Az ország genetikai erőforrásai a nemzeti örökség és a magyar identitás részét képezik – mondta V. Németh Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkára a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács (NFFT) csütörtöki ülésén Budapesten.
Az államtitkár beszédében elmondta: a genetikai erőforrások összegyűjtése, fenntartása és felhasználásuk élelmezési és élelmiszerbiztonsági szempontból is stratégiai kérdés. A Kárpát-medence sajátos klimatikus viszonyai, ökológiai adottságai, valamint a termesztésben, tenyésztésben eltöltött hosszú idő és az ezzel együtt járó szelekció „elképesztő” fajta- és formagazdagságot eredményezett, a haszonállatoknál és növényeknél egyaránt. Mindezek mellett a klímaváltozás miatt is fontos azoknak a fajoknak a megőrzése, amelyek a hazai természetföldrajzi körülmények között alakultak ki.
Az államtitkár kiemelte: a génmegőrzésre azért is szükség van, mert az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) becslése szerint az utóbbi száz évben az emberiség elveszítette a mezőgazdasági fajták mintegy 75 százalékát, a világ élelmiszer ellátásának 60 százalékát csupán három növény (a búza, a rizs, a kukorica) adja – fejtette ki az államtitkár.
Mezőszentgyörgyi Dávid kiemelt génmegőrzési feladatokért felelős miniszteri biztos elmondta, hogy az állami génbank hálózat kiépítéséről szóló, 2022-ig tartó stratégiai programot terjesztenek a kormány elé. Az előzetes vizsgálatok szerint a hálózat kialakításához szükséges beruházások 1 milliárd forintot tesznek majd ki. A miniszteri biztos elmondta, hogy a tervek szerint a génmegőrzéssel összefüggő feladatokat az Földművelésügyi Minisztérium (FM) háttérintézményeként a Haszonállat-génmegőrzési Központ (HáGK) és a Növényi Diverzitás Központ koordinálja majd. A hatósági jogköröket pedig vélhetően az FM és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal gyakorolja majd.
Mezőszentgyörgyi Dávid a két központ bemutatásánál szólt arról is, hogy a Növényi Diverzitás Központban 50 ezer növényfajtát őriznek, köztük olyat is, amelyek bár honosak a Kárpát-medencében már 100 éve nem termesztik azokat. Az állati génmegőrzésbe 35 védett őshonos fajtát és 2 mezőgazdasági állatfajtát vontak be, ezek közül példaként említette a 9 magyar kutyafajtát, az erdélyi szálas kecskét és a kárpáti borzderes szarvasmarhát is. A miniszteri biztos hangsúlyozta: a jövőben kérdésessé válhat a víz- és az élelmiszerellátás, ezért szerinte minden felelősen gondolkodó nemzetállamnak szüksége van olyan génbankra, mint a magyarországi, amely megőrzi a Kárpát-medencében található honos fajták genetikai állományát.
(MTI/FM Sajtóiroda)
