A külhoni gazdákat képviselő érdekvédelmi szervezetek vezetői és tagjai, valamint az anyaországi agrárszakemberek részvételével megrendezett VI. Kárpát-medencei Összefogás Fórumon ünnepélyesen írta alá Dr. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter és az érintett civil szervezetek elnökei a „Falugazdász Program a Kárpát-medencei határon túli magyarsággal” címet viselő megállapodást. Ennek célja a Kárpát-medencei falugazdász hálózat bővítése. A külhoni gazdák a tervek szerint a jelenlegi 41 helyett 2018-tól 100 falugazdászhoz fordulhatnak kérdéseikkel, problémáikkal.
Dr. Fazekas Sándor kézjegyével látja el a „Falugazdász Program a Kárpát-medencei határon túli magyarsággal” címet viselő megállapodást
A 2017. december 5-én a Földművelésügyi Minisztérium Darányi Ignác-termében rendezett konferencián Dr. Torda Márta (FM, Kárpát-medencei Együttműködés Osztályának vezetője) köszöntötte a vendégeket, majd a megnyitó beszédek következtek.
Dr. Torda Márta az FM, Kárpát-medencei Együttműködés Osztályának vezetője köszönti a vendégeket
A Kárpát-medencei Falugazdász Program segítséget fog nyújtani a határainkon túl élő magyar gazdáknak a pályázatokban való részvételben, a különböző állami alapokhoz való hozzáférésben, illetve a magyarországi ügyekben való eligazodásban – hangsúlyozta Dr. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter. Az elmúlt időszak egyik legfontosabb eredménye a külhoni magyar gazdaságfejlesztési programok elindulása, amelyek részeként 100 milliárd forint forrás jutott a határon túli magyarok lakta területekre. Az Falugazdász program szintén a határon túl élő magyarság támogatása, megerősítése – fogalmazott az agrártárca vezetője.
A megállapodást aláíró szervezetek képviselői és Dr. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter
A magyar jövő alakításában a mezőgazdaság szerepe – határon innen és túl – meghatározó. Az identitást megtartó intézmények mellett ezért a gazdaság területén is együttműködésre van szükség. A Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának határon túli agrárszakképzést erősítő és vállalkozásfejlesztési tematikus programjai ezt a célt szolgálják. Az aláírt program révén várhatóan további fejlesztések valósulhatnak meg – mondta el Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára.
Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára hangsúlyozta, hogy gazdaság területén is együttműködésre van szükség az anyaországi és a határon túl élő magyarság között
Tóth Katalin, az FM nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára a Kárpát-medencei Falugazdász Program sarkalatos pontjait bemutató előadásában kiemelte, hogy e nemes, nagy és összetett feladat hatalmas kihívást jelent, hiszen olyan hasznos és felelősségteljes partneri együttműködés kialakítására van szükség, amelynek azt kell eredményezni, hogy a határon túli gazdák a szülőföldön maradva képesek legyenek megteremteni a családjuk boldogulásának feltételeit.
A Kárpát-medencei Falugazdász Programban résztvevő külhoni szervezetek hozzászólásait követően az ökológiai gazdálkodást és termőföldet középpontba helyező szakmai előadások következtek.
Tóth Katalin az FM nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára a program sarkalatos pontjaira hívta fel a figyelmet
Dr. Solti Gábor, a Kárpát-medencei Ökogazdálkodók Szövetségének elnöke a talajpusztulás különböző okait mutatta be. A napjainkat jellemző intenzív gazdálkodás mellett 0,2 hektár termőterület szükséges egy fő élelmiszerrel való ellátásához. Az előrejelzések alapján 2050-re ez az érték a felére fog csökkenni. Ha a 0,2 ha/fő átlagterülettel számolunk, akkor a Föld eltartóképessége 22 milliárd fő, ezen belül a Kárpát-medence potenciális eltartóképessége 150 millió fő, a mezőgazdaságilag művelt terület alapján számított pedig 105 millió. A termőtalajt azonban számtalan veszély fenyegeti, ha leromlik, csak csökkenő létszámú népességet képes eltartani. Az erózió, a savanyodás, a szikesedés, tömörödés, és számos egyéb tényező mellett Magyarországon és a Kárpát-medencében a legnagyobb gondot a művelés alól történő kivonás jelenti – tette hozzá az előadó. Hazánkban a rendszerváltás óta mintegy 1 millió hektár termőföldet vontak ki a mezőgazdasági művelésből.
