Az Európai Unió Környezetvédelmi Tanácsa luxembourgi ülésén fogadta el a természet helyreállításáról szóló rendeletet. A jogszabállyal intézkedéseket vezettek be annak érdekében, hogy 2030-ig az EU szárazföldi és tengeri területeinek legalább 20 százalékát, 2050-ig pedig lehetőleg valamennyi ökoszisztémát helyreállítsák, illetve megakadályozzák az élőhelyek romlását.
Károsodott természet
Az Európai Unió országainak környezetvédelmi miniszterei luxembourgi találkozójukon vitatták meg az EU politikáját a károsodott természet helyreállítására. A törvény az EU egyik legnagyobb környezetvédelmi politikai intézkedése.
Az EU-tagországok márciusban tervezték az elfogadást, de lefújták a szavazást, miután Magyarország váratlanul megvonta a támogatást, és ezzel eltűnt a csekély többség. Ausztria álláspontváltása elegendő támogatást adott ahhoz, hogy törvényessé váljon az intézkedés. Szlovákia állt még a döntés mellé, de más országok nem módosították álláspontjukat.
Késhegyen táncoltak
Magyarország, Olaszország, Hollandia, Svédország, Belgium, Finnország és Lengyelország korábban kijelentették, hogy nem támogatják a lépést – írt a Reuters hírügynökség. „Ezzel a törvénnyel késhegyen táncoltunk. Az európai szintű többség egyáltalán nem volt biztos” – mondta Gewessler, hozzátéve, hogy néhány ország habozott megadni a támogatást.
Koalíciós feszültség
Gewessler bejelentése Bécsben koalíciós feszültséget okozott, mert feldühítette Karl Nehammer kancellár konzervatív néppártját (ÖVP), amely ellenezte a törvényt. Karl Nehammer szerint részben a mezőgazdasági minisztérium felelős ezért a kérdésért, és így a Gewesslernek szüksége lett volna a támogatására.
Az ÖVP EU- és alkotmányügyi minisztere, Karoline Edtstadler kijelentette: az, hogy Gewessler a mezőgazdasági minisztérium jóváhagyása nélkül igennel szavazott, alkotmányellenesnek számít. „Ennek jogi következményei lesznek” – hangoztatta Edtstadler.
Fotó: Pixabay
