Agrárközélet

Drámaian hanyatlik Európa madárvilága: 40 év alatt félmilliárd egyed veszett oda

Agrofórum Online

A madárpopulációk drasztikus csökkenése riasztó méreteket ölt Európa-szerte. De vajon miért? Valóban a műtrágya-használat vagy a növényvédő szerek a bűnösök? Vagy a klímaváltozás? A környezetszennyezés? Az urbanizáció?

Nos, az igazság valahol mindezek között van. Egyes kutatók ugyanis a növényvédő szereket okolják, mások a műtrágyahasználatot. Megint mások a klímaváltozást és a környezetszennyezést teszik felelőssé, no és a túlzott vadászatot.

Az elmúlt 4 évtized statisztikája azonban komor képet fest elénk: a becslések szerint ugyanis 40 év alatt közel 550 millió madár pusztult ki az európai állományból. A sokkoló statisztika magyarázatok nélkül is tökéletesen megmutatja a modern kori ember és a természet igencsak megromlott kapcsolatát. Mindez komoly aggodalomra ad okot, és rávilágít arra, hogy milyen súlyos kihívásokkal nézünk szembe a biodiverzitás megőrzése terén. 

De vajon ténylegesen mi okozza ezt a drámai hanyatlást? 

  • Az egyik legfontosabb tényező a természetes élőhelyek csökkenésében keresendő. Az erdők kivágása, a mezőgazdasági területek terjeszkedése és az urbanizáció drasztikusan csökkentik a madarak természetes élőhelyeit. 
  • A másik probléma a környezetszennyezés (beleértve a légszennyezést és a vízszennyezést). A légszennyezés miatt a talaj és a növények peszticidekkel szennyeződnek, amelyek károsak lehetnek a madarakra nézve (különösen a rovarevőkre).
  • Az európai madárpopulációk pusztulásának egyik legkomolyabb okának a növényvédő szerek és műtrágyák használatát tartják. A peszticidek és a túlzott műtrágya használata negatívan befolyásolhatja a madarak táplálkozási forrásait – a rovarirtók csökkenthetik a rovarpopulációkat, amelyek a madarak alapvető táplálékforrásait képezik. 
  • Emellett azonban nyilvánvalóan számít a klímaváltozás is: A szélsőséges időjárás, a hosszan tartó aszályok és áradások ugyanis kihatnak a madarak életmódjára és szaporodására, hiszen az ezekből fakadó élelemforrás-csökkenés következtében felborul az ökológiai egyensúly, a táplálékláncok pedig súlyosan sérülhetnek.

Az európai madárpopuláció hanyatlása intő jel számunkra, hogy igencsak rossz irányba haladunk. Az emberek felelőssége az, hogy összefogjanak a madarak és a többi élőlény megóvása érdekében, hogy a jövő generációi is élvezni tudják a Föld semmihez sem fogható madárvilágának csodáját.

A legújabb kutatások ma már nyíltan rámutatnak, hogy a klímaváltozás mellett biológiai sokféleség csökkenése jelenti a legnagyobb közép- és hosszú távú veszélyt a globális élelmiszer-termelésre, amely a veszélyeztetett fajokon túlmutató társadalmi következményekkel jár. A biológiai sokféleség megőrzése és az éghajlatváltozás kezelése érdekében globális összefogás és fenntartható gyakorlatok bevezetése szükséges – nagyjából SOS sebességgel. 

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Fiatalok nélkül elapad a vidéki élet – mit léphet az EU?

2025. augusztus 21. 16:10

Az EU agráriuma munkaerőhiánnyal küzd: sürgősen vonzóbbá kell tenni a gazdálkodást a fiatalok számára a jövő élelmiszerbiztonságáért.

Mit hozhat az új KAP ciklus? + podcast

2025. július 15. 16:10

A KAP átalakítása számos kérdést vet fel, ugyanakkor nehéz konkrétumokról beszélni. A BASF és NAK olyan platformot hoztak létre, ahol a témával kapcsolatos kérdéseket vitatták meg a meghívottak.

Gödöllőn kap új otthont a Mezőgazdasági Múzeum

2025. június 11. 13:10

Gödöllőre, a MATE területére költözik a Magyar Mezőgazdasági Múzeum. Az új létesítmény 2029-re készülhet el.

Akkumulátorok új élete: elindult a BASF új üzeme

2025. június 9. 13:10

A BASF új üzeme évente 40.000 EV-akkumulátor feldolgozására képes – kulcsszerepet kap az EU nyersanyagfüggetlenségi céljaiban.

Tarlóművelésmódok és azok fejlesztésének lehetőségei a Vajdaságban

2019. január 6. 14:06

Az utóbbi évek nyári szélsőséges időjárási helyzetei erőteljesen irányították a figyelmet a tarlóművelés és a tarlógondozás fontosságára. A talajhoz adaptált műveléssel elsősorban a nedvességvesztés csökkentése a fő cél. A szerző a tarlóművelési kísérletekben a talaj állapotát vizsgálta, melyek gyom- és a tarlóborítottság felméréssel egészültek ki.

Határon átívelő, a vízgazdálkodást segítő monitoringrendszert alakítottak ki

2019. szeptember 21. 13:16

A vízgazdálkodást és a szélsőséges időjárási jelenségek okozta kockázatok mérséklését segítő monitoringrendszert alakítottak ki uniós támogatással a Dél-Alföldön és Vajdaságban.

Hihetetlen, mi került napvilágra az aszály miatt egy víztározóból Spanyolországban

2024. március 8. 07:10

Fokozódó párolgás, rövidebb esős időszakok és a hegyekben a régen általános hóborítás elmaradása csak fokozza a vízhiányt a Mediterráneum nyugati részén.

Támogatni kell a gazdákat az éghajlatváltozás megfelelő kezeléséhez

2019. szeptember 25. 11:35

Nagy István arra tett javaslatot, hogy ne engedjenek Európán kívülről behozni olyan termékeket, amelyek előállítása nagy mértékben elősegíti a klímaváltozás negatív hatásait.