A talajdegradációs folyamatok visszafordítására, a talajok javítására természetes ásványi anyagok jó eredménnyel használhatók fel. Kasó Attila, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium miniszteri biztosa bemutatta, hogy a növekvő mértékű ásványianyag-felhasználás a bányászat és a mezőgazdaság fejlesztésében komoly szerepet játszhat, lehetővé téve az öko-minerál gazdálkodás terjedését. Savanyú talajok javítására mészkő- és dolomitőrlemény, murva, bazaltőrlemény és bányászati hulladékok használhatók. Talajerő-utánpótlásra például az egyszerű szén- és lignittartalmú nyersanyagok alkalmasak, de ide sorolhatók az alginitek és a szervesanyag-tartalmú bentonitok is. Nyomelemek pótlására a zeolitok ajánlhatók, míg a talajok vízháztartásának javítására az agyagok és a márgák. Az Agrominerál klaszter részeként zajló együttműködés célja a bányászati termékek mezőgazdasági hasznosításának segítése.
A következő előadó ,Dr. Baksa Csaba, a Magyarhoni Földtani Társulat elnöke szintén az ásványi anyagok talajjavításban betöltött szerepével foglalkozott, ezek közül is az alginitról, a zeolitról és a perlitről volt szó. 2018-ban az Év ásványi anyaga címet a Pannon-tenger bazalt vulkánjainak krátereiben képződött alginit viseli. A leveles, földes szerkezetű ásványi anyag értékes nyomelemeket, karbonátokat és szerves anyagokat tartalmaz. Javítja a talaj vízmegtartó képességét, serkenti a növények fejlődését. Ez az unikális magyar termék mikroőrlemény és permet formájában is felhasználható. A zeolitok közé kb. 40 ásványfaj tartozik. Molekulaszűrőként, toxint megkötő anyagként is hasznosítható. Fontos nyomelemeket, horzsakövet és a riolittufa ásványaiból zeolitosodott kőzetüveget tartalmaz. Kötött talajok lazítására, vízháztartás javítására, meszes talajok savanyítására használható. A perlit magas kovasav-tartalmú savanyú, üveges vulkáni kőzet. Érdekes tulajdonsága, hogy őrleménye 900 °C-ra hevítve megduzzad, miközben elveszti kötött víztartalmát. A nagy fajlagos felületű anyag felhasználása sokrétű; a hidropóniás kultúrák ültetőközege, szántóföldi talajjavító anyag, borászati szűrőanyag, a környezetszennyező anyagok (pl. olaj) megkötésére alkalmas eszköz.
Dr. Baksa Csaba a Magyarhoni Földtani Társulat elnöke az ásványi anyagok talajjavításban betöltött szerepéről beszélt
A talajtermékenység fokozását szolgáló Matrix drops növénykondicionáló készítményt Kovács Magyar András, a Matrix Drops Kft. ügyvezető igazgatója ajánlotta a gazdák figyelmébe.
Dr. Drexler Dóra, az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet igazgatója a talaj termékenységének fokozására irányuló innovatív agrotechnikák címmel tartott előadást. Bemutatta az intézet on-farm kísérleti módszertanát, amely a gyakorlatban alkalmazható eredmények kidolgozását és megosztását célozza. Az ÖMKi ökológiai on-farm hálózati rendszere 2017-ben elnyerte az OMÉK Agrárfejlesztési Díjat. Az igazgató asszony részletesen ismertette a szőlő sorközökbe az erózió ellen, illetve a biológiai sokféleség és a környezetkímélő gyomszabályozás érdekében alkalmazható fajgazdag, helyi adottságokhoz alkalmazkodó gyepmag-keverékek fejlesztésének folyamatát és eredményét.
Dr. Drexler Dóra az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet igazgatója az on-farm kísérleti rendszert mutatta be
A haszonállat fajtamentés és a Kárpát-medencei géngyűrű program működésébe a Magyar Haszonállat-génmegőrző Egyesület elnökétől, Koppány Gábortól kaptunk betekintést. A haszonállatfajtáink védelmi rendszere több szintű. Ide tartozik az ismert származású, fajtatiszta nukleusz populációt tartalmazó génbank, a génvédelem, a génmegőrzés és a génmentés, fajtamentés. Ezt a rendszert fogja össze a Kárpát-medencei géngyűrű program, amely Kárpát-medencei haszonállat-tájfajták génmentésének szervezésére és nukleusz állományaik kialakítása jött létre. A programban szerepel a mokány típusú szarvasmarha, az erdélyi tarka szarvasmarha, a csíki szálas (gyimesi racka) juh, a kovásznai sárga pofájú berke, az erdélyi szálas kecske, az erdélyi tarka pulyka, a bánáti lúd, a székely ló, a báznai disznó és az erdélyi bivaly.
A szakmai előadásokat követően Herendi Gábor Kincsem című filmjét tekinthette meg a konferencia közönsége. A rendezvény következő napján a gödöllői Haszonállat-génmegőrzési Központ látogatására nyílt lehetőség.
(Polgárné Balogh Eszter – Agrofórum Online)
