A kártevők megfertőzhetik a zsákokban és tárolókban raktározott gabonát, és a betakarítás utáni súlyos veszteséget, minőségromlást és árcsökkenést okozhatnak, és a vásárlókban is visszatetszést kelthet a rossz minőségű gabona. A raktári kártevők elleni hatékony, vegyszeres peszticidek használata nélkül történő védekezéséhez olyan integrált szemléletű védekezési módszerre van szükség, amely magában foglalja a fertőtlenítést, az azonosítást, valamint a megfigyelési és megelőző intézkedéseket.

A raktári kártevők elleni hatékony védekezés érdekében viszont szükség van a növényvédő szerek használatára, valamint a megelőzésre és a kártevők elleni védekezésre. Új módszerek bevezetése vagy új anyagok használata előtt azonban mindig konzultáljon az ellenőrzést végző tanúsító szervezettel.

A probléma meghatározása

Az elraktározott gabonát számos rovarfaj és moly támadhatja meg. A rovarok kártékony életstádiumai közé tartoznak a lárvák és a kifejlett egyedek, míg a molyok által okozott károkat általában a lárvák okozzák. A kártevők megfelelő azonosítása elengedhetetlen a hatékony védekezés szempontjából.

Megelőző intézkedések a tárolási műveletek előtt

Fertőtlenítés

A raktári kártevők elleni védekezés leghatékonyabb módja az, ha távol tartjuk őket. A fertőtlenítés célja a rovarok petéinek, bábjainak és kifejlett egyedeinek eltávolítása. Soha ne tegyen frissen betakarított gabonát olyan tárolókba, amelyekben régi gabona van. Ürítse ki a tartályokból az összes megmaradt gabonát, és lapátokkal, seprűkkel és ipari porszívókkal távolítsa el a port, a pókhálókat és az összes törmeléket a repedések és hasadékok, ajtók, varratok, szellőzőnyílások és különösen a padló alatt lévő rések és repedések környékéről.

Még egy kis mennyiségű, a tárolóban hagyott régi gabona vagy törmelék is otthont adhat a kártevő rovaroknak, amelyek később problémát okozhatnak. Tisztítsa meg a ventilátorokat, felvonókat és más szállítóberendezéseket, mielőtt új gabonát tárolna. A rovaroknak otthont adó gabonaszemek nehezen látható helyeken, például a keverőberendezések tetején is összegyűlhetnek.

Ha a tárolók tiszták, vizsgálja meg őket, és tömje ki az olyan repedéseket vagy lyukakat, amelyeken keresztül nedvesség vagy rovarok juthatnak be. A megtisztított tárolókat célszerű előkezelni a betakarítás előtti területen alkalmazható, engedélyezett növényvédő szerekkel. Az új anyagok használata előtt mindig tájékozódjon az illetékes bio minősítő szervnél. A tárolók tisztításakor és a kezelés során mindig viseljen megfelelő védőfelszerelést (pl. maszkot, védősisakot).

Tisztítsa meg a kombájnfejeket, a csigákat, a futószalagokat és a gabonaszállító berendezéseket. Ürítse ki a kombájnból az első néhány köteg gabonát, hogy a régi szemek ne maradjanak benne, és pakolja a betakarított gabonát egy tiszta teherautóra. Tartsa gyommentesen és kiömlött gabonától mentesen a gabonatároló környékét.

Megelőző intézkedések a begyűjtés közben

A gabona megtisztítása

A finomszemcsés anyagok, beleértve a rovarokat és rovarrészecskéket is, hajlamosak a nedvesedésre, a penészedésre és a rovarfertőzésre. Megfelelően be kell állítani a kombájnt annak érdekében, hogy csökkenteni lehessen a gabonaszemek törmelékének, a finom szemcséknek és az idegen anyagoknak a mennyiségét. A tárolhatóság javítása érdekében használható gabonatisztító. Ez különösen fontos a nedves, sérült vagy nem túl érett gabona tárolása esetén. A gabonatisztítók közé tartoznak többek között a következők:

Gravitációs darálók: Ezek olyan egyszerű tisztító berendezések, amelyek a gabonát a feldolgozás során átvezetik egy rostán. A gravitációs rosták lehetnek önálló egységek, amelyeket egy csigás szállítószalagról vagy egy állandó berendezés részeként működtetnek, például egy tartályos emelő végénél.

Perforált csigák: A csigás burkolat egy része lyukacsos, így ahogy a gabonát a csigán keresztül szállítják, a finom részecskék elkülönülnek. Ez a fajta tisztítóberendezés akkor működik hatékonyan, ha a csigát 100%-os kapacitással üzemeltetik. A csiga 100%-nál kisebb kapacitáson történő üzemeltetése azonban fokozott gabonakárosodást eredményezhet.

