Agrárközélet

Ismerjük meg az Európai Uniót, és más fontos országok eredményeit

Agrofórum Online

Az EU „őse” 1948-ban, a Brüsszeli szerződéssel jött létre. Ezt követően még tíz lényegesebb módosítás következett, az utolsó 2007-ben a Lisszaboni szerződés volt.

Az EU „őse” 1948-ban, a Brüsszeli szerződéssel jött létre. Ezt követően még tíz lényegesebb módosítás következett, az utolsó 2007-ben a Lisszaboni szerződés volt. A jelenlegi formát 1950-ben a Schuman-nyilatkozat alapozta meg, majd 1958-ban alakult az Európai Gazdasági Közösség (EGK), mely 1993-ban Európai Közösség-re (EK) változott. Az addigi 15 taghoz (EU-15) a „keleti bővítés” során 2004-ben a tízekkel csatlakozott hazánk, és ezt követően még három ország lett tag (ez utóbbiak együtt a Csatl. 13), így lettünk „EU-28”. Úgy gondoljuk, hogy a „régi” tagok között Belgium, Dánia, Egyesült Királyság, Franciaország, Hollandia, és Németország (EU-6) azok a mezőgazdaság terén is élenjáró országok, melyek átlagos eredményeihez célszerű a hazai számokat hasonlítani. Az Egyesült Királyságban 2016.06.23.-án tartott népszavazás következményei egyelőre ismeretlenek, így az EU helyzetét ettől eltekintve vizsgáljuk.

Az EU-ban az utóbbi években nagyon sok probléma merült fel. A legrégebben tartó vita azonban a mezőgazdaság támogatása (és szabályozása), melynek hibáit főleg az mutatja, hogy a kezdetektől ellentmondásoktól volt terhelt, szinte évente változott, és az intézkedésekkel (általában) senki nem volt elégedett. Az EU mezőgazdasággal kapcsolatos (később nagyrészt tévesnek bizonyult) döntései sok országban tüntetésekhez, éhséglázadásokhoz, a versenyképesség csökkenéséhez, jelentős gazdasági károkhoz, stb. vezettek, melyeket ezekért az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) is több esetben kritizált. A viták oka részben a mezőgazdaság támogatása, mely az EU teljes költségvetésének több mint harmada (38%), tehát nem közömbös, hogy e „rengeteg” pénzből ki, mikor, mire, milyen feltételekkel és mennyit kap. Mindezek ellenére – ha a kilépés vagy a maradás mellett kellene dönteni – vélhetően az EU-országok lakósságának nagyobb része a maradás mellett szavazna. (Ez ugyanis olyan, mint a házasság, se vele, se nélküle, de többnyire inkább csak vitázunk, és nem válunk el.) Célszerű ezért megismerni, milyenek az EU-tagországok, miben jók vagy gyengék, és milyen eredményt ér el hazánk, mert a 2004. évi csatlakozástól nagyon „sokat” vártunk, de napjainkban úgy tűnik, hogy a vártnál jóval „kevesebbet” kaptunk. (Mezőgazdaságunk helyzetét az Agrofórum a korábbiakban is rendszeresen ismertette, erről lásd pl. a 2016. 6. szám 6-20. oldalait.)

Lényeges továbbá az is, hogy megismerjük az EU és hazánk helyét a „Világ”-ban, a különböző okok (pl. a „méret”, a speciális helyzet, stb.) miatt fontosabbaknak tartott EU-n kívüli országok között. Probléma azonban, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai csak a „Világ” egy részére (az országok 7-13%-ára, a területnek mintegy 56%-ára, a népességnek pedig kb. 59%-ára, tehát inkább a nagyobb államokra) terjednek ki, ezért az összehasonlítás csak ezekkel történhet. Napjainkban mintegy 250, illetve 258 országot (8 ország de facto állam) tartanak nyílván, a KSH anyagokban viszont témánként változó ország-számra, esetünkben 46-60 országra, ezek között a 28 EU-tagra, és 18-32 EU-n kívülire találhatók adatok. A Wikipédia 2016.06.05.-i közlése alapján a „Világ” országai közül a terület aránya szerint – az országok együttes területét, a 136427,7 ezer km2-t 100%-nak tekintve – 170 ország területe 0,01%-nál, 99-é 0,1%.-nál és 19-é 1%-nál nagyobb, a népesség aránya szerint pedig – a világ népességét, a 7329,4 millió főt 100%-nak tekintve – 182 ország lakossága 0,01%-nál, 104-é 0,1%-nál, és 19-é 1%-nál több, tehát az országok jelentős része „kicsi”. A terület és a népesség szerinti 1%-nál nagyobb, illetve több 19-19 helyen csak 9 ország azonos. A KSH honlapján 2016.07.08.-án jelent meg a „Népesedési világnap, 2016. július 11.” című (Statisztikai Tükör) tanulmány. Ez közli az ENSZ előrejelzését, mely szerint a Föld népessége (2016.07.01.-én) 7433 millió fő volt, és 2050-re 9725 millió főre nő (130,8%). (A Föld népesség 1950-ben még csak 2,5 milliárd fő volt, és 2100-ban mintegy 11,2 milliárd lehet. A népesség átlagos kora 1950-ben 23,5, 2016-ban 29,6 év volt, 2050-ben 36,1 és 2100-ban 41,7 év lesz.) A 2016. évi népességből 16,9% él a fejlettebb régiókban, 70,0% a kevésbé fejletteknél, és 13,1% a legkevésbé fejletteknél. 2050-re ezek az arányok változnak, mert a 2016-2050 közötti népesség-növekedés a fejletteknél csak 2,5%, a kevésbé fejletteknél 25,8%, míg a legkevésbé fejletteknél 94,2% lesz. Így a fejlettebb régiókban élők aránya 13,2%-ra, a kevésbé fejletteké pedig 67,3%-ra mérséklődik, míg a legkevésbé fejletteké 19,5%-ra nő. (A fejlettebb régiók: Európa, Észak-Amerika, Ausztrália, Új-Zéland és Japán.) Ez a becslés arra figyelmeztet, hogy a következő években a világ népességének átlagos életszínvonala csökken, másrészt arra, hogy a legkevésbé fejlettektől a fejlettebbek felé irányuló „népvándorlás” szinte elviselhetetlen mértékű és következményű lehet, (figyelembe véve az éghajlat változását, az élelemért és a vízért folytatott küzdelmet, az egyre gyakoribb „zavargásokat”, és a fejlettebbeket különösen sújtó népesség-öregedést is,) mert a nagyon sok bevándorló nem segíti, hanem akadályozza, a fejlettebbek „teljesítését”. (Lásd Európa jelenlegi tragikus helyzetét.)

Az országok területe és népessége

A KSH a honlapján 49 ország területi és népességi adatait ismerteti. Ezek közül az itt szereplő 1. táblázatban 28 EU-ország és 12 EU-n kívüli ország adatait tüntettük fel, de az „Összes ország” sor a 49 ország adatait tartalmazza, és a táblázat összesen %-a is erre vonatkozik. (Megjegyezzük, hogy a 12 EU-n kívüli ország e cikkben közölt táblázatokban azonos, de a sorrend a rendezés szerint változik, és a táblázatok „Összesen ország” sora mindig a KSH által megadott összes országot tartalmazza, valamint az „összes %”-a oszlop adatait ehhez viszonyítva számoltuk.) Mivel megítélésünk szerint az egyes országok elért eredményei kevésbé a területük méretétől, inkább a népesség számától (és természetesen nagyon sok, itt most nem feltüntethető egyéb tényezőtől) függ, ezért az 1. táblázat országait (külön az EU tagokat, és az EU-n kívülieket, az áttekintés megkönnyítése érdekében) az évközi népesség szerint rendeztük.

Az 1. táblázat azt is mutatja, hogy az EU-28 részesedése (a KSH által közölt országok között) mind a terület (5,71%), mind a népesség (11,59%) terén meglehetősen csekély, és ebből hazánk aránya még kevéssé jelentős (0,12% és 0,23%), mert az EU-28-ból a területi részesedésük csak 2,12%, a népességből pedig 1,95%. A népsűrűség (fő/km2) nálunk (106,1) kisebb, mint az EU-28 átlaga (115,3), és sokkal kisebb, mint a jobb mezőgazdasággal rendelkező EU-6 (192,6), vagy az EU-15 (123,7 fő/km2) átlaga. A legnagyobb népsűrűséggel Málta (1351,3) és Hollandia (451,5), míg a legkisebbel Finnország (16,1) és Svédország (21,5) rendelkezik. Hazánk az EU-28-ban terület és népsűrűség alapján a 17., míg népesség szerint a 16., így a nálunk kisebb országok száma jelentős, tehát a „méretünk” eredményeinket nem befolyásolhatja. Ezt az is bizonyítja, hogy az EU-6 országok között is terület alapján három (Dánia, Belgium, Hollandia), létszám szerint viszont egy (Dánia) kisebb, mint országunk. Tény azonban, hogy az EU-28-ból az EU-15 országok területi aránya 73,9%, népességük pedig 79,3%, a Csatl. 13 országoké (a 15 és 13 ország-szám csekély különbsége ellenére) lényegesen szerényebb, területük csak 26,1%, népességük pedig 20,7%, tehát átlagos területük, népességük és népsűrűségük (91,6 fő/km2) is kisebb, mint az EU-15-é (123,7 fő/km2). Az 1. táblázatból az is látható, hogy a „mintának” választott EU-n kívüli országok többsége sokkal nagyobb, népességük is jelentősebb, mint az EU-országoké, népsűrűségük viszont esetenként sokkal mérsékeltebb. Területük alapján kiemelkedik Oroszország és Kanada, melyek népsűrűsége nagyon alacsony, míg népesség szerint a legjelentősebbek India és Kína, mert e két ország népessége együtt a Földön lakók 35,2%-a, míg a KSH által figyelemmel kísért országok népességének 59,1%-a! Fontos továbbá az is, hogy a „Föld” népsűrűsége kb. fele a hazainak, negyede Németországhoz, valamint az EU-6-hoz, és mintegy ötöde az Egyesült Királyságéhoz viszonyítva, Máltát, Hollandiát, Japánt, és Indiát nem is említve. (Ezeket az adatokat, valamint az országok GDP „termelését” is célszerű figyelembe venni a napjainkban zajló, és a jövőben is esedékes népvándorlás várható méretének, illetve következményeinek becslése során.)

