23℃ 14℃
július 11. Nóra, Lili, Nelli, Benedek
Agrárközélet

Elengedhetetlen a talaj szervesanyag-utánpótlása

MTI

A fenntartható és hosszú távú gazdálkodáshoz elengedhetetlen a talaj szervesanyag-utánpótlásának biztosítása - jelentette ki az agrárminiszter a baromfitenyésztéssel foglalkozó Baromfi-Coop Kft. 2,6 milliárd forintból felépített új szervesanyag-kezelő központjának átadásán szerdán a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Nyírjákóban.

Nagy István szavai szerint a termőtalaj olyan kincs, ami „korlátos jószág”, soha nem lesz belőle több, ezért nagyon fontos minden olyan szemlélet és technológia, amely megőrzi, vagy helyreállítja a talaj tápanyagtartalmát és termőképességét.

Elmondta, az elmúlt ötven évben a talaj tápanyagtartalma nem tíz százalékkal csökkent, hanem tíz százalékra esett vissza, aminek egyik lehetséges oka a jelenlegi állattartási szokások. Nagy István hangsúlyozta, a talaj tápanyagtartalma szempontjából az lenne a jó, ha sok helyen, kis területeken tartanánk jószágot, azonban a versenyképesség és a szokások miatt ma a koncentrált, nagyüzemi állattartás és tenyésztés került előtérbe.

„Minden egyes gramm szervesanyag elvétele a földtől, az bűn, (…) minden szerves tápanyagra szükség van a talajainknak ahhoz, hogy fenntarthatóan tudjuk gazdálkodni” – hangoztatta Nagy István.

A Baromfi-Coop által végrehajtott fejlesztés jelentőségét méltatva elmondta, a beruházás lehetőséget teremt arra, hogy a termőföldeken mérséklődjön a műtrágya-felhasználás, de növekedjen a szervesanyag-alkalmazás, az alkalmazott technológia segítségével pedig csökkenthető a szén-dioxid és az ammónia emisszió és növekszik a talaj termelékenysége.

A szerves trágyának talajjavító hatása van, ezen belül a szárított, pelletált forma egy korszerű és hatékony megoldást jelent – tette hozzá a miniszter.

Bárány László, a Master Good cégcsoport tulajdonosa, a társaság ügyvezető igazgatója beszédében elmondta, a szervesanyag-kezelő központot a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (Ginop) keretében elnyert, 726 millió forintos kutatás-fejlesztési támogatás segítségével valósította meg a Baromfi-Coop.

Jelenleg a szántóföldek mindössze hat-hat és fél százalékát trágyázzák rendszeresen, alapul véve a három évig tartó, úgynevezett elhúzódó hatást, ez az arány még mindig csak húsz százalék – jelezte Bárány László. Hozzátette, az állattartó telepeken keletkező szerves trágya szakszerű elhelyezése is egyre nagyobb kihívások elé állítja az állattartókat, a cég által kidolgozott eljárás viszont megoldást jelenthet erre a problémára.

Az Európában is egyedülálló technológiát alkalmazó új üzemben évente mintegy 60 ezer tonna baromfitrágyát dolgoznak majd fel. A kutatás-fejlesztési projekt során olyan környezetkímélő eljárást, illetve gépesítést alkalmaznak, amely ipari méretekben teszi lehetővé a mélyalmos baromfi istálló trágyák feldolgozását és sterilizációját, az így kapott fermentátumot (trágya pelletet) pedig szerves tápanyagként juttatják a talajba.

Az eljárás a baromfitrágya fermentációval kezdődik, majd az így kapott érlelt trágyát szárítás és sterilizálás után, mint alapanyagot használják fel a különböző beltartalmú és felhasználóbarát termékek gyártására.

A jelenlegi legkorszerűbb műszaki és biotechnológiai géprendszerrel felszerelt üzem a kft. tulajdonában lévő fermentációs üzem mellett, zöldmezős beruházás keretében épült meg. A gyártási technológia kialakítását a projektbe konzorciumi tagként bevont Debreceni Egyetemmel és a Multimix Kft.-vel közösen valósította meg a társaság.

Az integrált takarmánytermeltetéssel, baromfitenyésztéssel, keltetéssel és broiler hízlalással foglalkozó társaság több mint 400 ezer négyzetméteren nevel tyúkot és broiler csirkét. A nyilvános cégadatok szerint a tavaly átlagosan 1728 munkavállalót foglalkoztató Baromfi-Coop Kft. nettó árbevétele 2017-ben 58,2 milliárd, 2018-ban pedig 72,4 milliárd forint volt, adózott eredménye a két évvel ezelőtti 4,9 milliárd forintról tavaly 5,8 milliárd forintra nőtt.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Gödöllőn kap új otthont a Mezőgazdasági Múzeum

2025. június 11. 13:10

Gödöllőre, a MATE területére költözik a Magyar Mezőgazdasági Múzeum. Az új létesítmény 2029-re készülhet el.

Akkumulátorok új élete: elindult a BASF új üzeme

2025. június 9. 13:10

A BASF új üzeme évente 40.000 EV-akkumulátor feldolgozására képes – kulcsszerepet kap az EU nyersanyagfüggetlenségi céljaiban.

Fügepálinka, aszú, libamáj – ilyen bonbont még nem evett!

2025. június 8. 13:10

Rekordszámú nevezéssel zárult a Brillante-2025 verseny, ahol a legjobb párlatok és pálinkás bonbonok is díjazásban részesültek.

Tengerentúli kapcsolatait erősíti az Állatorvostudományi Egyetem

2025. június 3. 12:40

A Purdue Egyetemmel kötött együttműködési megállapodást az Állatorvostudományi Egyetem – cél a tudományos és oktatási jelenlét bővítése.

Zöldségnövényeken előforduló levélsárgulás okai és gyógyítása, IX. rész – Tünetek alapján történő tápanyagellátás előnyei és hátrányai

2024. május 5. 14:10

A tünetek alapján történő diagnózis soha nem azonos értékű az objektív mérésekre épülő betegség-meghatározással (növényanalízis, talajvizsgálat stb.).

Nem mindig barátok! Kálium és magnézium növényi tápelemek szinergizmus, illetve antagonizmus jelensége a zöldségtermesztésben

2024. január 23. 08:40

Az agrokémiában ismert jelenség a tápelemek szinergizmusa, amikor a talajban vagy a tápközegben lévő ionok egymás felvételét és növénybe épülését elősegítik, illetve az antagonizmus jelenség, amikor az egyik elem a másiknak a növénybe jutását akadályozza.

Ne a tápanyagellátás legyen limitáló!

2023. március 7. 07:36

A kalászosok és a repce első (és talán legfontosabb) fejtrágyázása a legtöbb helyen már megtörtént, ami azonban csak az első lépés a siker felé vezető úton.

Szakszerűbb tápanyagellátással is javítható az étkezési hagymatermesztés eredményessége

2023. november 14. 12:40

A vöröshagyma a világon az egyik legfontosabb ízesítő növény, jelenleg 3 millió hektáron termesztik, közel kétszer akkora felületen, mint 15 évvel ezelőtt. Az évi 50-60 millió tonna közel felét Kína állítja elő, de jelentős termesztő még az évi 1-2 millió tonna termésével India, az USA és több arab ország is (Egyiptom, Irán, Líbia).