Forgó szita: A forgó szita megforgatja és elválasztja a finom szemcséket a gabonától. Helyes méretezés és üzemeltetés mellett rendkívül hatékonyan működhetnek a tisztítóberendezések. Speciális üzemeltetési útmutatóért vegye fel a kapcsolatot a gyártóval.

Szívórendszeres gabonatisztítók: Az elszívók légáram segítségével távolítják el a port, a pelyvát, a csuhét, a szárat és más, a gabonánál könnyebb anyagokat a szárítás előtt. A gabonaszemeket a szívókamra belsejében szétterítik, és a levegőt a gabonánál könnyebb anyagok eltávolítása érdekében a lépcsőzetesen elhelyezkedő gabonaszemeken keresztül áramoltatják. A légáramlás sebessége rendszerint a különböző terményekhez igazítható.

Megelőző intézkedések a begyűjtés után

A raktározott gabona ellenőrzése

Lehetőségek: A kereskedelmi forgalomban különféle csapdákat lehet kapni a raktári kártevők jelenlétének kimutatására. A kártevőtől függően a csalik tartalmazhatnak nőivarú nemi feromonokat, hímivarú aggregációs feromonokat vagy táplálékkal működő csalikat.

A rovarfertőzés jelei a következők: hőingadozás, a szén-dioxidszint megemelkedése és a táplálékkárosodás. A rovarok légzés közben hőt bocsátanak ki, ezért nagy rovarsűrűség esetén „forró pontok” alakulhatnak ki. A szondás vagy állandó hőmérőkkel meg lehet határozni a gabona hőmérsékletét. Ugyanakkor a forró pontok elhelyezkedése lokalizált és nehezen észlelhető, ezért a rovarok jelentős károkat okozhatnak, mielőtt észlelni lehetne őket.

A megnövekedett szén-dioxid-koncentráció a gabonában a rovarok jelenlétét jelzi a tárolóhelyen a fertőzés kialakulásakor. A megfigyelésre szolgáló csöveket a gabona tetején és közepében helyezik el, és 2 hetente mintát vesznek a levegőből.

A szemestermény teteje: A rovarok jelenlétének megállapításához vizsgálja meg a szemtermés tetejét. A savanykás szag, az összetapadt gabonaszemek, a tároló tetejének belső felületén megjelenő páralecsapódás, a gabona felületén megjelenő pólyahálószerű szövedék, illetve a rovar lárvák, kifejlett bogarak vagy molyok jelenléte egyaránt rovarfertőzésre utalnak.

A szemestermény felületén megjelenő rovarszaporulat és a pókháló jelenléte általában az aszalványmolyra utal. Mivel ez a rovar csak a gabonatömeg felső 30-35 centiméteres részét károsítja, a szövedék és a károsodott gabona eltávolítása mérsékelheti a fertőzöttséget. Ha a gabonát megfelelően elegyengették és a gabona felületét a tárolókba töltés után egy erre alkalmas anyaggal kezelték (lefedték), ne törje meg és ne bolygassa meg a védőréteget, kivéve, ha lehetőség van a felület ismételt kezelésére. Az aszalványmoly elleni megfigyeléshez feromoncsapdákat lehet használni.

A gabonatömeg belseje: A szemestömeg belseje az oldalsó hozzáférési panelen keresztül műanyag csőcsapdák, szondás és ragadós feromoncsapdák segítségével ellenőrizhető. Ezeket a csapdákat meghatározott időre a gabonatömegbe helyezik, majd visszahúzzák. Az ilyen típusú csapdák vonzzák a rovarokat, és segítenek meghatározni a jelenlévő rovarok fajtáját és számát.

A gabonatömeg rovarokra vonatkozó mintavételezésének gyors, de kevésbé pontos módszere az oldalajtónál eltávolított gabona gabonaszondával végzett közvetlen megfigyelése. A tároló több helyéről érdemes mélyről vett mintákat gyűjteni, és az összegyűjtött gabonát egy olyan gyűjtőedénybe helyezni, amelyen keresztül a rovarokat látni lehet a gabonában. Ezeket a gabonatartályokat meleg helyre kell helyezni, hogy a gabona legalább 60 °C-ra vagy annál magasabb hőmérsékletre melegedhessen annak érdekében, hogy elősegítse a rovarok aktivitását.

Bár a raktári gabonában található rovarok többségére vonatkozóan nincsenek megbízható küszöbértékek, általában úgy vélik, hogy ha a begyűjtött gabona 1 literes mintájában rovarokat találnak, akkor a tárolótér gabonatartalmát gyorsan fel kell használni, mielőtt a rovarok aktivitása miatt a szemek minősége romlani kezdene.

