Huszonöt év tárgyalás után mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur együttműködése. A tagállamok többsége jóváhagyta az átfogó szabadkereskedelmi megállapodást, amely alapjaiban alakíthatja át az agrár- és ipari exportviszonyokat.
A döntés egyszerre ígér új piacokat és komoly kihívásokat az európai gazdálkodók számára. A végső szó azonban még hátravan: az Európai Parlament szavazása dönt majd a megállapodás sorsáról.
Politikai jóváhagyás minősített többséggel
Az uniós tagállamok nagykövetei a Coreper ülésén, majd írásos eljárásban hagyták jóvá az egyezményt. A döntéshez minősített többségre volt szükség, amely végül 21 ország támogatásával megszületett.
A határozat felhatalmazza az Európai Bizottság elnökét, Ursula von der Leyen-t arra, hogy a Mercosur soros elnökségét betöltő Paraguayban aláírja a dokumentumot. A folyamat következő állomása az Európai Parlament jóváhagyása lesz.
Mit jelent a Mercosur-megállapodás?
A Mercosur – Brazília, Argentína, Paraguay, Uruguay és Bolívia – és az Európai Unió közötti egyezmény a világ egyik legnagyobb szabadkereskedelmi övezetét hozhatja létre, több mint 700 millió fogyasztóval.
Az Európai Bizottság szerint az uniós export akár 39 százalékkal, mintegy 49 milliárd euróval növekedhet évente, ami közel 440 ezer munkahelyet támogathat Európa-szerte.
Ipari export kontra agrárimport
Az egyezmény egyik fő célja a dél-amerikai vámok csökkentése az európai ipari termékek – járművek, gépek, berendezések – esetében. Cserébe a Mercosur-országok nagyobb mennyiségben szállíthatnak mezőgazdasági termékeket az EU piacára.
Ez utóbbi váltotta ki a legnagyobb vitát: a marha- és baromfihús, cukor vagy kukorica importjának növekedése érzékenyen érintheti az európai termelőket.
Gazdatüntetések és politikai megosztottság
Franciaország, ahol az állattenyésztés stratégiai ágazat, továbbra is határozottan ellenzi a megállapodást. A francia és belga gazdák tüntetésekkel tiltakoznak, miközben Berlinben üdvözölték a döntést: Friedrich Merz mérföldkőnek nevezte az egyezményt az európai kereskedelempolitikában.
A francia agrártárca vezetője, Annie Genevard, ugyanakkor jelezte: a küzdelem az Európai Parlamentben folytatódik.
Védelem az európai mezőgazdaságnak
A Bizottság hangsúlyozza, hogy az egyezmény szigorú védzáradékokat tartalmaz az uniós agrárszektor számára. Ezek célja, hogy a piacnyitás ne járjon aránytalan veszteségekkel, és az importtermékek megfeleljenek az uniós környezetvédelmi és élelmiszer-biztonsági előírásoknak.
Ennek ellenére környezetvédelmi szervezetek attól tartanak, hogy az import egy része erdőirtással érintett területekről származhat.
Kiemelt kép: Pixabay.
