Hogyan hat az évek óta tartó háború az orosz mezőgazdaságra? A szektor nem olyan rendíthetetlen, amilyennek mutatni akarják.
Oroszország háromnapos háborúra készült Ukrajna ellen, ehhez képest északkeleti szomszédunk már bő három és fél éve állja a sarat a támadókkal szemben. A fegyveres konfliktus mindkét harcoló fél gazdaságát megrengette, az elvileg sokkal stabilabb és gazdagabb hátországgal rendelkező Oroszország is már a recesszió határán billeg (ez technikailag GDP-csökkenést jelent két egymást követő negyedévben).
Ma már ott tartunk, hogy a megnövelt katonai kiadások ellenére sem képes növekedni az orosz gazdaság. Az infláció idén márciusban 10,3 százalékon tetőzött, de még szeptemberben is 8 százalék volt, szemben a korábban prognosztizált 4 százalékkal. Az orosz központi bank ennek ellenére rendületlenül kamatot vág, legutóbb október 24-én tette meg ezt, de a jegybanki alapkamat még így is 16,5 százalékon áll.
A munkaerőpiacon szintén komoly gondok mutatkoznak, és a problémák a mezőgazdaságot sem kerülik el. Jelenleg az orosz agrárszektor évente 150 ezer embert veszít, a pótlásukra pedig a háború miatt esély sem mutatkozik, ez pedig lehetetlenné teszi az élelmiszertermelés bővítését. Hiába rendelte el Vlagyimir Putyin elnök, hogy 2030-ra a mezőgazdasági kibocsátást 25, az exportot pedig 50 százalékkal kell növelni a 2021-es szinthez képest, ennek nincs nagy realitása.
Sokan, és mégis kevesen
Az extrém időjárás ráadásul Oroszországban is gyengébb hozamokat eredményezett idén, a legfontosabb termőterületeken például a fagy, majd az aszály miatt 13 éve nem volt ilyen rossz a napraforgótermés. Az is visszaveti az ágazatot, hogy a nyugati szankciók miatt nem jutnak minőségi importált vetőmagokhoz. Az automatizálás elvileg megoldást jelenthetne, de ezen a téren a világ legfejlettebb részei is gyerekcipőben járnak még. Szakminisztériumi adatok szerint jelenleg 6,4 millióan dolgoznak az orosz agráriumban (a teljes munkaerő 5 százaléka), ám ez a bődületes létszám is kevésnek bizonyul.
A gazdaságok, üzemek általában 30–50 százalékos munkaerőhiánnyal küzdenek, feltehetőleg azért is, mert a férfiak jelentős része a fronton harcol. A modern technikákat és technológiákat ismerő agrárszakemberek terén pedig még égetőbb a hiány. Az egykori mezőgazdasági miniszter Alekszandr Tkacsev már 2024-ben arra figyelmeztetett, hogy a munkaerő vészes apadása a szektort katasztrófába sodorhatja.
A hetvenes években így arattak a Szovjetunióban:
