Megtartotta alakuló küldöttgyűlését a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) a Parlament Felsőházi termében.
A kamara vezetése változatlan: elnöke továbbra is Győrffy Balázs, alelnökei Éder Tamás, ifjabb Hubai Imre, Kis Miklós és Zászlós Tibor lettek a küldöttek döntése alapján. (Teljes lista a cikk végén!)
– Magyar kézben lévő föld nélkül nem lehetne saját jövője Magyarországnak – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az Országházban tartott ülésen. A miniszterelnök a magyar jövő egyik oszlopának nevezte az agrárgazdasági kamarát, amellyel – mint mondta – „vállvetve küzdöttünk, hogy a földet magyar tulajdonban tartsuk”.
A kormányfő szavai szerint a magyar gazdaságnak három kincse van: a magyar emberek, a föld és a víz. Ezek védelme és gazdagítása a mindenkori kormány elsőrendű kötelessége – hangsúlyozta. A termőföld magyar kézben tartásával kapcsolatban nyomatékosította: Magyarország egyetlen más nemzetnek sem lesz az „előkertje”. „A mi nemzeti egyszeregyünk úgy hangzik: ez a mi földünk, a mi munkánk, minket illet, és nekünk is kell, hogy hasznot hajtson” – mondta Orbán Viktor.
Van olyan ország – folytatta -, ahol óvatos becslések szerint a termőföldek egyharmada-fele külföldiek kezében van. „Áll a bennszülött földműves, és nézi, hogy a külföldi tulajdonos ugyanazt csinálja, amihez ő is ért. (…) Áll a bennszülött földműves, legyint, majd szomorúan elmegy Spanyolországba vendégmunkásként epret szedni. Ez az, ami Magyarországon, legalábbis amíg én vagyok a miniszterelnök, nem fordulhat elő” – fejtette ki.
A miniszterelnök a magyar jövő egyik oszlopának nevezte az agrárgazdasági kamarát, amellyel – mondta – „vállvetve küzdöttünk, hogy a földet magyar tulajdonban tartsuk”.
Beszédében felidézte azt is: a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) és a polgári erők már húsz évvel ezelőtt összefogtak, hogy megakadályozzák – egy népszavazási kezdeményezéssel – az akkori kormány külföldieknek való földértékesítési terveit. „Régi, kipróbált szövetség tehát ez” – fogalmazott, kijelentve: a kisgazda politikai hagyományt a mindenkori kormánynak – legalábbis ha nemzetinek tekinti magát – folytatnia kell az elkövetkező évtizedekben.
Orbán Viktor ígéretesnek látja a magyar agrárium jövőjét, amelyre azonban szavai szerint veszélyek is leselkednek, mivel Brüsszelben „a fényes tekintetű bürokraták” az uniós költségvetésből egyre nagyobb összegeket akarnak más célokra fordítani, például az illegális bevándorlás okozta problémák eseti megoldására. A brüsszeli felvetés szerint a pénzeket a hagyományos fejlesztési alapokból, így a közös agrárpolitika alapjaiból akarták elvenni – jegyezte meg. „Arról van szó, hogy nyakunkra hoznak olyan milliókat, akiket mi nem hívtunk, és a cechet is velünk akarják kifizettetni” – fogalmazott, elfogadhatatlannak nevezve ezt.
Jelezte ugyanakkor, hogy a magyar agrártárca jól küzdött, a tagállamok többsége ugyanis elfogadta a magyar álláspontot, így a jelenlegi ciklus agrárpolitikai pénzalapjait ez a veszély nem fenyegeti. 2020 után azonban komoly küzdelmek várhatók ebben az ügyben – hívta fel a figyelmet, közölve: a magyar kormány szerint a jövőben is megfelelő forrásokkal támogatott közös európai agrárpolitikára van szükség.
Orbán Viktor arról is beszélt, hogy 2010 óta a magyar mezőgazdaság növekedése az első három között volt az Európai Unióban, az agrárium kibocsátása 2010-2017 között folyóáron több mint 50, változatlan áron több mint 25 százalékkal növekedett.