A GDP alakulása
Az egyes országok által elért GDP nagysága (folyó áron, lásd a 2. táblázatot,) jól jellemzi azt, hogy nem az országok területe, népesség-száma, vagy a GDP „tömege” biztosítja a jó eredményt. Ugyanis mind az EU-ban, mind az EU-kívüli országokban a legjobb eredményt (a „kis”,) 0,56 millió fővel rendelkező Luxemburg érte el 64265 euró/fő-vel, és ezt követte a 5,14 millió népességű Norvégia 56167, valamint a 8,19 millió népességű Svájc 48555 euró/fő adatával, míg a 1213,37 millió népességű (27,83% népesség arányú) India csak 811 euró/fő, és a 1364,27 millió népességű (31,29 % arányú) Kína pedig 2847 euró/fő eredményt produkált. Ezeket az euró/fő adatokat a 2000-2015 évek átlaga alapján számoltuk azért, hogy az évenkénti ingadozásokat kizárjuk. Az egyes országok fajlagos eredményei között jelentős különbségek vannak, legalacsonyabb az EU-n kívül Indiában csak 811 euró/fő, és az EU-ban Bulgáriában 4286 euró/fő volt. Az egyes országoknál a 2000 és a 2015 közötti (16 év két szélső értéke közötti) növekedés is nagymértékben eltérő, Japánban pl. 72,6 %-ra mérséklődött, míg Kínában 756,3 %-ra(!) nőtt az elért GDP. Az EU-ban a 2000 és 2015 közötti növekedés mérsékeltebb volt, mint az EU-n kívüli országokban, a minimum Görögországban volt, itt 123,1%-ra, a maximum Romániában volt, ahol 393,1%-ra, Szlovákiában pedig 350,2%-ra, az EU-n kívül viszont Kínában 756,3%-ra(!), Oroszországban pedig 398,1%-ra nőtt.

Fontos továbbá, hogy EU-28 által elért összes GDP-ből az EU-6 a 48,11%-létszám-arányával szemben 61,37% GDP-t (30737 euró/főt), míg az EU-15 a 79,26% létszám-arányával szemben 92,92%-. GDP-t (28246 euró/fő-t), hazánk pedig az 1,95% népességgel szemben csak 0,74 GDP arányt (9111 euró/főt) ért el, és ezzel – az EU-28 tagországok között a 23. lettünk. Ez annak ellenére alakult így, hogy 2015-ben – 2000-hez képest – a GDP az EU-6-nál és az EU-15-nél csak 148,0%-ra, nálunk viszont 212,3%-ra nőtt. Fontos azonban, hogy a KSH által közölt országok adatai alapján (az összes %-a szerint) az EU-28 a 11,59% népesség részesedési arányával a GDP 30,67%-át állította elő, tehát az EU-28 átlaga 24094 euró/fő, míg a közölt összes ország átlaga csak 8157 euró/fő volt. A fenti adatoknál reális megítéléséhez azonban még figyelembe kell venni, hogy a folyó árak növekedése az (országonként változó) infláció miatt nagyobb a tényleges eredményeknél. 2000 és 2015 között nálunk évente átlagosan 4,844% infláció volt (az infláció 9,8 és -0,2% között mozgott, 16 év alatt az induló 2000. évet is számítva összesen több mint 80 % lett), így az országok jelentős részénél a reális eredmény nem nőtt, hanem csökkent, feltehetően a 2008 évi válság és az ezt követő kedvezőtlen hatások miatt. (Sajnálatos, hogy a KSH a GDP nagysága terén változatlan áron számolt adatokat nem közölt, és figyelni kell még arra is, hogy az egyes országok számainak összehasonlítását a vásárló-erő is módosítja.)

A vásárlóerő-paritáson számolt egy főre jutó GDP (USD) a fajlagos értékek arányait mutatja (3. táblázat), szemben a 2. táblázattal, ahol (főleg) a GDP mennyiségének arányait láthattuk. Mivel mindkét táblázatban az országokat az euró/fő 2000-2015 átlaga alapján rendeztük, az adatok (a különböző számítási mód ellenére) könnyen összehasonlíthatók. A vásárlóerő-paritáson számolt adatok jelentősen kisebb különbségeket mutatnak, mint a folyó áron kidolgozott értékek. Az azonban itt is látható, hogy az átlagokhoz viszonyítva az egyes országok eredményei, és a két szélső év (2000 és 2015) között a növekedés mértéke szembetűnően eltérő. Pl. hazánk GDP/fő eredménye (a 2000-2015 átlag alapján) az EU-6-hoz csak 54,7%, az EU-28-hoz 65,5%, az összes ország átlagához pedig 73,9% lett. Az EU-28 átlagához viszonyított fajlagos eredmény minimuma (az EU-n kívül) Índiában 11,9%, (az EU-ban) Bulgáriában 43,5%, a maximuma (az EU-n kívül) Norvégiában 186,0%, (az EU-ban) Luxemburgban 261,9%. Helyzetünket jellemzi, hogy Oroszországé 62,9%, alig alacsonyabb, mint a miénk, és az EU-28 színvonalát viszont az jelzi, hogy Kanadáé 120,4%, az Egyesült Államoké pedig 146,2%, stb. E mutató szerint (tehát a 2000-2015 átlag alapján) eredményünk az EU-28-ból a 22., de 2000-ben még a 20. voltunk, 2004-ben és 2015-ben pedig a 24. lettünk, eredményünk tehát romlott. Lényeges továbbá, hogy 2015-ben 2000-hez viszonyítva (és 2014-hez képest is) az országok nagy része növelni tudta az eredményét, de a fejlett országok lényegesen kisebb mértékben, mint a kevésbé fejlettek, és a 2015/2014 arány az EU-28 átlagához viszonyítva többnél mérséklődött.

Fontos összefüggés tapasztalható a GDP terén elért eredmények és a bruttó hozzáadott értéknek a nemzetgazdasági összesből a mezőgazdaságban elért aránya között. Hazánkban egyesek „büszkék” arra, hogy a mezőgazdaság bruttó hozzáadott értékének aránya (a nemzetgazdasági összesből) nálunk 2015-ben 3,6% volt, ezzel az EU-28-ban a 23.-ak vagyunk. A 3,6%-os arányunk 3,3 szer akkora, mint az EU-6 átlaga (1,08%), és 1,5 szerese az EU-28 átlagának (2,44%). A „büszkeség” tehát itt nem indokolt, mert a mezőgazdaság nagyobb részesedése a bruttó hozzáadott értékből azt bizonyítja, hogy az ország más ágazatai rosszul működnek, különösen a szolgáltatás aránya mérsékelt. A „gazdagabb” országokban a mezőgazdaság arány többnyire 2%-nál kevesebb, pl. Luxemburgban 0,2%, Svájcban 0,8%, míg a „kevésbé gazdagok”-nál magasabb, pl. Kínában 9,5%, Brazíliában 5,2%, Bulgáriában 5,1%, Romániában 4,8%, Oroszországban 4,2%, stb. (3. táblázat), tehát ez az arány a „szegénység” egyik fokmérője is lehet.

