Parizer: silány felvágott vagy minőségi termék?

A párizsinak (parizernek) nincs jó híre, a legtöbben „silány” felvágottnak tartják, még sincs olyan ember, aki alkalmanként ne kívánná meg egy vajas zsömlébe téve. Ideális esetben a párizsi vízzel kevert húsnyesedékből, húsmaradványokból és szalonnából készül, a probléma ott kezdődik, amikor a gyártók szójával próbálják megkötni a benne lévő vizet és zsírt.

Ha a parizer ruganyos, gumiszerű, arról fel lehet ismerni, hogy nem spóroltak a szójával az elkészítésekor.

Ki gondolná, hogy ez az egyszerű ennivaló is jogosult lehet a KMÉ védjegyre. Ez a Kiváló Minőségű Élelmiszer rövidítése, és egyszerre utal az élelmiszerek biztonságára, minőségére és a fenntarthatósági szempontokat szem előtt tartó gyártási folyamatokra.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Termékmustráján ezúttal párizsik kerültek az asztalra. A vizsgálatfolyamat eredménye alapján 13 termék gyártója, forgalmazója nyerte el a pályázás lehetőségét a KMÉ-védjegy arany fokozatára.

A kínálatot feltérképező polcfelmérést és a nevezést követően összesen 38 termék került nagyító alá a hivatal laboratóriumaiban. A szeletelt és rúd kiszerelésű párizsik jelölésvizsgálatát is elvégezték a szakemberek.

A minőségmustrán végül 19 párizsi vehetett részt, ahol az Agrárminisztérium és a Nébih munkatársai mellett a termékcsoport gyártói és forgalmazói, szakbizottságok, egyesületek, szakmai szervezetek képviselői, dietetikusok, gasztronómiai szakértők és egyetemi oktatók kóstolták meg és értékelték a termékeket.

A csomagolásvizsgálatot követően kialakultak a végleges pontszámok. Az összesített eredmények alapján 13 párizsi, húsösszetételük szerint két baromfi, négy sertés, három borjú és sertés, három marha és sertés, valamint egy marha párizsi került a legjobbak közé.

Ezzel az adott termékek gyártója, forgalmazója számára megnyílt a lehetőség a KMÉ arany fokozatának pályázására.

^{(Fotó: Ceti Marinel/Facebook)}