Míg az 1930-as években egy Amerikában élő farmer négy fő számára elegendő mezőgazdasági terményt állított elő, addig negyven évvel később ez a szám jelentősen megváltozott.
Míg az 1930-as években egy Amerikában élő farmer négy fő számára elegendő mezőgazdasági terményt állított elő, addig negyven évvel később ez a szám jelentősen megváltozott. Az AGRYA – Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége által irányított Vidék Kaland program oldalán olvasható blog érdekes bejegyzése.
Hol tart ma a mezőgazdaság?
Ma már szinte mindenki számára teljesen természetes, hogy a szükséges élelmiszer az üzletek polcain várja, csupán kevesen gondolkodnak el azon, hogy mennyi munka is van azzal a termékkel, melyet a bevásárlókosarukba tesznek nap mint nap. Bár Magyarországon a talaj és az éghajlat adottságai jól kihasználhatóak lennének, kevesen akadnak olyanok, akik gazdálkodni szeretnének. Az illetékesek globálisan is felismerték már ezt a problémát, bár ezt csak úgy tudnák orvosolni, ha több fiatal is a mezőgazdasági területen képzelné el a jövőjét.
Hány embert lát el egy gazda élelemmel?
Míg az 1930-as években egy Amerikában élő farmer négy fő számára elegendő mezőgazdasági terményt állított elő, ami tulajdonképpen azt jelentette, hogy a saját családja részére biztosítani tudta az élelmet, addig negyven évvel később ez a szám jelentősen megváltozott, egy gazda már 73 főnek elegendő mennyiséget tudott termelni. A technikai fejlődésnek és a számos innovációnak köszönhetően pedig a 2010-es évekre már 155 ember számára állít elő elég élelmet egy gazda. Bár elsőre ez az arány nem tűnik alacsonynak, a valóságban az, hiszen nem minden növény kerül emberi fogyasztásra, hanem az állatok takarmányaként is szolgál egy részük.
Mennyit kell dolgoznia egy gazdának?
Értelemszerűen a technikai fejlettség jelentősen megkönnyítette, és meg is gyorsította a mezőgazdasági munkálatok nagy részét, de még mindig sok munka áll a boltban látott termékek mögött. Koránt sem állítható, hogy a mezőgazdasági munkát végző gazdák élete unalmas, valamint nyugodt lenne, hiszen az év 365 napján, éjjel-nappal dolgoznak. Szinte nincs olyan időszak, amikor ne akadna tennivalója egy gazdának.
Mi okozza a problémát?
Az élelmiszer egy része kárba vész, hiszen kidobják azt, amikor még alkalmas lenne emberi fogyasztásra. Emellett pedig még az is gondot jelent, hogy a termelők nem takarítanak be minden mezőgazdasági terményt. Ennek két oka lehet: egyfelől azért, mert nincs az adott zöldségre, illetve gyümölcsre kereslet a vásárlók részéről, másfelől megtörténhet amiatt is, hogy a termény kinézete miatt nem megfelelő eladásra. Az emberek többsége úgy vélekedik, hogy például a paradicsom legyen tökéletesen kerek és piros, egyébként nem vásárolja meg azt.
Mi a helyzet a földterületek nagyságával?
Azt hihetnénk, hogy minél nagyobb a gazdálkodási terület, annál több ember számára biztosít élelmet, ám a nagyobb földterület nem feltétlenül jelent nagyobb hozzájárulást ehhez. Szerte a világon a kisebb gazdaságok azok, amelyek ténylegesen az emberek részére termelnek ételt. A nagyobb gazdaságok többsége nagy valószínűséggel nem emberi fogyasztásra állítja elő a terményeket, hanem az állatoknak takarmányként vagy bioüzemanyagnak. Napjainkra tehát az a jellemző, hogy egyre kisebb területen, egyre nagyobb mennyiséget termesztenek, már ami emberi fogyasztásra szánt terményt illeti.
Milyen probléma forrása lehet a technika alkalmazása a mezőgazdaságban?
A termelékenység fokozása minden régió számára fontos, melynek több oka is van. A legfontosabbak talán, hogy így versenyképesek lehetnek a mezőgazdasági piacon, több élelmiszert állíthatnak elő, de a migrációra is hatással van. Mivel a gazdák elfogadják az új technikákat, nagy különbségek merülnek fel a termelékenységet illetően. A több mezőgazdasági terményt előállító gazdák nagyobb haszonban részesülhetnek, míg azok a mezőgazdasági termelők, akik nem eléggé eredményesek, elhagyni kényszerülnek a piacot, és máshol keresni a sikert.