A KSH adatai szerint 2015-ben a hazai mezőgazdaság részesedése a nemzetgazdasági összesből a bruttó hazai terméknél (GDP) 3,0%, a bruttó hozzáadott értéknél 3,6%, a beruházásnál 4,2%, a foglalkoztatásnál pedig 4,8% volt. Az utolsó tíz év adatának átlaga (az előzők sorrendjében) 3,47; 4,11; 5,04; és 4,73% lett. A foglalkoztatás aránya a bruttó hazai termékhez (GDP) viszonyítva 2015-ben 60%-al, az elmúlt tíz év átlaga szerint pedig 36%-al több, tehát mezőgazdaságunkban a létszám aránya nőtt, míg az egy főre jutó GDP csökkent, és lényegesen kedvezőtlenebb volt, mint az országos átlag, így nálunk a mezőgazdaság a jelentős létszámarány miatt rontotta az országos GDP/fő átlagát. A mezőgazdaság kedvezőtlen létszám-aránya főleg az egyéni gazdaságok miatt nő. Példaként említjük, hogy 2013-ban a csak állatokat tartó gazdaságokban a munkaerő-egység/állategység mutató a gazdasági szervezeteknél 0,0125, az egyéni gazdaságokban pedig 0,3212, tehát mintegy 25,7 szeres volt. A magyar mezőgazdaság a múltban is, és napjainkban is jelentősen több kézi erőt alkalmaz, mint a nyugati gazdaságok. Így pl. (az aktív népességből a mezőgazdaságban és az erdőgazdaságban dolgozók aránya alapján) 1931-1940-ben 1,7-szer, 1961-1970-ben 2,0-szer, 1981-1990-ben 3,0-szor, 1991-2000-ben 2,1-szer, 2010-ben pedig 1,6-szor többet.

A bruttó hazai termék (GDP) volumenének évi változása (az előző évhez képest) 2000-2015. évek átlaga szerint (az EU-ban) Görögországban volt a legkisebb (0,20%), míg Litvániában a legnagyobb (4,23%!), hazánkban a 14. helyen 2,08% volt (4. táblázat). Az EU-n kívüli országokban az évi növekedés 0,85% (Japán) és 9,54% (Kína!) között változott. Az természetes, hogy az évi növekedés a „gyengébb” országokban nagyobb, mert ők alacsonyabb szintről indulnak, a jobb eredményt elérő országoknak viszont az addigi eredmények túlszárnyalása nehezebb. Ez jól látszik abból is, hogy a 2000-2015 időtávból az első 8 év (2000-2007) éves növekedési számai minden országban pozitív, és nagyobbak, míg a második nyolc év (2008-2015) átlagai jelentős számú országnál negatív, és ez a változás a 2008. évi válság és utóhatásainak természetes következménye. Hazánk is 2000-2007 között 3,73%, 2008-2015 között pedig csak 0,44% átlagos növekedést produkált. Mindezek ellenére (szomorú) tény, hogy a bemutatott EU-n kívüli országok jelentősebb növekedést értek el, mint az EU-28 országai. Fontos továbbá az is, hogy az EU-ban számottevő különbség van a 16 év szélső értékei között, és az is látható, hogy minél fejlettebb egy ország (ország-csoport), annál kisebb a szélső értékek közötti távolság. Pl. az EU-6-nál a bruttó hazai termék évenkénti változása -5,6 és +4,2% között, míg a Csatl. 13-nál -14,8 és +11,9% között, hazánkban pedig -6,6 és +4,9% között ingadozott. Feltűnő viszont, hogy Indiában +3,9 és +10,3%, Kínában pedig +6,9 és +14,2% között változott, így ezeknél a 16 év során az évenkénti GDP mindig nőtt, tehát a válság (ha ezt ők egyáltalán megérezték) nem okozott negatív eredményt.

A beruházások helyzete
A bruttó állóeszköz felhalmozás USD/fő adatait csak az EU-28 országokra tudjuk bemutatni (5. táblázat), mert a KSH kevés, és csak nem jelentős EU-n kívüli ország számait közölte. A 2004-2015 évek átlaga szerint hazánk (4936 USD/fővel) az EU-6-hoz képest 60,4%, az EU-28-hoz 69,1% beruházást teljesített, és az EU átlagához hasonló (125,5%) növekedést produkált, így a beruházás terén a 23. helyet érdemeltük ki. A vizsgált időszakban a legnagyobb beruházást Luxemburg (17200 USD/fő, ez az EU-28 átlaghoz 246,7%), míg a legkevesebbet Bulgária (3752 USD/fő, 53,8%-ot) ért el. A beruházás 2004-2015 között több országban mérséklődött, különösen úgy, ha figyelembe vesszük az ebben az időszakban (nálunk) bekövetkezett évi átlagos 4,04%, (12 évre – a 2004. évvel együtt – mintegy 50%-ot meghaladó) inflációt. Ez a helyzet a teljes EU-ra nézve kedvezőtlen, mert a beruházás a fejlesztés egyik legfontosabb forrása.

Megjegyezzük azonban, hogy a KSH a beruházást a GDP %-ában szokta közölni. E mutató szerint hazánk a csekély GDP előállításunk miatt a 16., és előttünk főleg ugyancsak „gyengének” minősülő országok vannak, míg a jobbaknál a GDP %-ában megadott eredmény kisebb, mint a miénk. Ezért a GDP-re vetítés helyett sokkal reálisabb az USD/fő mutató alkalmazása.

A bruttó állóeszköz-felhalmozás volumenének évi változása területén (az előző évhez képest) az értékelést szintén befolyásolja az, hogy a „gyengébb” eredményű országok alacsonyabb szintről indulva nagyobb növekedést értek el (6. táblázat). Így 2000 és 2015 között a beruházás átlagos növekedése az EU-6-nál 1,02%, a Csatl. 13-nál pedig 3,75% lett, hazánkban 1,82% volt, az EU-28 között a 15. lettünk. A tendencia az EU-n kívüli országokban is a hasonló, Japánban -0,63%, az Egyesült Államokban 1,33%, ezzel szemben Kínában 12,10%(!), (a GDP-re vetítve 44,0%!), Oroszországban pedig 7,54%. Itt is látható a 2008. évi válság hatása, mert a 2000-2007 évek átlaga többnyire pozitív és jelentős, ezzel szemben a 2008-2015. éveké nagyrészt negatív, tehát a beruházás a két időtáv átlagai alapján mérséklődött, nálunk a 2000-2007. évek 4,14% átlagával szemben 2008-2015 átlaga szerint -0,26%-ra csökkent. A visszaesés, valamint a minimum, és a maximum értékei közötti különbség viszont sokkal nagyobbak, mint a GDP esetében, pl. a Csatl. 13-nál -38,9 és +50,5%(!) között változott, míg nálunk „csak” -9,5 és +11,2% között mozgott, és feltűnő, hogy a szélső értékek különbsége az EU-28-nál lényegesen nagyobb, mint az EU-n kívüli országoknál.

A mezőgazdasági termelés
E cikk korlátozott terjedelme miatt a mezőgazdaságot nem lehet sok mutatóval jellemezni. Ezért csak három fontosabb témakört választottunk, így az összes gabona-termelés, az összes hústermelés és a tehéntejtermelés helyzetét szemléltetjük. Mindhárom táblázatnál az országokat kg/fő-re rendeztük, a kg az ország által termelt mennyiség, a fő pedig az 1. táblázatban szereplő 2014. évi népesség. (Ez a megoldás vitatható ugyan, de az egyes országok termelésének összehasonlításához – az elérhető adatokkal – jobb megoldást nem találtunk.) A táblázatok utolsó „Összes ország” sora itt is a KSH által megadott minden ország adatát tartalmazza, tehát nem csak a táblázatokban felsoroltakét. Az adatsor mindhárom táblázatban 2000-el kezdődik, de csak a gabonánál fejeződik be 2014-el, a hús és a tej esetében a 2014. év számait a KSH az adat-feldolgozásig nem közölte. A termelés mind a három esetben, minden országban nőtt, mértéke természetesen jelentősen változó volt. A termés-mennyiség elsősorban az országok, illetve az ország-csoportok aránya miatt fontos, mert a nagyobb arány lényegesebben befolyásolja a piacot. A kg/fő viszont az egyes országok önellátásának, illetve árú-kínálatának (vagy igényének) mértékét mutathatja. Ennek megítélésére azonban nem tértünk ki, mert közismert, hogy az „igény” nagyon sok tényezőtől, többek között az ország „gazdagságától” is függ.

A gabona termésmennyisége (7. táblázat) 2000 és 2014 között az EU-ban 13,1%-al, ezzel szemben a KSH által nyilvántartott országokban 33,5%-al nőtt, legnagyobb mértékben Ukrajnában (266,2%-ra!) és Lettországban (241,0%-ra!), hazánkban pedig 165,5%-ra nőtt, Cipruson viszont 14,6%.ra(!) csökkent. A 2000-2014. évek átlaga szerint az összes gabona 21,84%-át Kína, 17,45%-át az Egyesült Államok, és 13,74%-át az EU termelte meg. Az összes mennyiség az EU termelésének 7,27 szerese. Az EU-ban a legnagyobb gabonatermelők (az EU-28%-ában) Franciaország (22,12%-al), és Németország (15,72%-al), hazánk részesedése csak 4,55%. Egy főre vetítve legtöbb gabonát Dánia termelt, 1619,0 kg-ot, ezt követte Ausztrália, 1455,3, Kanada 1399,6, és hazánk 1349,0 kg-al, ezzel helyünk az EU-ban a 2. A legcsekélyebb termelés Máltán (34,0 kg/fő) és Japánban (82,8 kg/fő) volt.

