Agrárközélet

C-vitamin kutatásért járt a rangos díj

Agrofórum Online

Az idei esztendőben immár 15. alkalommal hirdették meg a L’ORÉAL - UNESCO A Nőkért és a Tudományért magyar ösztöndíj pályázatot, melynek díjátadó rendezvényére tegnap a Magyar Tudományos Akadémia épületében került sor. 

Az idei díjazottak: 35 év alatti kategóriában Dr. Wohner Nikolett, a Semmelweis Egyetem belgyógyásza, 45 év alatti kategóriában pedig Dr. Tóth Szilvia Zita növénybiológus a Szegedi Biológiai Kutatóközpont Növénybiológiai Intézetéből. A díjazottak szabadon felhasználható 2-2 millió forintos ösztöndíjban részesültek.

Génmódosítás nélkül, egy újfajta eljárással magas C-vitamin tartalmú zöldség- és gyümölcsfajták előállítása válhat lehetővé a jövőben, amihez Dr. Tóth Szilvia Zita, az MTA Szegedi Biológiai Központ Növénybiológiai Intézetének tudományos főmunkatársának kutatásai jelentős mértékben hozzájárulhatnak. Szilvia és csoportja a C-vitamin termelődését, szerepeit és a növényeken belüli szállítási folyamatait vizsgálja, valamint azt, hogyan lehetne a jövőben egy újfajta eljárással, idegen fajok génjeinek bevitele nélkül abból többet előállítani.

Az elmúlt évtizedekben a termesztett növények C-vitamin tartalma a nemesítési eljárásoknak, az üvegházas termelésnek és a tárolási módszereknek tulajdoníthatóan sokat csökkent és előfordulhat, hogy mire egy saláta vagy körte az asztalunkra kerül, már alig tartalmaz aszkorbinsavat. Dr. Tóth Szilvia Zita kutatásai teljesen új megvilágításba helyezik a problémát, ugyanis nem csak a C-vitamin termelődéséért felelős folyamatokat vizsgálják, hanem azt is, hogyan lehetne úgy megváltoztatni a növények működését, hogy azok a C-vitamint a termelődés helyéről elszállítsák és a megfelelő sejtalkotókban raktározzák el. Ez az új, az ökoszisztémára veszélytelen megoldás táplálkozástudományi, mezőgazdasági és élelmiszeripari szempontból is jelentős előrelépést jelenthet.

Dr. Tóth Szilvia Zita a növények C-vitamin termelésének tanulmányozása mellett más fontos eredményt is elért. Munkatársaival felfedezték, hogy a C-vitaminnak jelentős szabályozó szerepe van a zöldalgák hidrogéntermelésében. Az algákon végzett kutatások során arra is rájöttek, hogy a hidrogéntermelést hogyan lehetne úgy megvalósítani, hogy közben az algák ne károsodjanak és ezáltal a folyamat hosszú távon is fenntartható legyen. Az európai szabadalom, amely a nevéhez kötődik, lehetővé teheti, hogy a jövőben megújuló energiaforrásként hasznosítható hidrogén előállítására alkalmas algafarmok jöjjenek létre.

(Agrofórum Online – L’ORÉAL Magyarország)

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

OMÉK 2025: agrárinnováció és hagyomány a Hungexpón

2025. szeptember 9. 09:10

Modern gépek, őshonos állatok, kézműves ételek és exportpiacokat nyitó üzleti találkozók – szeptemberben ismét megnyílik az OMÉK.

Sztereotípiák helyett teljesítmény: női vezetők az állattenyésztésből

2025. szeptember 7. 08:10

A FarmerExpón először ültek egy asztalhoz női vezetők, hogy őszintén beszéljenek pályájukról, kihívásaikról és sikereikről.

Fiatalok nélkül elapad a vidéki élet – mit léphet az EU?

2025. augusztus 21. 16:10

Az EU agráriuma munkaerőhiánnyal küzd: sürgősen vonzóbbá kell tenni a gazdálkodást a fiatalok számára a jövő élelmiszerbiztonságáért.

Mit hozhat az új KAP ciklus? + podcast

2025. július 15. 16:10

A KAP átalakítása számos kérdést vet fel, ugyanakkor nehéz konkrétumokról beszélni. A BASF és NAK olyan platformot hoztak létre, ahol a témával kapcsolatos kérdéseket vitatták meg a meghívottak.

Európa fél az éhezéstől, elérkezhet a génszerkesztett növények ideje

2023. július 10. 16:10

Alaposan ráijesztett Európára a tavalyi nyár, az aszályok, a hatalmas termésveszteségek és a kiszáradt folyók stratégiaváltásra késztethetik az élelmiszertermelés területén. Elérkezhet a génszerkesztett növények ideje.

Először igazolták, hogy génszerkesztéssel módosított haszonnövény is azonosítható PCR alapú módszerekkel

2020. szeptember 18. 13:45

A GMO-mentes élelmiszerekért dolgozó civil szervezetek csoportja és egy élelmiszerkereskedelmi vállalat jelentette be a világon az első olyan molekuláris (qPCR) módszer kifejlesztését és közzétételét, amely alkalmas génszerkesztéssel létrehozott haszonnövény kimutatására.

Az európai GMO-mentes fehérjetakarmány-alapanyagok mennyiségét kell növelni

2018. június 20. 13:58

Az agrártárcának hosszabb távon célja, hogy ki lehessen váltani a GMO szója import függőségünket, ehhez a minisztérium támogatja a tudományos kutatásokat, a hagyományos szójafajták nemesítését.

Mexikóban a nem génmódosított kukorica előállítását kutatják

2023. szeptember 25. 06:10

Három méter magas kukoricaszár nőtt ki egy kiterjedt chapingói táblán, ami korai jele egy lehetséges jövőbeli alternatíva számára.