Ahogy közeledik az adóbevallás időszaka, olvasóink közül mindig sokan érdeklődnek arról, hogy az őstermelőkre vonatkozó adószabályok hogyan változtak.

Tolna megyében, a két borvidéken a szőlőtermelők többsége őstermelőként műveli a területét, de nagyon sokan vannak, akik kisebb-nagyobb szántóval, legelővel rendelkeznek, amit vagy maguk művelnek a munkaviszonyuk mellett, vagy bérbe adják azt. Méhészek, állattartók, gyümölcs- és zöldségtermelők közül is sokan váltották ki az őstermelői igazolványukat. Az adóbevallás előtt mindig gondot okoz – mivel a legtöbben saját maguk töltik ki a nyomtatványt –, hogy változtak-e a jogszabályok az előző évihez képest, a bevételt hogyan kell megállapítani, ki választhat átalányadózást, ki érvényesíthet adókedvezményt?

A kérdésekre a választ Mózsik Szilvia, a NAV megyei igazgatóságának sajtószóvivője adta meg. Mint közölte, a magánszemély az őstermelői tevékenységből származó bevételéből háromféle módszer szerint állapíthatja meg a jövedelmét: 1. Lehetősége van a 10 százalék költséghányad alkalmazására, ha nem kíván költségeivel tételesen elszámolni; 2. Választhatja a tételes költségelszámolást is. Ekkor a tevékenység folytatása érdekében az adóévben ténylegesen kifizetett és bizonylattal igazolt kiadás számolható el költségként; 3. A jövedelem átalányban történő meghatározásának módszere.

Ha az adóévben kapott támogatás összegével csökkentett mezőgazdasági őstermelésből származó éves bevétele nem több 600 ezer forintnál, nem kell bevallania még akkor sem, ha más egyéb jövedelme miatt adóbevallás benyújtására kötelezett. Ha azonban a bevétel meghaladja a 600 ezer forintot, úgy az egész bevételt (fizetésével együtt) figyelembe kell vennie.

Tételes költségelszámolás 4 millió forintig
Aki az őstermelésből származó jövedelme megállapítására a tételes költségelszámolást választja és a támogatások összege nélküli bevétele az adómentesség értékhatárát (600 ezer forint) meghaladja, de az nem több 4 millió forintnál és legalább a (támogatásokkal együtt számított összes) bevételének a 20 százalékát kitevő összegű, az őstermelői tevékenységével kapcsolatosan felmerült, költségként elismert kiadásait számlával tudja igazolni, annak nem kötelező jövedelmet számolnia, élhet egyszerűsített bevallási nyilatkozattételi jogával is. Ebben az esetben a bevétel 5 százalékának a 15 százalékát kell egészségügyi hozzájárulásként megfizetnie. A tevékenységüket közös igazolvány alapján folytató őstermelők, valamint a családi gazdálkodó és a családi gazdaságban nem foglalkoztatottként közreműködő családtagok is élhetnek egyszerűsített bevallási nyilatkozattételi jogukkal, de csak külön-külön, és csak akkor, ha mindannyian ezt a módszert választják.
Őstermelői adókedvezményt érvényesíthet az a magánszemély, aki rendelkezik a mezőgazdasági és vidékfejlesztési szerv által kiadott regisztrációs számmal, és bevallásában feltünteti azt. Amennyiben az őstermelő a jövedelem kiszámításakor a tételes költségelszámolást vagy a 10 százalékos költséghányad szerinti elszámolást választotta és jövedelme keletkezik, jövedelmének adóját, de legfeljebb 100 ezer forintot őstermelői adókedvezmény címén érvényesíthet.

Költségelszámolás kétféle módon
Ha az adóévre az adózó nem az átalányadózás módszerét választotta, illetve nem él egyszerűsített bevallási nyilatkozattételi jogával, akkor a jövedelem megállapításánál a költségelszámolás kétféle módszere közül választhat.  Az első módszer szerint a 10 százalék költséghányad levonásával a bevétel 90 százaléka minősül jövedelemnek. Ebben az esetben a tárgyi eszközeinek és a nem anyagi javaknak az értékcsökkenési leírását, valamint a korábban elhatárolt veszteség 20 százalékát az adóévre elszámoltnak kell tekinteni. A másik módszer a tételes költségelszámolás. Ha ezt a módszert alkalmazza, akkor a törvényben költségként elismert és/vagy igazoltan felmerült kiadások tételes figyelembe vételével kell a bevételéből a jövedelmét megállapítania. Tételes költségelszámolás esetén, ha bevétele nem haladja meg a 8 millió forintot, kistermelői költségátalányt érvényesíthet. Kistermelői költségátalány címén a bevételt csökkentő tételek figyelembevételével megállapított bevétel 40 százaléka számolható el költségként.

Ha a tételes költségelszámolás szerinti adózási módot választotta, és jövedelme keletkezett: 16 százalék személyi jövedelemadó, illetve 27 százalék egészségügyi hozzájárulás fizetésére kötelezett.

Bevallás átalányadózás szerint
A mezőgazdasági kistermelő választhatja azt is, hogy jövedelmét az átalányadózás szabályai szerint állapítja meg. Ezt a szándékát az előző évre vonatkozó éves adóbevallásban tett nyilatkozatával jelentheti be. Az átalányadó alapjául szolgáló jövedelmet az adóévben elért bevételből kiindulva, a törvényben meghatározott költséghányadok figyelembevételével kell kiszámítani. Eszerint az állat vagy állati termék értékesítéséből származó bevételnek a 6 százaléka, más egyéb őstermelői tevékenységből származó bevételnek pedig a 15 százaléka a jövedelem. Az átalányban megállapított jövedelem az összevont adóalap részét képezi, amely után 16 százalék személyi jövedelemadó kötelezettség terheli, illetve a jövedelem után 15 százalék egészségügyi hozzájárulást is kell fizetni. Az átalányadó választása esetén az átalányadózás évében felmerült összes költséget elszámoltnak kell tekinteni.

Átalányadózás esetén nem őstermelői bevételként kell figyelembe venni a költségek fedezetére, valamint a fejlesztési célra jogszabály szerint folyósított vissza nem térítendő támogatást. Az átalányadózás szerint adózó kistermelőknél ezeknek a támogatásoknak az összegét az adóbevallásban az összevont adóalapba tartozó más önálló tevékenységből származó bevételként kell bevallani. A bevételt, illetve az abból levonható költséget ebben az esetben is a támogatások elszámolására vonatkozó külön szabályok figyelembevételével kell megállapítani. (Kivétel ez alól a területalapú támogatás, mert az ilyen támogatás az átalányadó alapjául szolgáló jövedelem megállapításánál bevételnek számít.)

(teol.hu)