Kifejtette: az elmúlt hét évben nagyszabású támogatási rendszert vezettek be, így a hazai termelők idén a közvetlen támogatások révén a 2010-es értéknél 52 százalékkal több, azaz 396 milliárd forinthoz jutottak. Beszámolt továbbá arról, hogy 2020-ig a lehető legmagasabb nemzeti forrásokat biztosítják a szarvasmarha-, a tej-, a juh- és a dohányágazatnak. Kiemelt figyelmet fordítottak ugyanakkor az EU által nem támogatott területekre is, ezért a baromfi- és a sertéságazat támogatása 2010-hez képest háromszorosára nőtt. Komoly kihívásnak nevezte viszont az agrárnépesség elöregedését. Ezért igyekeznek segíteni a fiatal és szakmailag felkészült termelőket vállalkozásaik fejlesztésében.
A miniszterelnök szólt arról is, hogy a kormányzati birtokpolitika eredményeként az állami földek „a nagyoktól a kis- és középbirtokosokhoz kerültek”.
Nemzetstratégiai fontosságú továbbá – fűzte hozzá -, hogy a Közép-Európába silányabb minőségben érkező dömpingáruk helyett „mi, magyarok képesek vagyunk jó minőségű magyar élelmiszert előállítani”.
Orbán Viktor beszéde végén közölte: a kabinet 9 milliárd forint támogatást ad a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarának szakmai tájékoztatási programra és az országos jégkárvédelmi rendszerre.
„Ha 2018 áprilisában ismét felhatalmazást kapunk a magyaroktól az ország kormányzására, akkor önök számíthatnak ránk, és az önök szakmai programját közösen hajthatjuk végre” – mondta a küldötteknek. Magyarország alapjaiban mezőgazdasági ország, ezért az agráriumnak húzóágazatnak kell maradnia. „A magyar agrárium megerősítése Magyarország szuverenitásának és függetlenségének sarokköve. A magyar gazdák a magyar függetlenség és a magyar szabadság legfőbb őrei”, márpedig ezen múlik a jövő – zárta szavait a kormányfő.
Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) elnöke a küldöttgyűlés személyi döntését kommentálva azt mondta „a győztes csapaton ne változtass” elv érvényesült. Így továbbra is az a célkitűzés, hogy a magyar agrárgazdaság és az élelmiszeripar, valamint a kereskedelem erőforrásait kihasználva az eddiginél is versenyképesebb legyen mind a bel- mind a külföldi piacokon.
Jakab István, az agrárkamarai választásokon győztes jelölő szervezet vezetőjeként kiemelte, a Magosz évtizedeken keresztül – szövetségeseivel együtt – a korszerű agrár- és élelmiszergazdaság, az élhető vidéki élet feltételeinek megteremtéséért dolgozott, és ez beteljesült.
A Fidesz és a Magosz közötti kapcsolat azonos értékrenden alapuló erős szövetség – emelte ki a Magosz elnöke.
Jakab István elmondta: az agrárkamarai választáson a Magosz 17 szervezettel fogott össze, az összefogás lefedte a teljes magyar agrár- és élelmiszergazdaságot, valamint a -kereskedelmet is.
A választáson mintegy 50 ezer tag élt szavazati jogával, négyszer annyi, mint 2013-ban. Európai összehasonlításban a 13,2 százalékos részvételi arány kifejezetten jónak minősíthető – jegyezte meg.
Hozzátette: az ellenlábas Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) csak kilenc megyében tudott jelöltet állítani. Az agrárkamarai választáson a Magosz és szövetségesei listája a szavazatok 88,3 százalékát kapta. A MOSZ tagjai közül is többen ezen a listán szerepeltek, ami igazolja, hogy a Magosz és szövetségesei együttműködésre törekedtek, a megválasztottak az egész ágazatot képviselik.
Győrffy Balázs az MTI-nek elmondta: a kamarai tagság képviselőinek azon döntése, hogy a korábbi vezetés kapott újra bizalmat, alapot ad arra, hogy a megkezdett konstruktív munka folytatódjon. Ezt a kormány kész támogatni, amit Orbán Viktor miniszterelnök is jelzett a küldöttgyűlés résztvevői előtt – mutatott rá a NAK elnöke.
Az elnök a küldöttek előtt kiemelte: az agrárkamara tagjai az elmúlt ciklusban sok kérdésről formáltak véleményt, így a kormánnyal való együttműködésről, a kötelező kamarai tagságról. A szakmai vélemények alapján Magyarország kormánya partnerként tekint a NAK-ra, amelyet egy stratégiai megállapodás megkötésével ismert el.
