A huszonnegyedik órában vagyunk - hangoztatták többen is azon a konferencián, amelyet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara rendezett a Kopaszi-gáton.
A huszonnegyedik órában vagyunk – hangoztatták többen is azon a konferencián, amelyet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara rendezett a Kopaszi-gáton, Budapesten, április 29-én. Témája: A mezőgazdasági szövetkezetek lehetőségei az új közös agrárpolitikában. A másik, a Hold utcai piacon tartott sajtótájékoztató volt a mezőgazdaság aktuális problémáiról, május 3-án.
A Kopaszi-gáton rendezett konferenciát Jakab István a MAGOSZ elnöke nyitotta meg.
*
Győrffy Balázs a NAK elnökeként ‘Együttműködési lehetőségek a mezőgazdaságban’ címmel tartott előadást. Kifejtette, hogy hazánkban a szövetkezési hajlandóság ma még enyhén szólva is alacsony. A kamara több mint tízezer kérdőívet küldött szét annak felmérésére, hogy milyen a magyar gazdák társulási hajlandósága. Az eredmény kritikán aluli. Számos ellenérvet soroltak fel a válaszadók, amelyek a rendszerváltás előtti idők sérelmeivel magyarázhatók.
– Pedig a huszonnegyedik órában vagyunk – mondta az előadó. Az agrárium versenyképességének feltétele az együttműködés, a szövetkezés. A magyar agrárium előtt álló egyik legfontosabb feladat az integráció kialakítása és a piac megszervezése. Ehhez egy korszerű ösztönzőrendszer kialakítására van szükség.
A helyzetelemzés megállapításai:
– hiányzik a bizalom,
– sok a látszat együttműködés,
– a szabályozó rendszer nem ösztönzi az együttműködések kialakulását,
– a gazdák kétötöde nem vesz részt semmiféle együttműködésben,
– nem kívánnak elköteleződni.
Mindezek ellenére azért vannak jó példák is, ezek a termelői csoportok, a TÉSZ-ek, BÉSZ-ek. Az együttműködési aktivitás Észak-Magyarországon a legjelentősebb, majd a Dunántúl következik és végül a Dél-Alföld a legelmaradottabb. A változtatáshoz szemléletformálás és megfelelő ösztönzőrendszer szükséges – zárta előadását a kamara elnöke.
*
Kiss Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség államtitkára a termelői szervezetek támogatási lehetőségeiről beszélt; így a szerveződésen túl az együttes beruházásokat, a kis gazdaságok együttműködését, az együttes piacra jutást, a tájgazdálkodási együttműködést, a LEADER helyi fejlesztését támogatják. Kitért a jogosultak körére; kezdve a fiatal gazdákon, az együttműködő szervezetekig. Ismertette a pályázati eljárások rendjét és a pályázatban való részvétel feltételeit.
*
Előadást hallhattunk a COPA-COGECA szövetkezeti együttműködésről és azok európai fejlődéséről, majd a beszállítói piac szervezéséről, a termelői szervezetek fejlesztéséről és azok integrálásáról az élelmiszerellátási láncban.
*
A Hold utcai piacon Győrffy Balázs az egységes kérelmek leadásának határidő-módosításáról beszélt, mivel jelentős a lemaradás ezen a területen. A falugazdászok és a szaktanácsadók mindenben segítségére lesznek a gazdáknak. Május 23-ig lehet szankciómentesen beadni az egységes kérelmeket.
*
Ismert az áprilisi fagykár hatása. A kártérítési kérelmeket május 28-ig kell jelenteni. A falugazdászok a fagykárt bejelentőket soron kívül fogadják.
*
Következő téma a piaci problémák: a tej, a sertés és az alma. A kialakult helyzet nagyrészt az orosz embargónak köszönhető. (A brüsszeli főokosok tudhatnák, hogy az oroszok mindent kibírnak; ha nincs, akkor nincs. Ezt csak Európa szívhatta meg – b.l.)
A nagyobb európai országok dömpingáron forgalomba hozott termékekkel árasztották el a piacokat, így bennünket is, ami lenyomta az árakat. A sertéshúst 260-300 Ft/kg áron vásárolják fel, ami 100 Ft-tal alatta marad az önköltségnek. Az uniós támogatással az elmúlt évbe betárolt sertéshús most került a piacra, ami tovább rontotta a helyzetet. A tej felvásárlási ára 75 Ft/l alá esett, sőt van, ahol mindössze 50 Ft-ot kínál a felvásárló a nyers tejért, amelynek önköltsége 100 Ft körül van.
Tragikus az alma helyzete. Az embargó miatt visszautasított lengyel alma elárasztotta a piacokat.
A kamara szót emel a termelők érdekében, és üdvözöl minden olyan kormányzati intézkedést, legyen az ÁFA csökkentés, vagy célzott támogatás, amely a válságból való kilábalást célozza – mondta az elnök.
*
Az aktuális vízügyi problémákról is kaptunk tájékoztatást. A kamara tárcaközi egyeztetést kezdeményezett a problémák rendezésére az FM és a BM között. Tarthatatlan, hogy nálunk a termőterület 2%-át tudjuk öntözni, miközben a nyugat-európai átlag 9%.
*
A gazdálkodási napló szolgáltatás eredményes, egyre többen veszik igénybe ezt az ingyenes lehetőséget.
*
Most ismerkedünk a MERCOSUR fogalmával, ami a Dél-Amerikai Közös Piac, és amelynek megjelenése a közeljövőben Európában is várható. Erre különös figyelemmel kell lennünk a pozícióinkat illetően, ezért nem tudunk egy esetleg elhamarkodott döntést támogatni. Ezügyben, levélben kerestük meg Szijjártó Péter miniszter urat.
*
Végül a megújult kamarai portárról adott tájékoztatást az elnök, amelynek fejlesztését bizonyos politikai körök részéről támadás érte, felvetve a korrupció gyanúját. Ezért a kamara nemzetközi és irányító hatósági vizsgálatot kért, amelyek egyértelműen tisztázták a szolgáltatás és annak díjazására vonatkozó arányosságot.
(Dr. Bódis László – Agrofórum Online)
