Agrárközélet

Drámaian hanyatlik Európa madárvilága: 40 év alatt félmilliárd egyed veszett oda

Agrofórum Online

A madárpopulációk drasztikus csökkenése riasztó méreteket ölt Európa-szerte. De vajon miért? Valóban a műtrágya-használat vagy a növényvédő szerek a bűnösök? Vagy a klímaváltozás? A környezetszennyezés? Az urbanizáció?

Nos, az igazság valahol mindezek között van. Egyes kutatók ugyanis a növényvédő szereket okolják, mások a műtrágyahasználatot. Megint mások a klímaváltozást és a környezetszennyezést teszik felelőssé, no és a túlzott vadászatot.

Az elmúlt 4 évtized statisztikája azonban komor képet fest elénk: a becslések szerint ugyanis 40 év alatt közel 550 millió madár pusztult ki az európai állományból. A sokkoló statisztika magyarázatok nélkül is tökéletesen megmutatja a modern kori ember és a természet igencsak megromlott kapcsolatát. Mindez komoly aggodalomra ad okot, és rávilágít arra, hogy milyen súlyos kihívásokkal nézünk szembe a biodiverzitás megőrzése terén. 

De vajon ténylegesen mi okozza ezt a drámai hanyatlást? 

  • Az egyik legfontosabb tényező a természetes élőhelyek csökkenésében keresendő. Az erdők kivágása, a mezőgazdasági területek terjeszkedése és az urbanizáció drasztikusan csökkentik a madarak természetes élőhelyeit. 
  • A másik probléma a környezetszennyezés (beleértve a légszennyezést és a vízszennyezést). A légszennyezés miatt a talaj és a növények peszticidekkel szennyeződnek, amelyek károsak lehetnek a madarakra nézve (különösen a rovarevőkre).
  • Az európai madárpopulációk pusztulásának egyik legkomolyabb okának a növényvédő szerek és műtrágyák használatát tartják. A peszticidek és a túlzott műtrágya használata negatívan befolyásolhatja a madarak táplálkozási forrásait – a rovarirtók csökkenthetik a rovarpopulációkat, amelyek a madarak alapvető táplálékforrásait képezik. 
  • Emellett azonban nyilvánvalóan számít a klímaváltozás is: A szélsőséges időjárás, a hosszan tartó aszályok és áradások ugyanis kihatnak a madarak életmódjára és szaporodására, hiszen az ezekből fakadó élelemforrás-csökkenés következtében felborul az ökológiai egyensúly, a táplálékláncok pedig súlyosan sérülhetnek.

Az európai madárpopuláció hanyatlása intő jel számunkra, hogy igencsak rossz irányba haladunk. Az emberek felelőssége az, hogy összefogjanak a madarak és a többi élőlény megóvása érdekében, hogy a jövő generációi is élvezni tudják a Föld semmihez sem fogható madárvilágának csodáját.

A legújabb kutatások ma már nyíltan rámutatnak, hogy a klímaváltozás mellett biológiai sokféleség csökkenése jelenti a legnagyobb közép- és hosszú távú veszélyt a globális élelmiszer-termelésre, amely a veszélyeztetett fajokon túlmutató társadalmi következményekkel jár. A biológiai sokféleség megőrzése és az éghajlatváltozás kezelése érdekében globális összefogás és fenntartható gyakorlatok bevezetése szükséges – nagyjából SOS sebességgel. 

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

AGROmashEXPO és AgrárgépShow 2026

2025. december 13. 11:10

2026. január 21-24. között a Hungexpo Budapest Kongresszusi és Kiállítási Központ ismét otthont ad a hazai mezőgazdaság legnagyobb éves rendezvényének. Jön a 44. AGROmashEXPO és AgrárgépShow!

Minden forint számít – Jön a PREGA 2026!

2025. december 12. 14:10

Digitalizáció + adatok = mérhető gazdasági eredmény

Indul az egyéni gazdaságok mezőgazdasági összeírása

2025. november 17. 17:20

Több mint 21 ezer egyéni gazdaság adatait gyűjti a KSH november 14. és december 15. között, a válaszadás minden érintettnek kötelező.

Földvásárlás előtt áll? Ezt a hibát ne kövesse el!

2025. október 8. 10:10

Magyarországon földet csak földműves vásárolhat – ehhez pedig szinte kötelező az aranykalászos gazda végzettség.

A túl enyhe idő kifejezetten káros mezőgazdasági szempontból

2023. január 6. 10:34

Bár január eleje szokott a statisztikák szerint az év leghidegebb időszaka lenni, 2023 tavaszias idővel és melegrekordokkal kezdődött, és komolyabb lehűlés a következő 8-10 napban sem várható.

Mit tesz az EU az aszálykárok mérséklésére?

2022. augusztus 23. 14:44

A közvetlen uniós válságkezelési lépések

Klímaváltozás vs. növényvédelem – a biológiai megoldás titkai

Biológiai módszerekkel hatékonyan védekezhetünk a dísznövények kórokozói ellen, miközben a környezetet is óvjuk.

Gyöngyköles – a klímaváltozás alternatív gabonanövénye

2022. január 11. 10:24

Az agrár- és klímakutató szakemberek évek óta figyelmeztetnek a globális felmelegedés következtében fellépő szélsőséges időjárási események lehetőségére. A komoly, magas hőmérsékleti csúcsokkal kiegészülő aszályos periódusok negatív hatást gyakorolnak az alapvető élelmiszer-növények termeszthetőségére, beleértve a búzát is.