Az összes hústermés mennyisége (8. táblázat) 2000 és 2013 között az EU-ban 2,6%-al, ezzel szemben a KSH által nyilvántartott országokban 33,4%-al nőtt, legnagyobb mértékben Indonéziában (195,7%-ra) és Oroszországban (192,4%-ra) nőtt, hazánkban viszont 69,0%-ra, Bulgáriában pedig 43,4%-ra csökkent. A 2000-2013. évek átlaga szerint az összes hústermelés 29,48%-át Kína, 17,01%-át az Egyesült Államok, és 18,38%-át az EU termelte meg. Az összes mennyiség az EU termelésének 5,44 szerese. Az EU-ban a legnagyobb hústermelők (az EU-28%-ában) Németország (16,68%-al), Franciaország (13,53%-al), és Spanyolország (12,18%-al), hazánk részesedése csak 2,21%. Egy főre vetítve legtöbb húst Dánia termelt, 362,7 kg-ot, ezt követte Írország 207,7, és Ausztrália 169,8 kg-al, hazánk termelése csak 98,3 kg ezzel helyünk az EU-ban a 8. A legcsekélyebb termelés Indiában (4,4 kg/fő!) és Indonéziában (9,6 kg/fő), az EU-ban pedig Bulgáriában (36,8 kg/fő) volt.

A tehéntej mennyisége (9. táblázat) 2000 és 2013 között az EU-ban 0,7%-al, ezzel szemben a KSH által nyilvántartott országokban 26,6%-al nőtt, legnagyobb mértékben Kínában (413,2%-ra!) és Indonéziában (197,2%-ra) nőtt, hazánkban viszont 82,0%-ra, Bulgáriában pedig 81,5%-ra csökkent. A 2000-2013. évek átlaga szerint az összes tehéntej 29,64%-át az EU, 16,39%-át az Egyesült Államok, 9,01%-át India, 6,30%-át Oroszország, és 5,46%-át Kína termelte meg. Az összes mennyiség az EU termelésének 3,37 szerese. Az EU-ban a legnagyobb tehéntej-termelők (az EU-28%-ában) Németország (19,32%-al) és Franciaország (16,16%-al), hazánk részesedése csak 1,26%. Egy főre vetítve legtöbb tehéntejet Írország termelt, 1164,1 kg-ot, ezt követte Dánia, 841,1, és Hollandia 667,4 kg-al, hazánk termelése 192,1 kg, ezzel helyünk az EU-ban a 20. A legcsekélyebb termelés Indonéziában (2,7 kg/fő!), az EU-ban pedig Görögországban (73,2 kg/fő) volt.

A mezőgazdasági termelés volumenének évi változása (az előző évhez képest) 2000-2013 között az EU-ban Cipruson a legkisebb (-2,03%), míg a legnagyobb Észtországban (2,39%) és Lettországban (2,26%) volt, hazánkban 0,32 % lett, mely a 10. helyet jelenti (10. táblázat). Az EU-n kívüli országokban az évi növekedés -0,44% (Japán) és 4,61% (Ukrajna!) között változott. A mezőgazdaságra is érvényes, hogy az évi növekedés a „gyengébb” országokban nagyobb lehet, mert ők alacsonyabb szintről indultak. Ez azonban itt úgy módosul, hogy a 2000-2013 időtávból az első 7 év (2000-2006) éves csökkenése a Csatl. 13-nál kisebb (-0,33%), a második 7 év (2007-2013) átlaga viszont kissé jobban emelkedett (0,80%), mint az EU-6 és az EU-15-é. Hazánk 2000-2006 között 0,69%, 2007-2013 között pedig -0,04% átlagos „növekedést” produkált, tehát eltérően az EU-átlagoktól, nálunk az első 6 év volt pozitív, és a második 6 év negatív(!). Az EU átlagoknál bekövetkezett első 6 év terméscsökkenése szinte magyarázhatatlan, viszont a második 6 év enyhe növekedése azt jelzi, hogy a válság hatása a mezőgazdaságot kevéssé sújtotta, mint az országok GDP-jét. Mindezek ellenére (szomorú) tény, hogy a bemutatott EU-n kívüli országok sokkal jelentősebb növekedést értek el, mint az EU-28 országai. Kiemelhető pl., hogy a mezőgazdaság évi növekedése 2000 és 2006 között az EU-28-nál (a súlyozott) -0,60%, (a számított pedig -0,50%) volt, míg Indonéziában 5,07, Brazíliában 4,64, Ukrajnában 3,81, Kínában 3,46%, Oroszországban 2,94%, 2007-2013-ban pedig az EU-28-nál (a súlyozott) 0,46 (a számított 0,53), Ukrajnában 5,4(!), Indiában 4,14, Brazíliában 3,97, Indonéziában 3,69, Kínában 3,47, Oroszországban 2,66%, stb. volt. Fontos továbbá az is, hogy az EU-ban jelentős különbség van a 14 év szélső értékei között, és ez a különbség is nagyobb, mint az EU-n kívüli országokban. De az is látható, hogy a fejlettebb országoknál (ország-csoportoknál), a szélső értékek közötti távolság mérsékeltebb. Pl. az EU-6-nál a mezőgazdasági termelés évenkénti változása -7,9 és +9,8% között, míg a Csatl. 13-nál -22,8 és +26,6% között, hazánkban pedig -14,6 és +26,6% között ingadozott. Feltűnő viszont, hogy Indonéziában +1,1 és +8,4%, Kínában pedig +1,4 és +5,9% között változott, így ezeknél a 14 év során a mezőgazdasági termelés minden évben nőtt, a válság talán egyáltalán nem éreztette hatását.

A bruttó hozzáadott érték és a munkaerő-ráfordítás arányát (1000 Euró/ÉME) 2005 évi változatlan áron és folyó áron vizsgálhatjuk (11. táblázat, ÉME = élőmunka-egység). E mutatóval itt a mezőgazdaságban befektetett munka hatékonyságát fejezzük ki. A tagországok elért adatai jelentősen változnak, az első és utolsó öt állam átlagos értéke közötti különbség csaknem tízszeres. E téren messze kiemelkedik Hollandia, ahol egy dolgozó teljes éves tevékenységével (2015-ben, folyó áron) 67,7 ezer euró bruttó hozzáadott értéket állított elő, ezt követi Dánia (48,0 ezer euró), Belgium (40,2 ezer euró), Franciaország (39,2 ezer euró), stb. Az EU-28 súlyozott átlaga 17,2 ezer euró/ÉME volt, ezzel szemben az utolsók Lettország (4,0 ezer euró), Lengyelország (4,3 ezer euró), Románia (4,9 ezer euró), stb. A hazai érték 2015-ben folyó áron 6,75 ezer euró/ÉME, a 28 országból a 22., ami az EU-6 átlagához viszonyítva 15,8%, az EU-28 számítotthoz pedig 34,4%. Célszerűbb azonban az eredményeket változatlan áron, és több év átlaga alapján megítélni, mert így az infláció hatása, és az évenkénti ingadozás is kizárható. A 2005. évi változatlan áron számolt 2006-15. évek átlaga nálunk 4,53 ezer euró/ÉME, az EU-6 átlagához viszonyítva csak 13,1%, az EU-28 számítotthoz pedig 26,9% volt, és ezzel a 24. lettünk. Az ugyancsak 2005. évi változatlan áron számolt 2015. évi adatunk pedig 5,07ezer euró/ÉME, ez az EU-6-hoz viszonyítva csak 12,6%, az EU-28-hoz pedig 26,1%, tehát e mutatónk 2015-ben a 2006-15 évek átlagához képest (az eltelt évek gépberuházásai ellenére) kissé romlott. (Ez tehát azt jelenti, hogy a hazai mezőgazdaságban dolgozók csak 12,6-15,8%-át állítják elő annak az értéknek, mint amennyit az élenjáró mezőgazdasággal rendelkező (EU-6) országok mezőgazdasági dolgozói termelnek. Sajnálatos, hogy ennél az adatnál sem tudjuk kimutatni külön az egyéni-, és a társas gazdaságok számait, melyek hiteles képet adnának a rendszerváltás után alkalmazott mezőgazdasági politika „eredményéről”.) Változatlan áron számolva (a 2006-2015 éveket két öt éves időtávra bontva) a 2006-2010-hez viszonyítva a 2011-2015 évek közötti növekedés nálunk csak 8,1%, az EU-6-nál 7,6%, az EU-28 számított átlagánál pedig 12,7% volt, tehát nálunk a sokkal gyengébb eredmények mellett a növekedés kissé jobb volt mint az EU-6-nál, de kevesebb, mint az EU-15 (11,4), vagy a Csatl. 13 (18,9%) és az EU-28 átlaga. A mutató értékét természetesen számos tényező befolyásolja, többek között a kibocsátás szerkezete (intenzív vagy extenzív termelés), a ráfordítások nagysága, a termelési technológiák fejlettsége, stb. (A KSH adatok e mutatóra EU-n kívüli országokat nem tartalmaztak. Megjegyezzük továbbá, hogy az EU-28 „súlyozott átlag” az országok termelési volumenét figyelembe vett (a KSH által közölt) átlag, míg a többi (EU-6, EU-15, Csatl. 13 és az EU-28 számított) átlag az egyes országoknál szereplő adatok átlaga. Mivel az EU-28 GDP-jének és hozzáadott értékének nagy részét az EU-15 országok adják, a „súlyozott átlag” számai kedvezőbbek, mint a többi átlagé. Az EU részcsoportokra a „súlyozott átlagot” adat hiányában nem lehetett kiszámítani. A két adat közötti eltérés a következtetések eredményét számottevően nem módosítja.)

