Már a magyar-horvát határszakaszon létesített műszaki határzár kiépítésében is segítették a Honvédelmi Minisztériumot az állami erdőgazdaságok.
Már a magyar-horvát határszakaszon létesített műszaki határzár kiépítésében is segítették a Honvédelmi Minisztériumot az állami erdőgazdaságok, amennyiben pedig a magyar-román szakaszon is kerítés épülne, a hazai erdészekre és fakitermelőkre újra számítanának a területek megtisztításánál, rendezésénél. Az Erdő-Mező Online erdészeti portál cikke a kerítésépítés erdészeti vonatkozásait mutatja be.
Tűzifa a környékbeli rászorulóknak
A magyar-horvát határzár létesítésekor a Bélavár és Zákány között fekvő szakaszon fakitermelésre is szükség volt, hogy migránsválság miatt kialakított kerítés megépülhessen. Az itt keletkezett faanyagot a Belügyminisztérium egy decemberben kiírt pályázat keretében szociális támogatásként rászorulóknak ajánlotta fel – tudta meg portálunk. A Belügyminisztérium közlése szerint a pályázaton a Magyarország és Horvátország közötti határszakasz területén érintett járások települési önkormányzatai vehettek részt, amelyen végül 117 önkormányzat összesen 1350 m3 tűzifához, illetve 139 m3 faaprítékhoz jutott térítésmentesen. Mint azt megtudtuk, az önkormányzatoknak kizárólag a szállítási költséget kellett fedezniük.
„A támogatásban részesült önkormányzatok a tűzifát 2016. március 15-ig oszthatták ki a rászorulók részére, amellyel 2016. április 15-ig kell elszámolniuk a Magyar Államkincstár felé” – közölte a Belügyminisztérium sajtóosztálya az Erdő-Mezővel.
Fakitermelés és tereptisztítás
A Honvédelmi Minisztérium és a Belügyminisztérium a műszaki határzár kiépítésével kapcsolatban fakitermelési és tereptisztítási munkákat rendelt meg a Földművelésügyi Minisztérium erdészeti társaságaitól, de már folynak a tárgyalások azzal kapcsolatban is, hogy amennyiben a magyar-román határszakaszra is kerítést kell építeni, az állami erdőgazdaságok abból hogyan tudják kivenni a részüket.
„Amennyiben az említett szakaszon is határzár épülne, a HM számít az állami erdészeti társaságok szakértelmére, a feladat szervezett végrehajtására, a vállalkozóik, vagyis a fakitermelő brigádok munkájára. Az együttműködés formájáról a honvédelmi és földművelésügyi tárca egyeztet” – válaszolták kérdésünkre.
Vadaskertek nincsenek a közelben
Amennyiben a magyar-román határszakaszon is kerítés épülne, az vadaskertet nem fog érinteni, ahogy erre a magyar-horvát szakaszon sem volt példa. A szerb-magyar határszakaszon azonban Ásotthalom térségében találunk olyan szakaszt, ahol a Dalerd Zrt. vadászterületén, közvetlenül a határ mellett található az ásotthalmi vaddisznóskert. „A vadaskert évtizedek óta tartósan kerítéssel körülvett objektum, amelyen normál körülmények között a nagyvad (őz, szarvas, vaddisznó) nem tud átjutni. A vadaskert megépítésnek a célja is az, hogy a kerítéssel körülzárt területen – a környező szabad területekhez képest – magasabb egyedsűrűségben tartsa meg az ott intenzíven takarmányozott és gondozott nagyvadállományt. Ennek következményeként a vadaskertre közvetlen hatással nem volt a határzár” – állítja az agrár tárca.
A vad jól alkalmazkodik
A Földművelésügyi Minisztérium az Erdő-Mező Online erdészeti portál kérdésére a kerítés hatásáról is nyilatkozott, hiszen a határzár több kritikát kapott már, amely szerint a vadállományra rendkívül rossz hatással van a szögesdrót.
„A nagyvad igen rugalmasan alkalmazkodik az ember által megváltoztatott élőhelyi körülményekhez. Ezek változhatnak többek között az új útszakaszok építését követően, az időszakosan bekerített erdő-felújítási területeknek, tartósan bekerített gyümölcsösöknek, vagy egyéb objektumoknak köszönhetően is. A nagyvadfajok – elsősorban az őz, a gímszarvas és a vaddisznó – kiváló alkalmazkodó készségét igazolja szaporulatuk is. Sajnos, esetenként előfordul, hogy az új kerítésben fennakad és elpusztul néhány nagyvad, és időszakosan gázolásokra is lehet számítani” – tudta meg az Erdő-Mező az FM-től.
(Erdő-Mező Online; Fotók: MTI)
