A háromnapos Budapesti Víz Világtalálkozó kiemelt témája a globális vízválság megelőzése, ezen belül is a kevés víz, a sok víz és a szennyezett víz okozta problémák megoldása. A rendezvényre 118 országból több mint 2300-an jelentkeztek, számos miniszteri szintű küldöttség mellett nemzetközi szervezetek és multilaterális finanszírozási intézmények vezetői, valamint vízügyi szakértők tanácskoztak. Áder János kezdeményezésére, az ENSZ szervezeteivel és a Víz Világtanáccsal együttműködve a kormány 2013 októberében rendezte meg először a Budapesti Víz Világtalálkozót.
Bekir Pakdemirli török mezőgazdasági és erdészeti miniszter arról beszélt, hogy a víz az élet kezdete, amely arra is motiválhatja az embereket, hogy lakóhelyet váltsanak. A konfliktusok, a tömeges migráció és a vízhiány óriási problémákat okoz – mondta.
Nizar Zaied, az Iszlám Fejlesztési Bank infrastruktúráért és városi szolgáltatásokért felelős igazgatója szerint a migrációt az élethelyzet rosszabbodása, fenyegetettség vagy életveszély, környezeti katasztrófa és számos más ok idézheti elő. Az elmúlt nyolc évben a vízellátási válság is megjelent a katasztrófát előidéző tényezők között, mára már a 4. legnagyobb problémát jelenti.
Pierre Victoria, a Veolia International fenntartható fejlődésért felelős alelnöke elmondta: a befektetők, a vízügyi területen beruházó vállalkozások napjainkban még inkább figyelnek a ráfordításokra, a beruházások költségeire. Kiemelte: ha a mostani ütemben folytatódik a jövőben a víz kommunális és mezőgazdasági, ipari hasznosítása, egyre nagyobb hangsúlyt kap majd a vízberuházások területén a szennyvízgyűjtés mellett a szennyvíz újrahasznosítása.
Szalai Ákos, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) főosztályvezetője kiemelte, hogy a jegybank által a közelmúltban publikált 330 pontos versenyképességi programban rögzítették: a vízellátás, egy-egy ország vízellátásának infrastruktúrája, annak fejlettsége a versenyképesség szemszögéből előny, vagy hátrány is lehet. Magyarországnak is, bár ezen a téren jelentős tapasztalatokkal rendelkezünk, folyamatosan figyelnie kell a legújabb technológiákra. Jelezte: az MNB saját „zöld programot” indított a közelmúltban.
Johannes Cullman, a Meteorológiai Világszervezet (WMO) éghajlat- és vízügyi részlegének igazgatója előadását azzal a kérdéssel indította, hogy miért érik még mindig váratlanul az embereket az áradások és az aszályok. A szakértő rámutatott, hogy sok országban hiányoznak az előrejelző rendszerek, és az információáramlás sem hatékony. A WMO 187 tagországának 40 százaléka nem rendelkezik árvízi előrejelző rendszerrel, körülbelül fele pedig aszály-előrejelző rendszerrel – hívta fel a figyelmet.
A technológia önmagában nem elegendő – hangsúlyozta Sam Cheptoris ugandai vízügyi és környezetvédelmi miniszter is, aki szerint a vízfelhasználás hatékonyságának növelésére és az összes érintett fél bevonására van szükség a problémák megoldásához.
Áder János
„A magyarországi víziparban felhalmozódott tudástőke exportképes termékké vált”
A Budapesti Víz Világtalálkozó 2019 tanácskozás részeként, a Külgazdasági és Külügyminisztérium és a Magyar Exportfejlesztési Ügynökség (HEPA) által közösen szervezett, Digitális és Természetközeli Fenntartható Megoldások címmel megrendezett expója a Millenáris B épületében. A szakkiállításon 30 kiállító mutatja be a magyar vízipar innovációit, amelyek fontos szerepet játszhatnak a vízválság megelőzésében.
Áder János, köztársasági elnök a tanácskozás második napján megtekintette a vízipari szakkiállítást, és emlékeztetett a megnyitón elmondott szavaira, „napjainkban a szemünk láttára bontakozik ki a sok víz, a kevés víz és a szennyezett víz drámája”.
A résztvevőknek azt ajánlotta, ha kíváncsiak a megoldásokra, a magyar innovációkra, akkor tájékozódjanak a szakkiállításon. Úgy fogalmazott, ha azt a kérdést tesszük fel, „hogy látunk-e megoldást, magyar megoldást” arra, hogy például miként lehet megakadályozni a talajeróziót, csökkenteni a hálózati veszteséget, hatékonyan megtisztíttatni a szennyvizet, akár emberi fogyasztásra, de öntözésre, ipari felhasználásra mindenképp alkalmassá tenni, akkor itt sokféle megoldást lehet találni.
A köztársasági elnök kiemelte: a kiállításon azt látni, hogy egyetemek, vízipari szereplők, valamint a szakigazgatás résztvevői hogyan kezdtek el közösen gondolkodni az elmúlt években, és hogy ez a munkakapcsolat hogyan válik egyre gyümölcsözőbbé. Kitért rá: itt nemcsak magyarországi problémákra adnak megoldásokat, hanem a világ más tájain jelentkező gondokra is. Áder János emellett hangsúlyozta a magyarországi vízügyi képzés jelentőségét is. Közölte: a szakkiállítás minden alkalommal egyre színvonalasabb, informatívabb és a laikusoknak is egyre közérthetőbb.
