Növénytermesztés
Növénytermesztés

Elkészült a tavaszi mezőgazdasági munkák állásáról szóló jelentés

Elkészült a tavaszi mezőgazdasági munkák állásáról szóló jelentés

NAK/AKI

Az AKI elkészítette – a kamara falugazdászai által szolgáltatott adatok alapján – a tavaszi mezőgazdasági munkák állásáról szóló tájékoztató jelentését. A megyék többségében a tavaszi munkák a végéhez közeledtek május közepére.

A statisztika célja aktuális helyzetkép felvázolása az adott évi tavaszi mezőgazdasági munkákról (tavaszi vetés) megyei bontásban a főbb növényfajokra vonatkozóan. Tavasszal két jelentés készül, az első (április) előzetes, a második (1 hónappal később, május) végleges adatokat közöl. A végleges tavaszi jelentés készítésekor mód nyílik az előző időszak adatainak esetenkénti felülvizsgálatára.

Az adatgyűjtés több mint 20 éve folyik, és ezalatt az idő alatt több módosításra, illetve fejlesztésre is sor került. Az adatszolgáltatói terhek csökkentése érdekében az adatszolgáltatók 2018-tól mentesültek az adatszolgáltatás kötelezettsége alól, így a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) falugazdászai által begyűjtött információkat összesítik.

A falugazdászok jelentései alapján május közepére csökkent a belvízzel borított területek nagysága, viszont a talajra juttatott peszticidek a csapadékhiány következtében nem mosódnak be a talajba, ami a hatékonyság csökkenését okozhatja.

2018-ban a tavaszi vetésű szántóföldi növények tervezett vetésterülete 2 millió 162 ezer hektár, aminek a fele az Észak-és Dél-Alföld régióban található. A legnagyobb vetésterület Békés (225 ezer hektár) és Hajdú-Bihar megyében (213ezer hektár) található. A megyék többségében a tavaszi munkák a végéhez közeledtek május közepére, csupán Győr-Moson-Sopron és Tolna megyében nem érte el a 90 százalékot a készültség. Országosan – a tavalyi évhez hasonlóan – a gazdák a tavaszra tervezett vetési munkák 95 százalékát elvégezték május 14-ig, ami megegyezik az egy évvel korábbi értékkel.

A gabonafélék vetési állapota országosan 98 százalékos készültségi állapotot mutatott 2018. május 14-én, míg egy évvel korábban, május 22-én ez 9 százalék volt. A tavaszi vetésű gabonák vetésterülete 2018-ban 1 millió 154 ezer hektár, ami 46 ezer hektárral több, mint egy évvel korábban. Az egyes gabonafélék vetése a silókukorica kivételével elérte vagy meghaladta a 90 százalékot. A jelentés időpontjában, közel 99 százalékos készültségnél a kukorica vetésterülete 1,029 millió hektár, ami mintegy 56 ezer hektárral több, mint 2017-ben ilyenkor volt. A kukorica tervezett 1,044 millió hektár vetésterületének 24 százaléka az Észak-Alföld, 22 százaléka a Dél-Alföld és 21 százaléka a Dél-Dunántúl régióban található.

A napraforgó vetése a befejezéshez közeledik, 98 százalékon áll, területe 660 ezer hektár, ami szinte megegyezik a tavalyi tervezett vetésterülettel. A tavaszi árpa 50 ezer hektárnyi területe 5,3 ezer hektárral maradt el a 2017. évi tervezettől. A zab vetésterülete 35 ezer hektár az idén, a tavalyinál ezer hektárral kisebb. A szemescirkot 4,3 ezer hektáron tervezték vetni, ami szinte megegyezik a tavalyival. A tavaszi búza tervezett területe 13 százalékkal 14ezer hektárra, a hibrid kukoricáé 6 százalékkal 24 ezer hektárra növekedett a vizsgált időpontban.