A tárolt gabonában lévő rovarok eltávolítása és visszaszorítása

Fizikai módszerek

Természetes eltávolítás: Használjon kisebb lyukú tároló aljzatot, hogy lelassítsa a padló alatt a finomszemcsék felhalmozódását. A keverőberendezések révén a rovarfertőzésnek otthont adó törmelék lefelé mozog, és a tároló alján gyűlik össze.

A gabona (újra) terítése a tárolóban: A gabonatömeg tetejének vízszintesnek kell lennie a levegő áramlásának megkönnyítése érdekében. A nem megfelelő szintezés következtében a nedvesség fölfelé áramlik és felhalmozódik a felhalmozott gabonatömegben. Még a keverővel ellátott tárolókban is előfordulhat, hogy a finomszemcsék a tároló közepén koncentrálódnak, ami csökkentheti a levegő áramlását a tároló belsejében, és lehetővé teszi a forró pontok kialakulását.

A gabona külső szélei száraznak tűnhetnek, de a gabonatömeg magja nyirkos lehet, ami a rovarok és penészgombák számára kedvező körülményeket teremt. A hosszú távú tárolás során a tároló belsejében leülepedő szemcsék számának csökkentése érdekében a tároló belsejéből rendszeresen távolítsa el a gabonát, és terítse azt szét a tároló belsejének felső részébe.

A biogabona tárolásánál a légmentes lezárás vagy az oxigénszegény állapotot előidéző vákuumzárás a bevett gyakorlat. Az 1-4%-os oxigénszint rovarölő hatású az összes fontos raktári kártevőre nézve, ha azt a szokásos helyiségben uralkodó hőmérséklet mellett 1-4 napig alkalmazzák.

Hőmérséklet-szabályozás és szellőztetés: A raktári kártevők elleni védekezés fontos eleme a raktárban tárolt gabonafélék hűtésére szolgáló kis mértékű légáramoltatás (szellőztetés). A légáramlási sebességet általában 0,1-0,5 köbméter per perc (cfm) per mázsa mennyiségben határozzák meg. A tisztán tartott gabona hozzájárul az egyenletes légáramláshoz és a hatékony száradáshoz.

Mivel sok raktári kártevő a trópusokról származik, érzékenyek a hideg hőmérsékletre. A legtöbbjüknek 15 °C feletti hőmérsékletre van szüksége ahhoz, hogy a kártételre képes populációt hozzon létre; néhányuknak 21 °C feletti hőmérsékletre van szükségük. Ezért a gabona hűvös térben történő tárolása lelassítja a kártevők fejlődését.

Nagyon hideg hőmérséklet is alkalmazható a kártevők elpusztítására; a 4 napig tartó -17 °C-os tárolás egyes fajokat teljesen elpusztít. Amennyiben a tárolt gabonatömeget 10-12 °C-ra hűtjük le, a gabonát megfertőző rovarok inaktívvá válnak. A meleg őszi hőmérsékletű időszakok megnövelik a szezon végi rovarfertőzés kockázatát. Tavasszal a gabonatömeget legalább 12 °C-ra kell felmelegíteni, hogy elkerülhető legyen a tárolók falán a páralecsapódás és az azt követő rovarok és penészgombák okozta kár. Mindig vegye figyelembe a saját földrajzi területére jellemző szellőzési előírásokat.

A melegítés is hatékony lehet; a 30 percig tartó 54 °C-os hőmérsékletű kezelés sok rovarfajt elpusztít. A szemek azonban megrepedhetnek, megkeményedhetnek és törékennyé válhatnak, ha a melegítés túl gyorsan történik, vagy ha túl magas hőfokot alkalmaznak, és a csírák is károsodhatnak az extrém hő hatására.

Alacsony oxigén tartalmú környezet: A rovaroknak oxigénre van szükségük a túléléshez. A természetben előforduló szén-dioxid (CO₂) és nitrogén (N₂) gázok egyaránt használhatók gázosító anyagként, hogy alacsony oxigéntartalmú légkört teremtsenek. Az alacsony oxigén-koncentrációjú környezet kialakításához speciális berendezésekre és légmentesen záródó tartályokra, tárolókra vagy silókra van szükség.

A CO₂– vagy N₂-gázt a tartály vagy siló aljába fújják, és a meglévő, oxigénben gazdag levegőt két vagy több napon keresztül a tetején keresztül kiszorítják. A kifejlett rovarok 2% oxigén mellett nem tudnak életben maradni, ha 21 napig 25 °C feletti gabona-hőmérsékletet tartanak fenn. 25 °C alatti hőmérsékletű gabona esetén ez az időtartam 28 napra módosul. A tároló vagy siló O2-koncentrációját a gázosítás utáni napon ellenőrizni kell, és szükség lehet további tisztításra a gabonaszemekből kiszivárgott oxigén eltávolítása érdekében.

(Folytatjuk.)