Összegzés
A KSH által vizsgált országok között az EU-28 sem terület és népesség szerint, sem a mezőgazdasági termelésnél nem képvisel túl nagy arányt, csak a GDP nagysága (folyó áron) és a tejtermelése közelíti meg a KSH statisztikákban szereplő országok összes „teljesítményének” mintegy harmadát. Így a „Világ” egészére gyakorolt hatásunk az Egyesült Államok, Japán és Kína mellett még „EU-28-ként” sem döntő, országonként viszont Németország és Franciaország is (de különösen hazánk) csak mérsékelt befolyást gyakorolhat, tehát a többséghez alkalmazkodnunk kell. Be kellene látni, hogy a nemzetgazdaság minden területén, így a mezőgazdaságban is a versenyképesség az egyik legfontosabb cél. Lényeges figyelmet érdemel továbbá, hogy a GDP, az állóeszköz felhalmozás és a mezőgazdasági termelés az EU-n kívüli országokban nagyobb mértékben nőtt, mint az EU-ban. Hasznos lenne magyarázatot találni (adni) arra, hogy ezek az országok eredményeiket hogyan érték el, a kevésbé fejlett országokban miért nőtt ilyen „jelentős” mértékben pl. a mezőgazdasági termelés, és miért csökkent (vagy esetleg miért mérsékelt) a termelés növekedése a fejletteknél? A fejlettek ugyanis napjainkig még nem érték el a mezőgazdasági termelés kapacitásának felső határát, hiszen lényeges további lehetőség van, mert a fejletteknél is a hozamok (pl. a termésátlagok, az országok között és az országokon belül is) jelentősen különbözőek, így a jelenlegi átlagos hozamok megkétszerezése is elérhető lehetne. Felmerülhet, hogy az EU-ban bekövetkezett stagnálás esetleg a hibás gazdaságpolitika (agrárpolitika) következménye? Vagy talán a klímaváltozás Európát (és hazánkat) jobban sújtja, mint más kontinenseket? És ha ez így folytatódik hová jut az EU-, valamint hazánk gazdasága (mezőgazdasága), és miért kell hazánknak a rendszerváltás előtti kedvező eredmények után napjainkban (többnyire) az EU-lista hátsó egyharmadába szorult hellyel szégyenkeznie?

Dr. Gockler Lajos
Mezőgazdasági Gépesítési Intézet

(Agrofórum Online)

