A megállapodás segített leküzdeni a globális élelmiszerválságot, amelyet az ENSZ-tisztviselők szerint súlyosbított az ukrajnai háború.

A biztonságos szállítási csatorna létrehozásáról szóló egyezmény értelmében Ukrajna mintegy 27,7 millió tonna mezőgazdasági terméket exportálhatott, ebből 13,9 millió tonna kukoricát és 7,5 millió tonna búzát. Ez a jelenlegi 2022/23-as gazdálkodási szezonban Ukrajna kukoricaexportjának mintegy 60%-át, a búzaexportnak pedig 56%-át teszi ki. Egyéb szállított áruk közé tartozik a repce, a napraforgóolaj, a napraforgódara és az árpa. A vezető célállomások Kína (6,3 millió tonna), Spanyolország (4,8 millió) és Törökország (3 millió) voltak.

Oroszország azt mondta, hogy nem hosszabbítja meg az együttműködést, ha a Nyugat nem távolítja el az orosz gabona- és műtrágyaexport akadályait, beleértve az Orosz Mezőgazdasági Bank (Rosselkhozbank) visszakapcsolását a SWIFT fizetési rendszerhez.

Biztosítás

Ha Oroszország kivonulna az egyezségből a biztosítási ráták, amelyek amúgy is magasak, valószínűleg tovább emelkednek, és a hajótulajdonosok nem szívesen engedik be hajóikat a háborús övezetbe Oroszország beleegyezése nélkül. A biztosítóknak figyelembe kell venniük az orosz haditengerészet hajóinak a Fekete-tenger vizein való jelenlétét és az úszó tengeri aknákat.

Termés és szállítás

Ukrajna gabonaexportja az előrejelzések szerint a 2023/24-es szezonban csökkenni fog, miután a háború miatt a gazdák kevesebb kukoricát és búzát vetettek. A kedvező növekedési feltételek azonban korlátozhatják a csökkenés mértékét.

A Nemzetközi Gabonatanács előrejelzése szerint Ukrajna kukoricatermése 21 millió tonnára esik vissza az előző szezon 27 millióról, az export pedig 20,5 millióról 15 millió tonnára csökken. Az előrejelzések szerint Ukrajna búzatermelése 20,2 millió tonnára esik vissza a 2022/23-as 25,2 millióról, exportja pedig 11 millió lesz az előző szezon 14,5 milliójával szemben.

Az ilyen mennyiségű gabona exportja a Kelet-Európai Unión keresztül logisztikailag nehéz és költséges is lenne, különösen az Ukrajna keleti régióiban termesztett növények számára.

Szárazföldi útvonalak

Ukrajna a konfliktus kezdete óta jelentős mennyiségű gabonát exportál az EU keleti országaiba, különösen Magyarországra, Lengyelországra és Romániába. Számos logisztikai kihívás merült fel azonban, beleértve a különböző nyomtávokat is.

Ukrajna vasúthálózata más posztszovjet országokéhoz hasonlóan 1520 mm-es nyomtávú. A Kelet-Európai Unió országai 1435 mm-es nyomtávot használnak, ami lehetetlenné teszi a vonatok megszakítás nélküli közlekedését egyik hálózatról a másikra.

Más kérdés, hogy az ukrajnai gabonaáramlás az EU keleti részén már most is nyugtalanságot okoz a régió gazdálkodóinak körében, akik szerint az ukrán gabona olcsóbb, mint a helyi készletek.

Lengyelország a múlt héten ideiglenesen blokkolta az ukrán gabona behozatalát, hogy mérsékelje az árakra gyakorolt hatást, bár közölte, hogy továbbra is engedélyezik az országon belüli tranzitszállítást. A román gazdák traktorokkal és teherautókkal is blokkolták a forgalmat és a határellenőrzést.

Az ukrán gazdák visszautasították azokat az állításokat, amelyek szerint exportjuk máshol csökkenti a jövedelmezőséget. Az érvek azonban felerősödhetnek, ha Ukrajnának lényegesen nagyobb mennyiséget kellene exportálnia Kelet-Európán keresztül.

Példátlan bizonytalanság

A jelentős exportőr Ukrajna szállítmányainak csökkenése szerepet játszott a globális élelmiszerár-válságban. A további tényezők közé tartoznak a szélsőséges éghajlati tényezők és a COVID-19 világjárvány következményei. Ha a folyosót leállítanák, az a gabona világpiaci árának megugrásához vezetne, miközben sok országban már most is meredeken emelkednek az élelmiszer- és üzemanyagimport költségei. Az ENSZ Élelmezésügyi Világprogramja szerint ebben a hónapban az élelmiszer-ellátás bizonytalansága továbbra is példátlan mértékű.