Célszerű-e háborús időkben elnököt váltani? Lényegében erről szólt az a vita, amely mostanra eldöntöttnek tűnik Ukrajnában.
A lassan már két éve dúló orosz-ukrán háborúnak meglehetősen komoly gazdasági következményei is vannak nemcsak Európában, de szerte a világban. A magyar gazdák is elszenvedői a helyzetnek, például azáltal, hogy az Európai Bizottság szeptember 15. után már nem hosszabbította meg az ukrán gabona „kollektív” behozatali tilalmát – igaz, ezt a leginkább érintett szomszédos országok egyoldalúan fenntartják azóta is.
A magyar kormányzat álláspontja világos a kérdésben, a napokban Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára jelentette ki, hogy „Ukrajna európai uniós csatlakozása hetvenezer milliárd forintos kérdés”, és északkeleti szomszédunk gyorsított felvétele az EU-ba azt vonná maga után, hogy minden államban 20 százalékkal csökkennének az agrártámogatások.
Tény, hogy az ukrán mezőgazdaságtól még ebben a „leromlott” állapotában is van tartanivalója a magyar agráriumnak, a remélhetőleg hamar bekövetkező békekötés és újjáépítés után pedig még komolyabb vetélytársunk lesz.
A legfrissebb hírek szerint jelenleg az orosz és az ukrán fél is legalább a jövő novemberi amerikai elnökválasztásokig folytatni akarja a háborút. Vlagyimir Putyin elnök számára kedvező fordulat lenne, ha Donald Trump esetleg vissza tudna térni a hatalomba, mivel ezzel az USA külpolitikája feltehetőleg „elnézőbb” lenne az orosz agresszióval szemben.
De mi a helyzet Ukrajnában? Az oroszok már a háború kezdete óta törekszenek Volodimir Zelenszkij elnök hatalmának meggyengítésére, és az erre irányuló törekvésük az utóbbi hetekben igencsak megélénkült.
Valószínűleg azért is, mert jövő márciusban aktuális lenne Ukrajnában elnökválasztást tartani, Zelenszkij terminusa lejár. A jelenlegi helyzet azonban mindenképpen rendkívülinek nevezhető, ezért a közvéleménykutatók is felmérték, mit szólna a nép ahhoz, ha a választást békésebb időkre halasztanák.
Nos, az eredmény tulajdonképpen nem meglepő, az ukránok 80 százaléka októberben úgy nyilatkozott, hogy az elnöki és parlamenti választásra inkább a háború után kerüljön sor. Hasonlóan vélekedik az a 100 civil szervezet is, amelyek hasonló tartalommal bocsátottak ki közös nyilatkozatot – vagyis a kérdés tulajdonképpen eldöntöttnek tekinthető.
(Fotó: Samuel F. Johanns/Pixabay)
