A kőris (Fraxinus) az ajakosvirágúak (Lamiales) rendjébe, olajfafélék (Oleaceae) családjába tartozó növénynemzetség mintegy 70 fajjal. Közülük Magyarországon három faj vagy alfaj őshonos, a magas kőris, a magyar kőris (pannon kőris) és a virágos kőris.
A kőrisek anyaga igen erős, de rugalmas keményfa, íjak, eszközök fogantyúi, minőségi baseballütők készítésére használják. A nyolc fokozatból álló Nördlinger-skálán – a legkeményebbtől az igen lágyig – az ötödik, meglehetősen kemény fokozatba tartozik mint faanyag.
Rosszabbul ég, mint a többi tűzifa?
A kőris sokak szerint nem jó minőségű tűzifa, ám ez tévedés. A kőrisfának számos jó tulajdonsága van: nagyon nagy a sűrűsége és a szilárdsága. A kőris fűtőértéke körülbelül 16,9 MJ/kg, tehát hasonlóan magas, mint más keményfáké, például a tölgyé (16,8 MJ/kg), a bükké (15,62 MJ/kg), vagy a gyertyáné (15,8 MJ/kg). Bár az akácot is a keményfák közé szokták sorolni, fűtőértéke lényegesen elmarad az említettektől, 14,9 MJ/kg. A kőris ugyan nehezen szárad, de egyenletes hőt biztosít.
Nehéz hasogatni a kőris faanyagot?
Igen és nem. A kőris hosszú rostú fa. Ez azt jelenti, hogy a kiszárítva a szálak jobban összeállnak, és nehezebben hasadnak. A frissen fűrészelt fa azonban nagyon könnyen hasítható. Ezenfelül kevesebb csomót találunk benne, mint a bükkben vagy a tölgyben.
Tényleg nehezen beszerezhető tűzifának?
Régebben ugyan valóban ritkább volt, ám manapság egyre több erdészetben ültetik, hiszen viszonylag erőteljesen fejlődő és nagyméretű fa, és ezért a legtöbb fatelepen lehet már kőrist is választani.
Sőt, ha a bükkből vagy a tölgyből, a két nagy kedvencből kifogynak, sokszor a (már fentebb említett magasabb (fűtőértékű) kőris még mindig kapható.
Vannak bogarak a fában?
Bogarak sajnos a legtöbb fában ilyen-olyan formában előfordulhatnak. A kőrisbogár kedvenc csemegéje ugyan a kőris, de más fajokon, orgona, nyár, szil, is előfordul. Viszont jó hír, hogy a leveleket fogyasztja. Tehát ha tűzifát vásárolunk, nem kell tartanunk tőle.
A kőrisbogárral kapcsolatban érdemes megemlíteni, hogy régen orvosság-alapanyagként még gyűjtötték is, bár manapság már inkább méregnek tekintik a belőle kinyert hatóanyagot, a kantaridint. Ugyanis a kőrisbogár a hólyaghúzó bogarak közé tartozik, és ez az anyag a bőrön égetést, vörösödést, savóval telt hólyagocskákat hozhat létre, belsőleg pedig az emésztőszervekben okoz hasonló helyi elváltozásokat, valamint fájdalmas, véres vizelést. Sőt a férfiaknál nemi szervi merevedések mutatkoznak, ez vezetett azon téves elképzeléshez, hogy a kőrisbogár afrodiziákum lenne.
Fotó: Pixabay