Az országok területe és  népessége
2014-ben, az évközi népesség szerint rendezve
1. táblázat
Ország Terület Évközepi népesség Népsű- rűség, fő/km2
ezer km2 összes  %-a EU-28  %-a millió fő összes  %-a EU-28  %-a
EU-6 1 262,1 1,64 28,80 243,06 5,57 48,11 192,6
EU-15 3 238,6 4,22 73,90 400,45 9,18 79,26 123,7
Csatl. 13 1 143,6 1,49 26,10 104,76 2,40 20,74 91,6
EU-28 4 382,2 5,71 100,00 505,22 11,59 100,00 115,3
Málta 0,3 0,00 0,01 0,43 0,01 0,08 1351,3
Luxemburg 2,6 0,00 0,06 0,56 0,01 0,11 215,0
Ciprus 9,3 0,01 0,21 0,85 0,02 0,17 92,1
Észtország 45,2 0,06 1,03 1,31 0,03 0,26 29,1
Lettország 64,6 0,08 1,47 1,99 0,05 0,39 30,9
Szlovénia 20,3 0,03 0,46 2,06 0,05 0,41 101,7
Litvánia 65,3 0,09 1,49 2,93 0,07 0,58 44,9
Horvátország 56,6 0,07 1,29 4,24 0,10 0,84 74,8
Írország 69,8 0,09 1,59 4,62 0,11 0,91 66,1
Szlovákia 49,0 0,06 1,12 5,42 0,12 1,07 110,5
Finnország 338,4 0,44 7,72 5,46 0,13 1,08 16,1
Dánia* 43,1 0,06 0,98 5,64 0,13 1,12 130,8
Bulgária 110,9 0,14 2,53 7,22 0,17 1,43 65,1
Ausztria 83,9 0,11 1,91 8,55 0,20 1,69 101,9
Svédország 450,3 0,59 10,28 9,70 0,22 1,92 21,5
Magyarország 93,0 0,12 2,12 9,87 0,23 1,95 106,1
Portugália 92,2 0,12 2,10 10,40 0,24 2,06 112,8
Csehország 78,9 0,10 1,80 10,53 0,24 2,08 133,5
Görögország 132,0 0,17 3,01 10,86 0,25 2,15 82,3
Belgium* 30,5 0,04 0,70 11,23 0,26 2,22 367,9
Hollandia* 37,4 0,05 0,85 16,87 0,39 3,34 451,5
Románia 238,4 0,31 5,44 19,90 0,46 3,94 83,5
Lengyelország 311,9 0,41 7,12 38,01 0,87 7,52 121,9
Spanyolország 506,0 0,66 11,55 46,48 1,07 9,20 91,9
Olaszország 301,3 0,39 6,88 60,79 1,39 12,03 201,7
Franciaország* 551,5 0,72 12,59 63,79 1,46 12,63 115,7
Egyesült Királyság* 242,5 0,32 5,53 64,56 1,48 12,78 266,2
Németország* 357,1 0,47 8,15 80,97 1,86 16,03 226,7
EU-n kívüli országok
Norvégia 323,8 0,42 7,39 5,14 0,12 1,02 15,9
Svájc 41,3 0,05 0,94 8,19 0,19 1,62 198,3
Ausztrália 7 692,0 10,02 175,53 23,49 0,54 4,65 3,1
Kanada 9 984,7 13,01 227,85 35,54 0,82 7,03 3,6
Ukrajna 577,6 0,75 13,18 42,70 0,98 8,45 73,9
Japán 377,9 0,49 8,62 127,13 2,92 25,16 336,4
Oroszország 17 098,2 22,28 390,17 144,97 3,33 28,69 8,5
Brazília 8 514,9 11,10 194,31 202,77 4,65 40,13 23,8
Indonézia 1 919,9 2,50 43,81 258,70 5,93 51,21 134,7
Egyesült Államok 9 833,5 12,82 224,40 318,86 7,31 63,11 32,4
India 3 287,3 4,28 75,01 1 213,37 27,83 240,17 369,1
Kína 9 597,0 12,51 219,00 1 364,27 31,29 270,03 142,2
Összes ország** 76 732,0 100,00 1 750,99 4 359,9 100,00 862,98 56,8
A „Föld” összesen ####### 177,80 3 113,22 7 329,40 168,11 1 450,73 53,7
Megjegyzés: * = Jobb mezőgazdasággal rendelkező EU-6 országok.
** = a KSH által megadott összes ország adata.
Forrás: KSH, Stadat 7.1 .
A GDP nagysága (folyó áron)
milliárd euró, az országok euró/fő szerint rendezve
2. táblázat
Ország 2000 2015 2000-15 átlag 2015/ 2000% 2000-15 átlag
összes %-a EU-28  %-a euró/ fő**
EU-6 6172,7 9133,0 7471,0 148,0 18,82 61,37 30737
EU-15 9092,8 13461,3 11311,2 148,0 28,50 92,92 28246
Csatl. 13 469,5 1164,1 860,1 247,9 2,17 7,07 8210
EU–28 9561,5 14625,4 12172,8 153,0 30,67 100,00 24094
Bulgária 14,3 44,2 31,0 309,1 0,08 0,25 4286
Románia 40,8 160,4 104,0 393,1 0,26 0,85 5227
Lengyelország 186,4 427,7 305,0 229,5 0,77 2,51 8025
Lettország 8,6 24,4 17,3 283,7 0,04 0,14 8702
Litvánia 12,5 37,2 25,7 297,6 0,06 0,21 8765
Magyarország 51,2 108,7 89,9 212,3 0,23 0,74 9111
Horvátország 23,6 43,9 38,8 186,0 0,10 0,32 9149
Szlovákia 22,3 78,1 52,8 350,2 0,13 0,43 9751
Észtország 6,2 20,5 13,7 330,6 0,03 0,11 10459
Csehország 66,6 154,3 127,5 231,7 0,32 1,05 12112
Málta 4,4 8,8 6,1 200,0 0,02 0,05 14213
Szlovénia 21,9 38,5 32,2 175,8 0,08 0,26 15623
Portugália 128,5 179,4 163,0 139,6 0,41 1,34 15670
Görögország 143,0 176,0 194,9 123,1 0,49 1,60 17952
Ciprus 10,7 17,4 16,1 162,6 0,04 0,13 18882
Spanyolország 646,3 1081,2 957,7 167,3 2,41 7,87 20605
Olaszország 1239,3 1636,4 1517,8 132,0 3,82 12,47 24968
Franciaország* 1485,3 2183,6 1878,5 147,0 4,73 15,43 29446
Belgium* 258,2 409,8 337,6 158,7 0,85 2,77 30056
Egyesült Királyság* 1686,0 2568,9 1944,2 152,4 4,90 15,97 30115
Németország* 2116,5 3025,9 2501,6 143,0 6,30 20,55 30896
Ausztria 213,2 337,2 276,4 158,2 0,70 2,27 32341
Finnország 136,3 207,2 177,3 152,0 0,45 1,46 32469
Hollandia* 448,7 678,6 583,3 151,2 1,47 4,79 34586
Svédország 281,9 444,2 350,3 157,6 0,88 2,88 36132
Írország 108,4 214,6 167,1 198,0 0,42 1,37 36217
Dánia* 178,0 266,2 225,8 149,6 0,57 1,86 40054
Luxemburg 23,2 52,1 35,7 224,6 0,09 0,29 64265
EU-n kívüli országok
India 516,1 1884,4 983,5 365,1 2,48 8,08 811
Kína 1308,8 9898,9 3883,6 756,3 9,79 31,90 2847
Brazília 709,7 1597,6 1162,7 225,1 2,93 9,55 5734
Oroszország 299,9 1194,0 962,1 398,1 2,42 7,90 6636
Kanada 803,7 1399,2 1073,7 174,1 2,71 8,82 30211
Japán 5122,3 3716,3 3916,2 72,6 9,87 32,17 30804
Ausztrália 430,2 1103,1 760,2 256,4 1,92 6,24 32361
Egyesült Államok 11135,5 16175,8 11494,2 145,3 28,96 94,43 36048
Svájc 294,5 520,0 397,6 176,6 1,00 3,27 48555
Norvégia 185,9 350,9 288,5 188,8 0,73 2,37 56167
Összes ország*** 32441,0 56288,9 39686,8 173,5 100,00 326,03 8157
Megjegyzés: * = Jobb mezőgazdasággal rendelkező EU-6 országok.
** = a fő 2014. évi adat.  *** = a KSH által megadott összes ország adata.
Forrás: KSH, Stadat 7.3.1
Egy főre jutó GDP, vásárlóerő-paritás alapján  [USD]
 és a mezőgazdaság aránya a bruttó hozzáadott értékből
 az országok a 2000-15 átlag szerint rendezve
3. táblázat
Ország 2000 2015 2000-15 átlag 2015/ 2000% 2008-15/ 2000-07% 2000-15 átlag A bhé** ará-nya a mező-gazd.ban % 2015-ben
összes %-a EU-28  %-a
EU-6 29 912 44 615 37 844 149,2 123,0 135,1 119,8 1,08
EU-15 30 469 45 554 38 915 149,5 120,8 138,9 123,2 1,66
Csatl. 13 13 548 27 438 21 033 202,5 144,7 75,1 66,6 3,34
EU–28 24 173 37 852 31 589 156,6 125,3 112,8 100,0 2,44
Magyarország 14 200 26 222 20 699 184,7 129,6 73,9 65,5 3,60
Magyaro./EU-6 47,5 58,8 54,7 123,8 105,4 54,7 54,7 332,3
Magyaro./EU-28 58,7 69,3 65,5 117,9 103,4 65,5 65,5 147,6
Bulgária 7 522 19 097 13 732 253,9 159,8 49,0 43,5 5,1
Románia 8 010 20 787 14 707 259,5 161,6 52,5 46,6 4,8
Lettország 8 861 24 712 17 349 278,9 153,6 61,9 54,9 3,3
Horvátország 12 444 21 581 18 438 173,4 127,9 65,8 58,4 4,3
Lengyelország 11 629 26 455 18 471 227,5 160,6 65,9 58,5 2,8
Litvánia 9 536 28 359 19 163 297,4 166,1 68,4 60,7 3,2
Magyarország 14 200 26 222 20 699 184,7 129,6 73,9 65,5 3,6
Szlovákia 12 346 29 720 21 193 240,7 160,8 75,6 67,1 4,0
Észtország 12 091 28 592 21 248 236,5 142,4 75,8 67,3 3,5
Portugália 20 460 27 835 24 616 136,0 117,1 87,9 77,9 2,4
Csehország 16 524 31 549 24 760 190,9 138,0 88,4 78,4 2,7
Szlovénia 17 980 31 007 25 673 172,5 130,1 91,6 81,3 2,3
Görögország 20 312 26 449 26 461 130,2 109,0 94,5 83,8 4,0
Málta 20 604 35 826 26 943 173,9 134,5 96,2 85,3 1,4
Spanyolország 24 226 34 819 30 461 143,7 116,8 108,7 96,4 2,5
Ciprus 24 380 32 785 31 058 134,5 116,0 110,9 98,3 2,4
Olaszország 28 602 35 708 33 636 124,8 110,8 120,1 106,5 2,3
