A földtulajdonlás kérdése szerte a világban problémát jelent. Gyakori jelenség, hogy nem azok birtokában vannak a termőterületek, akik megművelik, hanem különféle társaságokéban, akik jelentős tőkével rendelkeznek, és a mezőgazdasági földeket befektetésnek tekintik.

Egy friss németországi jelentés szerint az ottani szántóföldek 80 százaléka természetes személyek tulajdonában van ugyan, de a termőterületek 45 százalékát olyanok birtokolják, akik maguk nem foglalkoznak gazdálkodással.

Kifejezetten a keleti részre, vagyis a hajdani NDK-ra igaz, hogy a földek elsősorban társaságok, vállalatok tulajdonát képezik – hámozható ki az agrarheute szaklap cikkéből. Itt a családi gazdaságok csupán a földek 15 százalékát birtokolják. A Thünen Institute végezte el az erre vonatkozó kutatást, hogy kibogozza a kissé bonyolult németországi tulajdoni viszonyokat.

A családi gazdaságok a termőterületek harmadát birtokolják, és csak 8 százalék tartozik termelőszövetkezetekhez. Érdekesség, hogy 11 százalék tartozik egyéb szektorokhoz, Németországban például az egyház is jelentős birtokosnak számít.

A tanulmány készítése során természetesen nem az egész országot mérték fel, viszont 11 szövetségi állam 235 ezer tulajdonosát, és ezáltal mintegy 690 ezer hektárnyi föld birtokviszonyait vették górcső alá.

Némi pozitívum, hogy bár a területek kétharmada egyének és társaságok, vállalatok kezében van, azok 90 százaléka abban a szövetségi államban székel, ahol a földtulajdonai vannak. A külföldiek csupán a mezőgazdasági hasznosítású területek 0,4 százalékával rendelkeznek.

„A termőföldek számottevő része családi vagyon, amitől csak nehéz időkben szoktak megválni, de akkor is mezőgazdasági hasznosításra adják tovább”

– emeli ki a tanulmány azt, hogy a németeknél nem szokás gyárakat, társasházakat vagy más ingatlanokat az értékes mezőgazdasági területekre felhúzni.