat körvonalazódik, amely évtizedek óta nem látott készletszintet eredményezhet.
A helyzet különösen azért izgalmas, mert az árak és a termelési adatok ellentétes irányba mozognak: zuhanó jegyzések mellett készül a valaha mért legnagyobb gabonatermés.
Zuhanó árak és rekordközeli termés
A FAO élelmiszerár-index novemberben 125,1 pontra süllyedt, ami egyetlen hónap alatt is számottevő esés. A tejtermékek, a húsfélék, a növényi olajok és a cukor mind lefelé húzták a mutatót: a cukor ára például olyan mélyre esett, amire 2020 óta nem volt példa. A tejágazatot az EU és Új-Zéland bőséges exportkínálata, a húspiacot pedig a baromfi- és sertésárak visszaesése mozgatta. Részben azért, mert Brazília a madárinfluenza miatti korlátozások feloldása után újra agresszíven nyomul a piacon.
Ebben az általános árcsökkenési hullámban a gabona külön utat jár. A FAO gabonaár-indexe novemberben is emelkedett. A búza jegyzése azért kapaszkodott fel, mert a kínai importigény hirtelen megnőhet az amerikai termés iránt, miközben a fekete-tengeri térség tartós konfliktusa továbbra is bizonytalanná teszi az ellátást. A kukorica esetében a brazil export iránti megállíthatatlan kereslet húzza felfelé az árakat, míg a rizspiacon a betakarítások és a gyenge importkereslet nyomták le a jegyzéseket.
A gabonapiac kilóg a sorból
A FAO decemberi előrejelzése szerint 2025-ben a globális gabonatermelés eléri, sőt meghaladja a 3 milliárd tonnát. Ilyen még soha nem történt. A rekordot elsősorban Argentína húzza felfelé, ahol a kedvező időjárás és a vártnál nagyobb vetésterület miatt minden esély megvan arra, hogy a búza történelmi csúcsot döntsön. De erősödik az EU és az USA kibocsátása is, sőt a szemes termények összességében is felfelé korrigálódtak.
A rizstermelés is új magasságokba érhet: Indonézia, Banglades és Japán emelkedő terméseredményei miatt a világ rizskibocsátása közel 559 millió tonnára nőhet, ami 1,6 százalékos éves javulás. A növekedést Észak-Ázsia és Dél-Amerika húzza, míg Pakisztán, Nepál és Thaiföld visszaesése egyelőre nem tudja megtörni a pozitív trendet.
Argentína és Ázsia írja át a világ gabonatermelési térképét
Az északi féltekén a téli búzavetés több helyen jól halad, de korántsem problémamentes. Az USA-ban a növények mindössze 45 százalékát minősítik jó vagy kiváló állapotúnak, ami sokéves mélypontot jelent. Olaszországban csapadékhiány okoz fejtörést, míg Oroszországban kedvező körülmények között zárult a vetés. Ukrajnában a talajnedvesség javulása enyhítette a korábbi aggodalmakat, és 2026-ban nagyobb búzaterület körvonalazódik. Noha még mindig elmarad a háború előtti szinttől.
A déli féltekén a tavaszi vetések szintén izgalmas képet mutatnak. Argentína erős visszapattanásra készül a kukoricapiacon, Brazília pedig a nagy exportkereslet miatt tovább növeli a vetésterületét. Dél-Afrika a sárga kukorica irányába mozdul, amit az ígéretes esős évjárat is támogat.
Rekordmagas készletek és feltámadó gabonakereskedelem
A termésrekord nem marad következmények nélkül. 2026 végére a világ gabonakészletei várhatóan 925,5 millió tonnára nőnek, ami 6,5 százalékos emelkedés és immár a kilencvenes évek eleje óta nem látott biztonsági szint. A fő exportőrök készlet/felhasználás aránya 22,3 százalékra ugorhat, ami hatalmas puffer a világpiacon.
A gabonakereskedelem szintén élénkül: a FAO szerint 2025/26-ban mintegy 500,6 millió tonna gabona cserél gazdát, ami 3,3 százalékos növekedés. A búzaimport újra felfut, különösen Pakisztán és Törökország visszatérésével, míg a rizskereskedelem enyhe visszaesést mutat.
Kiemelt kép: Pixabay.