Jelzés értékűnek minősítette azt, hogy a gyűlésen a miniszterelnök mellett Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter és Fazekas Sándor, a földművelésügyi tárca vezetője is jelen volt.
Győrffy Balázs az elmúlt négy év eredményeit sorolva kiemelte a falugazdász-hálózat újjászervezését, az őstermelői igazolványok rendszerének átalakítását. A NAK sikeresen működött közre az uniós források elérésében – mondta az elnök, aki szerint ennek is köszönhetően javult az élelmiszeripari szereplők helyzete. Munkájuk eredményének tartja, hogy több területen csökkent az áfa, akárcsak az országos jégkár-mérséklő rendszer kiépülését is.
Fontosnak nevezte, hogy a kamarai tagok a hosszú távú gazdálkodási stabilitás érdekében saját földterületen gazdálkodhassanak. Ezt a lehetőséget biztosította A földet a gazdáknak program – jegyezte meg.
A NAK sajátos eszközeivel segíti a kormányt a magyar termőföld-törvény miatt indított uniós kötelezettségszegési eljárás kivédésében. Továbbá pártolja a gazdálkodók összefogását, a termékek feldolgozottsági fokának növelését is. Javasolta, hogy a családi gazdaságok kaphassanak jogi személységet, ez ugyanis növelhetné a forrásellátottságukat – hívta fel a figyelmet a NAK elnöke.
A NEMZETI AGRÁRGAZDASÁGI KAMARA 2017. december 20-án megválasztott országos TISZTSÉGVISELŐI:
Elnök:
Győrffy Balázs
Alelnökök:
Zászlós Tibor, mezőgazdaságért felelős alelnök
Éder Tamás, élelmiszeriparért felelős alelnök
ifj. Hubai Imre, vidékfejlesztésért felelős alelnök
Kis Miklós Zsolt, általános agrárgazdasági ügyekért felelős alelnök
Országos Etikai Bizottság:
Hoffmann Ádám
Pálffy Levente
Pásztor Tamás
Sain Krisztián
Dr. Takács Ferenc
Országos kamarai osztályok elnökei:
Petőházi Tamás, Szántóföldi növénytermesztési és beszállító ipari osztálly
Mártonffy Béla, Kertészeti és beszállító ipari osztály
Wagenhoffer Zsombor, Állattenyésztési és beszállító ipari osztály
Losó József, Élelmiszer-feldolgozási osztály
Csorbai Attila, Agrár- és élelmiszer-kereskedelmi osztály
Patay Vilmos, Kistermelői, együttműködés és helyi kezdeményezések osztály
Luzsi József, Erdő- és vadgazdálkodási osztály
Weisz Miklós, Fiatal gazda és innovációs osztály
Szabó Levente, Környezeti, vízgazdálkodási és fenntarthatósági osztály
Ellenőrző Bizottság:
Dr. Cseh Tibor András
Harcz Zoltán
Dr. Kovács P. Zoltán
Ribányi Pál
Sulyok Ferenc
Választottbíróság bírái:
Dr. Balogh Zoltán László
Dr. Bobvos Pál
Dr. Csák Csilla
Dr. Imre Miklós
Dr. Jójárt László
Dr. Kator Zoltán
Dr. Kovács Zoltán (Budapest)
Dr. Kovács Zoltán (Veszprém)
Dr. Kovács Róbert
Dr. Kurucz Mihály
Dr. Lovászy Csaba
Dr. Mikó Zoltán
Nagy László
Dr. Nyujtó Ferenc
Dr. Pásztor Tamás
Dr. Reiniger Balázs
Dr. Rieger László
Dr. Szecskay András
Dr. Tóth Attila
Dr. Bacskai Edina
Dr. Orbán Miklós
Dr. Szabó Gyula
Dr. Szánthó Pál
Dr. Andréka Tamás
Dr. Kis Norbert
Dr. Szűcs Ernő Péter
Dr. Czira Enikő Erzsébet
Dr. Jobbágy Krisztina
(MTI, NAK; Fotók: MTI/Koszticsák Szilárd és Máthé Zoltán)