Egyesült Királyság* 26 135 41 159 34 284 157,5 122,2 122,4 108,5 0,7
Franciaország* 28 515 41 181 35 440 144,4 121,0 126,5 112,2 1,7
Finnország 27 404 41 120 36 241 150,1 122,9 129,4 114,7 2,7
Belgium* 29 315 43 585 37 344 148,7 123,5 133,3 118,2 0,7
Németország* 29 549 46 893 38 028 158,7 129,7 135,7 120,4 0,6
Svédország 29 257 47 922 39 108 163,8 127,0 139,6 123,8 1,4
Ausztria 30 850 47 250 39 831 153,2 126,5 142,2 126,1 1,3
Dánia* 32 716 45 709 40 059 139,7 117,5 143,0 126,8 1,1
Hollandia* 33 244 49 166 41 908 147,9 123,9 149,6 132,7 1,7
Írország 32 892 55 533 43 561 168,8 121,1 155,5 137,9 1,6
Luxemburg 63 563 98 987 82 743 155,7 123,6 295,3 261,9 0,2
EU-n kívüli országok
India 2 019 6 162 3 772 305,2 186,1 13,5 11,9
Kína 2 888 14 107 7 557 488,4 241,6 27,0 23,9 9,5
Brazília 9 108 15 615 12 698 171,4 142,7 45,3 40,2 5,2
Oroszország 11 154 25 411 19 871 227,8 156,6 70,9 62,9 4,2
Japán 25 520 38 054 31 954 149,1 122,6 114,1 101,2 1,2
Kanada 29 723 45 553 38 034 153,3 123,8 135,8 120,4 1,7
Ausztrália 28 769 47 389 38 604 164,7 129,8 137,8 122,2 2,4
Egyesült Államok 36 433 55 805 46 197 153,2 122,8 164,9 146,2 1,2
Svájc 38 803 58 551 49 323 150,9 126,7 176,1 156,1 0,8
Norvégia 46 489 68 430 58 764 147,2 120,5 209,8 186,0 1,8
Összes ország*** 26 463 41 019 28 016 165,7 129,1 100,0 88,7
Megjegyzés: * = Jobb mezőgazdasággal rendelkező EU-6 országok.
** = bhé: a bruttó hozzáadott érték aránya a nemzetgazdasági összesből.
*** = a KSH által megadott összes ország adata.
Forrás: KSH, Stadat 7.3.2 és 7.3.3.
A bruttó hazai termék (GDP) volumenének változása
az előző évhez képest százalék, az országok átlaga a 2000-15 átlag szerint rendezve
4. táblázat
Ország min max 2000-15 átlag 2000-07 átlag 2008-15 átlag 2008-15/ 2000-07%
EU-6 -5,6 4,2 1,36 2,18 0,54 24,6
EU-15 -9,1 10,2 1,50 2,88 0,12 4,3
Csatl. 13 -14,8 11,9 3,09 5,34 0,83 15,6
EU-28 számított -14,8 11,9 2,23 4,02 0,45 11,2
EU–28 -4,4 3,9 1,42 2,46 0,38 15,2
Görögország -9,1 5,8 0,20 4,05 -3,65 -90,1
Olaszország -5,5 3,7 0,24 1,50 -1,03 -68,3
Portugália -3 3,8 0,43 1,54 -0,68 -43,9
Dánia* -5,1 3,8 0,89 1,88 -0,10 -5,3
Németország* -5,6 4,1 1,26 1,61 0,91 56,6
Hollandia* -3,8 4,2 1,28 2,26 0,30 13,3
Franciaország* -2,9 3,9 1,29 2,13 0,46 21,8
Finnország -8,3 5,6 1,47 3,49 -0,55 -15,8
Ausztria -3,8 3,6 1,49 2,39 0,60 25,1
Belgium* -2,3 3,6 1,53 2,33 0,73 31,2
Horvátország -7,4 5,6 1,68 4,54 -1,18 -25,9
Spanyolország -3,6 5,3 1,69 3,79 -0,40 -10,6
Ciprus -2,4 5,7 1,72 4,15 -0,71 -17,2
Egyesült Királyság* -4,2 3,8 1,91 2,90 0,93 31,9
Magyarország -6,6 4,9 2,08 3,73 0,44 11,7
Szlovénia -7,8 6,9 2,13 4,34 -0,08 -1,7
Svédország -5,2 6,0 2,26 3,25 1,28 39,2
Málta -2,5 6,3 2,61 2,30 2,89 125,5
Csehország -4,8 6,9 2,71 4,54 0,88 19,3
Luxemburg -5,4 8,4 2,85 4,04 1,81 44,8
Bulgária -4,2 7,7 3,61 6,08 1,14 18,7
Írország -5,6 10,2 3,63 6,03 1,23 20,3
Lengyelország 1,2 7,2 3,65 4,18 3,13 74,9
Románia -7,1 8,5 3,68 5,79 1,58 27,2
Szlovákia -5,5 10,8 3,91 5,68 2,14 37,7
Észtország -14,7 10,6 4,06 8,01 0,10 1,2
Lettország -14,3 11,9 4,06 8,54 -0,43 -5,0
Litvánia -14,8 11,1 4,23 7,55 0,91 12,1
EU-n kívüli országok
Japán -5,5 4,7 0,85 1,54 0,16 10,6
Norvégia -1,6 4,0 1,71 2,44 0,99 40,5
Svájc -2,1 4,1 1,88 2,41 1,34 55,4
Ausztrália 1,8 4,5 2,95 3,40 2,50 73,5
Egyesült Államok -2,8 4,1 1,93 2,66 1,19 44,6
Kanada -3 5,2 2,16 2,85 1,48 51,8
Oroszország -7,8 10 4,09 7,19 1,00 13,9
India 3,9 10,3 7,06 7,11 7,00 98,4
Kína 6,9 14,2 9,54 10,51 8,56 81,5
Megjegyzés: * = Jobb mezőgazdasággal rendelkező EU-6 országok.
Forrás: KSH, Stadat 7.3.4 .
Bruttó állóeszköz-felhalmozás  (beruházások)
USD/fő, az országok a 2004-2015 átlag szerint rendezve
5. táblázat
Ország 2004 2015 2004-15 átlag 2015/ 04% 2010-15/ 2004-09% 20004-15 átlag az EU-28 %-ában
EU-6 6 864 8 950 8 173 130,4 106,3 117,2
EU-15 7 834 8 920 8 643 113,9 96,6 124,0
Csatl. 13 4 248 5 816 5 418 136,9 96,7 77,7
EU-28 számított 6 169 7 479 7 146 121,2 96,6 102,5
EU–28 5929 7419 6971 125,1 103,0 100,0
Magyarország 4449 5585 4936 125,5 98,7 70,8
Magyaro./EU-6% 64,8 62,4 60,4 96,3 92,9 60,4
Magyaro./EU-28% 72,1 74,7 69,1 103,6 102,2 69,1
Bulgária 2234 4049 3752 181,2 101,1 53,8
Lengyelország 2566 5318 4132 207,3 134,7 59,3
Románia 2585 5134 4520 198,6 112,9 64,8
Horvátország 4231 4122 4606 97,4 81,1 66,1
Litvánia 3324 5899 4654 177,5 101,5 66,8
Magyarország 4449 5585 4936 125,5 98,7 70,8
Portugália 5299 4175 5038 78,8 79,3 72,3
Görögország 6390 3094 5120 48,4 52,4 73,4
Lettország 3906 5634 5275 144,3 89,2 75,7
Szlovákia 4031 6836 5663 169,6 112,9 81,2
Málta 4683 7559 5725 161,4 112,2 82,1
Egyesült Királyság* 5620 7120 6241 126,7 102,0 89,5
Ciprus 6011 4393 6523 73,1 67,0 93,6
Szlovénia 5856 6015 6542 102,7 80,7 93,8
Észtország 5527 6919 6761 125,2 93,1 97,0
Olaszország 6653 5892 6821 88,6 88,4 97,9
Csehország 5823 8140 7348 139,8 106,9 105,4
Spanyolország 8041 7103 7951 88,3 75,0 114,1
Németország* 6269 9379 8007 149,6 122,9 114,9
Franciaország* 6870 8730 8281 127,1 110,3 118,8
Dánia* 7633 8730 8591 114,4 92,4 123,2
Finnország 7285 8347 8627 114,6 100,4 123,8
Belgium* 7206 10155 8957 140,9 112,3 128,5
Hollandia* 7589 9587 8961 126,3 100,6 128,6
Svédország 7507 11597 9586 154,5 115,5 137,5
Ausztria 8302 10442 9604 125,8 111,5 137,8
Írország 10671 12217 10659 114,5 76,6 152,9
Luxemburg 16181 17224 17200 106,4 102,3 246,7
Megjegyzés: * = Jobb mezőgazdasággal rendelkező EU-6 országok.
Forrás: KSH, Stadat 7.3.2 és Eurostat.
A bruttó állóeszköz-felhalmozás volumenváltozása
az előző évhez képest százalék, az országok a 2000-15 átlaga szerint rendezve
6. táblázat
Ország min max 2000-15 átlag 2000-07 átlag 2008-15 átlag 2015-ben a GDP %-ában
EU-6 -14,4 15,1 1,02 2,56 -0,07 20,1
EU-15 -23,5 28,6 0,72 3,46 -1,58 19,3
Csatl. 13 -38,9 50,5 3,75 9,32 -1,37 21,2
EU-28 számított -38,9 50,5 2,13 6,18 -1,49 20,2
EU–28 -11,9 5,8 0,96 3,03 -1,11 19,6
Portugália -16,6 4,1 -2,84 -0,39 -4,45 15,0
Görögország -23,5 19,4 -2,81 6,19 -11,99 11,7
Olaszország -9,9 6,7 -0,83 2,76 -4,24 16,5
Ciprus -20,5 14,0 -0,55 6,93 -7,35 13,4
Szlovénia -22,0 12,0 -0,27 5,23 -4,58 19,4
Spanyolország -16,9 7,5 0,37 6,04 -4,04 20,4
Finnország -12,5 10,0 0,39 3,38 -2,19 20,3
Hollandia* -9,2 7,2 0,47 1,68 -0,36 19,5
Németország* -10,1 7,5 0,58 0,63 1,00 20,0
Ausztria -7,3 6,7 0,64 1,54 -0,01 22,1
Egyesült Királyság* -14,4 7,3 0,96 2,76 0,28 17,3
Franciaország* -9,1 6,6 0,96 3,18 -0,70 21,2
Dánia* -14,3 15,1 1,16 3,98 -1,46 19,1
Magyarország -9,5 11,2 1,82 4,14 -0,26 21,3
Belgium* -6,6 8,9 1,98 3,14 0,81 23,3
Csehország -10,1 13,5 2,47 5,96 -1,30 25,0
Svédország -13,4 9,3 2,64 4,69 1,76 24,2
Szlovákia -18,7 16,5 2,66 5,01 1,25 23,0
Horvátország -15,2 23,5 2,69 8,39 -3,38 19,1
Luxemburg -13,2 17,2 3,09 5,07 1,35 17,4
Málta -18,3 33,6 3,37 4,71 2,20 21,1
Lengyelország -10,6 19,2 3,96 4,33 3,50 20,1
Írország -16,9 28,2 4,06 7,25 0,48 22,0
Litvánia -38,9 22,3 4,69 12,53 0,11 20,7
Észtország -36,7 34,4 6,63 15,20 -1,95 24,2
Lettország -33,3 28,9 6,83 16,99 -3,33 22,8