A jelentések adatai alapján az összes borsó (étkezési és takarmány) vetésterülete 14 ezer hektár, ami a tavalyi területhez képest alig változott. A szója tervezett területe alig 54 ezer hektár, 12 ezer hektárral kevesebb, mint a 2017. évi tervezett vetésterület. A szója vetését 51 ezer hektáron fejezték be május 14-ig. A burgonya tervezett vetésterülete szinte megegyezik a tavalyival, 10,5 ezer hektár 2018-ban és a május 14-i időpontra vonatkozó jelentések alapján a vetés a végéhez közeledett. A lucernatelepítés a 2018-ratervezett területen majdnem befejeződött, a 2017. évi 56 ezer hektárral szemben 51 ezer hektárt tesz ki 2018-ban. A cukorrépa területe 15 ezer hektár, 740 hektárral kevesebb, mint 2017-ben. A főbb cukorrépa-termesztési körzetek a Dél-Dunántúlon, a Nyugat-Dunántúlon és a Közép-Dunántúlon terülnek el.

A zöldségfélék tervezett területe a jelentések szerint közel 7 százalékkal kevesebb. A tavalyihoz képest nagyobb területen terveznek görögdinnye (+3 százalék), csemegekukorica (+5 százalék) és karfiol termelésével foglalkozni, ugyanakkor a zöldborsó (–19százalék), a vöröshagyma (–2 százalék), a zöldparika (–12 százalék) és a zöldbab (–17 százalék) tervezett vetésterülete nem éri el az előző évit.

A teljes jelentés itt olvasható.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Tartósan vízhiányos időszak kihirdetését kezdeményezték – lehet öntözni!

2024. április 16. 13:10

Az elmúlt időszak rendkívül csapadékszegény időjárása és a gazdálkodói visszajelzések alapján a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, valamint a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége kezdeményezte a tartósan vízhiányos időszak kihirdetését.

Megbukott a monokultúrás gazdálkodás

2024. április 15. 14:40

Kutatók öt kontinens 2655 gazdaságát elemezve bizonyították, hogy az ipari, monokultúrás gazdálkodásról való elmozdulással az ember és környezete is csak nyerhet.

Már a paradicsomot is drónok porozzák be

2024. április 15. 12:40

A Two Wellsben található Perfection Fresh farm drónokat integrál a paradicsomtermesztési folyamatokba ellenőrzött üvegházi körülmények között. A kísérlet célja az, hogy megoldást találjanak a paradicsomtermesztés kritikus szempontjának számító beporzás kihívásaira.

Szennyvízből öntözővíz? Így vennék fel a harcot az aszállyal Németországban

2024. április 12. 13:10

Egy törvénytervezet szerint meg akarják könnyíteni a tisztított kommunális szennyvíz kijuttatását a szántóföldekre. A gazdálkodók, kertészek és vízügyi szakemberek szigorú biztonsági előírásokat követelnek a kockázatok minimalizálása érdekében.

Egyre többen keresik a minőségi szaloncukrokat

2022. november 21. 12:32

A szaloncukor az adventi időszak hagyományos terméke. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara körképe szerint egy magyar háztartás évente átlagosan 1 kilónyi szaloncukrot vásárol. A legkedveltebb hagyományosan a zselés, a marcipános, a kókuszos, a karamellás és a csokoládékrémes.

A támogatások maradéktalan lehívását segítik a NAK falugazdászai

2023. április 21. 16:37

Az idén januárban indult új Közös Agrárpolitika korábbaikhoz képest jelentősen megváltozott szabályrendszere komoly feladat elé állítja a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarát, amelynek falugazdászai minden évben mintegy 110 ezer egységes kérelmet nyújtanak be, és segítik ezáltal a támogatások maradéktalan lehívását.

Idén is elindult a Magyarok Kenyere - 15 millió búzaszem program

2019. július 17. 08:33

A NAK már megalakulása óta, 2013-tól a MAGOSZ-szal együttműködve szervezi a jótékonysági programot, ezen keresztül a közösségek és a rászorulók támogatását.

Díszvendég volt a NAK Bulgáriában

2018. december 2. 11:38

A gabonatermesztők a cseh és a magyar agrárgazdasági kamara működéséről, felépítéséről is hallhattak előadásokat. Kiemelt téma volt a Közös Agrárpolitika, a Visegrádi Négyek együttműködése és a Copa–Cogeca-tagság.