Az idei esztendőben immár 15. alkalommal hirdették meg a L’ORÉAL - UNESCO A Nőkért és a Tudományért magyar ösztöndíj pályázatot, melynek díjátadó rendezvényére tegnap a Magyar Tudományos Akadémia épületében került sor.
Az idei díjazottak: 35 év alatti kategóriában Dr. Wohner Nikolett, a Semmelweis Egyetem belgyógyásza, 45 év alatti kategóriában pedig Dr. Tóth Szilvia Zita növénybiológus a Szegedi Biológiai Kutatóközpont Növénybiológiai Intézetéből. A díjazottak szabadon felhasználható 2-2 millió forintos ösztöndíjban részesültek.
Génmódosítás nélkül, egy újfajta eljárással magas C-vitamin tartalmú zöldség- és gyümölcsfajták előállítása válhat lehetővé a jövőben, amihez Dr. Tóth Szilvia Zita, az MTA Szegedi Biológiai Központ Növénybiológiai Intézetének tudományos főmunkatársának kutatásai jelentős mértékben hozzájárulhatnak. Szilvia és csoportja a C-vitamin termelődését, szerepeit és a növényeken belüli szállítási folyamatait vizsgálja, valamint azt, hogyan lehetne a jövőben egy újfajta eljárással, idegen fajok génjeinek bevitele nélkül abból többet előállítani.
Az elmúlt évtizedekben a termesztett növények C-vitamin tartalma a nemesítési eljárásoknak, az üvegházas termelésnek és a tárolási módszereknek tulajdoníthatóan sokat csökkent és előfordulhat, hogy mire egy saláta vagy körte az asztalunkra kerül, már alig tartalmaz aszkorbinsavat. Dr. Tóth Szilvia Zita kutatásai teljesen új megvilágításba helyezik a problémát, ugyanis nem csak a C-vitamin termelődéséért felelős folyamatokat vizsgálják, hanem azt is, hogyan lehetne úgy megváltoztatni a növények működését, hogy azok a C-vitamint a termelődés helyéről elszállítsák és a megfelelő sejtalkotókban raktározzák el. Ez az új, az ökoszisztémára veszélytelen megoldás táplálkozástudományi, mezőgazdasági és élelmiszeripari szempontból is jelentős előrelépést jelenthet.
Dr. Tóth Szilvia Zita a növények C-vitamin termelésének tanulmányozása mellett más fontos eredményt is elért. Munkatársaival felfedezték, hogy a C-vitaminnak jelentős szabályozó szerepe van a zöldalgák hidrogéntermelésében. Az algákon végzett kutatások során arra is rájöttek, hogy a hidrogéntermelést hogyan lehetne úgy megvalósítani, hogy közben az algák ne károsodjanak és ezáltal a folyamat hosszú távon is fenntartható legyen. Az európai szabadalom, amely a nevéhez kötődik, lehetővé teheti, hogy a jövőben megújuló energiaforrásként hasznosítható hidrogén előállítására alkalmas algafarmok jöjjenek létre.
(Agrofórum Online – L’ORÉAL Magyarország)
