Magyarországon a szántóföldi termőterület 4,173 millió hektár, azonban egyelőre csupán ötezer hektáron alkalmazzák az ún. talajmegújító gazdálkodást. Miközben az Egyesült Államokban és Dél-Amerikában a termőterületek 50-60 százalékán folyik már no-till gazdálkodás, az európai termőterületeknek csak alig több mint 1 százalékán alkalmazzák ezt a technológiát.
Az elmúlt évtizedekben az egyre fokozódó nagyipari gazdálkodás – munkagéphasználat, növényvédőszer- és műtrágyahasználat, nagyteljesítményű hibrid fajták – során nem fordítottunk kellő figyelmet talajaink teherbíróképességére és állapotára, ez pedig minőségi és mennyiségi talajpusztulást eredményezett.
Ennek következtében Magyarország termőterületeinek talaja 90 százalékában leromlott állapotú.
A talajegészség alapvető hatással van az előállított élelmiszerek beltartalmi értékére, az ebből adódó nem megfelelő táplálkozás pedig társadalmi szinten az életminőség romlását eredményezheti.
A Talajmegújító Gazdák Egyesülete által szervezett regionális konferencián a közép-európai régió gazdái találkoznak és cserélnek tapasztalatot január 10-11-én Jakabszálláson. Öt ország (Csehország, Szlovákia, Szerbia, Ausztria és Németország) hasonló szervezete is képviselteti magát az eseményen.
„A termőföld véges erőforrás és ezt jelenleg nem fenntartható módon használjuk. Célunk, hogy saját tapasztalatainkat minél több gazdához eljuttassuk, bátorítsuk, támogassuk őket a talajmegújító gazdálkodásra történő átállásban” – nyilatkozta Szabó Attila, a Talajmegújító Gazdák Egyesületének elnöke.
Számos kényszerítő tényező – a műtrágya- és az üzemanyagárak növekedése, a klímaváltozás (árvíz, tűzvész, aszály, porvihar) – is indokolja a halaszthatatlan változást. A regeneratív gazdálkodás eszközkészlete – a takarónövények alkalmazása, a csökkentett géphasználat és szakaszos legeltetés – nemcsak a talajélet visszaállítását eredményezi, hanem gazdasági szempontból is előnyös.
„A talajállapot javítása és a vízmegtartó képesség növelése kiemelt szakpolitikai cél, amelyet az új Közös Agrárpolitika 2023 óta minden korábbinál több eszközzel támogat. A termelők elkötelezettségének megfelelően – a minden támogatásigénylő számára kötelező feltételességen túl -, önkéntesen vállalt gyakorlatokra (AÖP), nem termelő beruházásokra (pl. erózióvédelmi elemek), vagy éppen innovációs együttműködések kialakítására is lehet forrást igényelni” – nyilatkozta dr. Juhász Anikó, az Agrárminisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára.
Egy nemzetközi felmérés szerint a talajmegújító gazdálkodás bevezetésének ötödik évében már 50-60 százalékkal nőhet a farmok jövedelmezősége, miközben a talajerózió szinte teljesen (97 százalékban) megszűnik.
„Jó látni, hogy a mezőgazdaság számos szereplője felismerte, hogy ez a jövő, így a konferenciához kapcsolódó, négyezer négyzetméteren megrendezett kiállításon a legnagyobb mezőgazdasági gépgyártók mutatják be a regeneratív technológiába illeszthető megoldásaikat, valamint néhányan közülük támogatóként is csatlakoztak a küldetésünkhöz” – tette hozzá Szabó Attila.
(Vezérkép: GoranH/Pixabay)
