A következő évtizedben a közép-ázsiai mezőgazdasági fejlődés jelentős kihívásokkal néz szembe.
Az Eurázsiai Fejlesztési Bank (EDB) előrejelzései szerint az új földterületek fejlesztésének korlátozott lehetőségei, a vízkészletek hiánya és a lassú technológiai fejlődés fékezi a növekedést. Ezek a tényezők a magas demográfiai növekedéssel együtt egyre nagyobb nyomást gyakorolhatnak a régió agrárgazdaságára és élelmezésbiztonságára.
Kazahsztán van a legjobb helyzetben
Úgy tűnik, hogy 2035-re csak Kazahsztán lesz képes némi autonómiát elérni az élelmiszer-ellátásban. Az ország a mezőgazdasági termékek energiatartalmát tekintve 127-143%-ra növelheti élelmezésbiztonságát, és megszilárdíthatja nettó élelmiszer-exportőr pozícióját.
Kirgizisztánban és Üzbegisztánban, ha a nemzeti programokat végrehajtják, enyhe javulás várható. Az előrejelzések szerint Kirgizisztán esetében 76-89%-os az élelmezésbiztonsági ráta, Üzbegisztánban pedig 69-83%-os.
Gyenge eredmények és további romlás várható Tádzsikisztánban
Tádzsikisztánban azonban romlani fog az élelmezésbiztonság. Az alapvető élelmiszerekből, például gabonából, húsból, cukorból és étolajból alacsony az önellátás szintje a fogyasztáshoz képest. Tádzsikisztán továbbra is függ az élelmiszerimporttól, és nettó importőr. Az ellátásbiztonság 56,7%-ról 53%-ra csökkenhet 2035-re.
Az EDB előrejelzése szerint Tádzsikisztánban a gabona (79%-kal), az olaj (57%-kal), a hús (147%-kal) és a cukor (39%-kal) fogyasztása várhatóan növekedni fog a következő évtizedben.
Az éghajlatváltozásnak fokozottan kitett ország
A szakértők az éghajlatváltozást tartják a Tádzsik Köztársaság mezőgazdaságának fejlődését hátráltató fő tényezőnek, ami várhatóan 15%-kal csökkenti az átlagos gabonatermést. A természeti környezet nagyfokú sérülékenysége és a hagyományos gazdálkodási módszereket alkalmazó gazdálkodók alacsony alkalmazkodóképessége különösen akadályozza az előrelépést.
Ugyanakkor Tádzsikisztán nemzeti fejlesztési stratégiájában a 2030-ig tartó időszakra stratégiai célként jelölik meg az élelmezésbiztonságot és a lakosság jó minőségű élelmiszerekhez való hozzáférését. A stratégia célja, hogy 2030-ra 70%-ra növelje az élelmiszer-önellátást, és a lakosság összes bevételének élelmiszerre fordított arányát 40%-ra csökkentse.
Az agrár- és élelmiszerrendszer, valamint a fenntartható vidéki gazdálkodás fejlesztését célzó program megvalósítására 2030-ig 160,2 millió somonit (5,313 milliárd forint) irányoznak elő, beleértve az állami és magánberuházásokat is.
Fotó: Pixabay