Bulgária -17,7 26,7 7,13 15,49 -1,23 21,2
Románia -36,6 50,5 7,33 16,33 -1,56 24,7
EU-n kívüli országok
Japán -10,6 3,4 -0,63 -0,39 -0,90 22,0
Egyesült Államok -13,1 6,3 1,33 2,54 -0,04 19,5
Svájc -7,5 5,1 1,51 2,50 1,16 23,7
Norvégia -6,8 11,7 2,71 4,88 0,60 23,2
Kanada -11,3 11,5 2,90 5,39 1,11 23,5
Ausztrália -7,9 12,6 4,34 6,55 2,39 26,5
Oroszország -14,7 21,1 7,54 13,21 0,18 19,8
Kína 6,9 24,4 12,10 12,48 11,67 44,0
Megjegyzés: * = Jobb mezőgazdasággal rendelkező EU-6 országok.
Forrás: KSH, Stadat 7.3.6.
A gabona termésmennyisége
ezer tonna, az országok kg/fő szerint rendezve
7. táblázat
Ország 2000 2014 2000-14 átlag 2014/ 2000% 2000-14 átlag
összes  %-ában EU-28   %-ában kg/fő**
EU-6 148 616 147 148 145 935 99,0 6,86 49,90 600,4
EU-15 216 937 211 567 209 300 97,5 9,84 71,56 522,7
Csatl. 13 63 533 105 902 83 061 166,7 3,90 28,40 792,8
EU–28 280 704 317 469 292 475 113,1 13,74 100,00 578,9
Málta 12 18 15 150,0 0,00 0,00 34,0
Ciprus 48 7 76 14,6 0,00 0,03 89,7
Hollandia* 1 732 1 701 1 754 98,2 0,08 0,60 104,0
Portugália 1 608 1 355 1 225 84,3 0,06 0,42 117,8
Belgium* 2 513 3 198 2 853 127,3 0,13 0,98 254,0
Szlovénia 497 652 547 131,2 0,03 0,19 265,3
Luxemburg 153 169 165 110,5 0,01 0,06 296,3
Olaszország 20 661 19 368 19 899 93,7 0,94 6,80 327,4
Egyesült Királyság* 23 989 24 505 21 523 102,2 1,01 7,36 333,4
Görögország 4 968 4 674 4 807 94,1 0,23 1,64 442,7
Spanyolország 24 556 20 361 20 967 82,9 0,99 7,17 451,1
Írország 2 174 2 601 2 214 119,6 0,10 0,76 479,7
Svédország 5 604 5 778 5 108 103,1 0,24 1,75 526,8
Németország* 45 271 52 010 45 989 114,9 2,16 15,72 568,0
Észtország 697 1 222 768 175,3 0,04 0,26 584,8
Ausztria 4 494 5 982 5 105 133,1 0,24 1,75 597,5
Szlovákia 2 201 4 708 3 286 213,9 0,15 1,12 606,6
Csehország 6 460 8 784 7 356 136,0 0,35 2,52 698,9
Lengyelország 22 342 31 945 26 941 143,0 1,27 9,21 708,8
Finnország 4 103 4 131 3 874 100,7 0,18 1,32 709,5
Lettország 924 2 227 1 428 241,0 0,07 0,49 716,7
Horvátország 2 770 2 997 3 066 108,2 0,14 1,05 723,8
Románia 10 499 22 076 16 608 210,3 0,78 5,68 834,4
Bulgária 4 389 9 530 6 445 217,1 0,30 2,20 892,2
Franciaország* 65 698 56 151 64 688 85,5 3,04 22,12 1014,0
Litvánia 2 657 5 123 3 214 192,8 0,15 1,10 1096,3
Magyarország 10 037 16 613 13 309 165,5 0,63 4,55 1349,0
Dánia* 9 413 9 583 9 128 101,8 0,43 3,12 1619,0
EU-n kívüli országok
Japán 10 367 11 603 10 524 111,9 0,49 3,60 82,8
Svájc 1 206 964 1 003 79,9 0,05 0,34 122,5
India 234 866 292 993 256 514 124,7 12,05 87,70 211,4
Norvégia 1 300 1 222 1 201 94,0 0,06 0,41 233,8
Indonézia 61 575 89 855 73 927 145,9 3,47 25,28 285,8
Kína 407 336 559 313 464 821 137,3 21,84 158,93 340,7
Brazília 45 897 101 398 71 012 220,9 3,34 24,28 350,2
Oroszország 64 326 103 154 81 560 160,4 3,83 27,89 562,6
Ukrajna 23 807 63 377 41 729 266,2 1,96 14,27 977,3
Egyesült Államok 342 809 442 933 371 341 129,2 17,45 126,96 1164,6
Kanada 51 090 51 301 49 743 100,4 2,34 17,01 1399,6
Ausztrália 34 447 38 412 34 185 111,5 1,61 11,69 1455,3
Összes ország*** 1879543 2509681 2 128 009 133,5 100,00 727,59
Megjegyzés: * = Jobb mezőgazdasággal rendelkező EU-6 országok.
** = a fő 2014. évi adat.  *** = a KSH által megadott összes ország adata.
Forrás: KSH, Stadat 7.4.2
Összes hústermelés
ezer tonna, az országok kg/fő szerint rendezve
8. táblázat
Ország 2000 2013 2000-13 átlag 2013/ 2000% 2000-13 átlag
összes  %-a EU-28  %-a kg/fő**
EU-6 22 868 23 738 23 021 103,8 9,65 52,51 94,7
EU-15 35 910 37 194 36 562 103,6 15,33 83,39 91,3
Csatl. 13 7 314 7 159 7 282 97,9 3,05 16,61 69,5
EU–28 43 227 44 356 43 845 102,6 18,38 100,00 86,8
Bulgária 484 210 266 43,4 0,11 0,61 36,8
Luxemburg 21 20 21 95,2 0,01 0,05 37,8
Lettország 62 81 76 130,6 0,03 0,17 38,0
Málta 18 13 17 70,8 0,01 0,04 38,7
Horvátország 130 172 175 132,1 0,07 0,40 41,4
Szlovákia 280 150 226 53,6 0,09 0,52 41,7
Görögország 454 430 460 94,7 0,19 1,05 42,4
Románia 992 905 1 000 91,2 0,42 2,28 50,3
Egyesült Királyság* 3 512 3 642 3 431 103,7 1,44 7,83 53,1
Észtország 53 80 70 150,9 0,03 0,16 53,3
Svédország 543 502 532 92,4 0,22 1,21 54,9
Csehország 785 504 685 64,2 0,29 1,56 65,0
Olaszország 4 081 4 053 4 119 99,3 1,73 9,39 67,8
Litvánia 187 219 201 117,1 0,08 0,46 68,7
Finnország 337 391 387 116,0 0,16 0,88 70,9
Portugália 728 790 743 108,5 0,31 1,69 71,4
Szlovénia 159 121 153 76,1 0,06 0,35 74,2
Lengyelország 2 887 3 810 3 346 132,0 1,40 7,63 88,0
Németország* 6 252 8 201 7 315 131,2 3,07 16,68 90,3
Franciaország* 6 504 5 560 5 931 85,5 2,49 13,53 93,0
Magyarország 1 175 811 970 69,0 0,41 2,21 98,3
Ciprus 102 83 98 81,4 0,04 0,22 114,8
Ausztria 950 904 981 95,2 0,41 2,24 114,8
Spanyolország 4 910 5 424 5 338 110,5 2,24 12,18 114,9
Hollandia* 2 880 2 665 2 531 92,5 1,06 5,77 150,0
Belgium* 1 735 1 775 1 769 102,3 0,74 4,03 157,5
Írország 1 018 942 959 92,5 0,40 2,19 207,7
Dánia* 1 985 1 895 2 045 95,5 0,86 4,66 362,7
EU-n kívüli országok
India 4444 6215 5 370 139,9 2,25 12,25 4,4
Indonézia 1695 3317 2 485 195,7 1,04 5,67 9,6
Japán 2991 3276 3 114 109,5 1,31 7,10 24,5
Oroszország 4440 8544 5 982 192,4 2,51 13,64 41,3
Ukrajna 1664 2392 1 860 143,8 0,78 4,24 43,6
Kína 57965 85180 70 302 147,0 29,48 160,34 51,5
Svájc 412,3 468 447 113,5 0,19 1,02 54,6
Norvégia 268 355 303 132,5 0,13 0,69 59,0
Brazília 15425 26011 20 939 168,6 8,78 47,76 103,3
Kanada 4000 4334 4 382 108,4 1,84 9,99 123,3
Egyesült Államok 37677,0 42642 40 574 113,2 17,01 92,54 127,2
Ausztrália 3707 4489 3 988 121,1 1,67 9,10 169,8
Összes ország*** 205377 274005 238 513 133,4 100,00 543,99
Megjegyzés: * = Jobb mezőgazdasággal rendelkező EU-6 országok.
** = a fő 2014. évi adat.  *** = a KSH által megadott összes ország adata.
Forrás: KSH, Stadat 7.4.10
Tehéntejtermelés
ezer tonna, az országok kg/fő szerint rendezve
9. táblázat
Ország 2000 2013 2000-13 átlag 2013/ 2000% 2000-13 átlag
összes %-a EU-28   %-a kg/fő**
EU-6 87 382 89 563 86 637 102,5 17,13 57,79 356,4
EU-15 123 106 123 686 121 154 100,5 24 81 302,5
Csatl. 13 28 097 28 716 28 845 102,2 5,70 19,24 275,3
EU–28 151 323 152 401 149 921 100,7 29,64 100,00 296,7
Görögország 748 805 795 107,6 0,16 0,53 73,2
Málta 48 41 42 85,5 0,01 0,03 99,0
Spanyolország 6 107 6 559 6 435 107,4 1,27 4,29 138,5
Bulgária 1 411 1 149 1 214 81,5 0,24 0,81 168,1
Horvátország 507 697 740 137,5 0,15 0,49 174,7
Ciprus 147 157 149 107,1 0,03 0,10 175,1
Olaszország 12 309 10 398 10 953 84,5 2,17 7,31 180,2
Portugália 1 998 1 850 1 933 92,6 0,38 1,29 185,8
Magyarország 2 143 1 758 1 895 82,0 0,37 1,26 192,1
Szlovákia 1 067 959 1 049 89,9 0,21 0,70 193,7
Egyesült Királyság* 14 488 13 941 14 265 96,2 2,82 9,52 221,0
Románia 4 301 4 385 4 879 101,9 0,96 3,25 245,1
Csehország 2 789 2 849 2 760 102,1 0,55 1,84 262,2
Belgium* 3 689 3 474 3 184 94,2 0,63 2,12 283,5
Szlovénia 630 599 642 95,1 0,13 0,43 311,7
Lengyelország 11 889 12 718 12 165 107,0 2,41 8,11 320,0
Svédország 3 348 2 910 3 107 86,9 0,61 2,07 320,5
Németország* 28 331 31 122 28 958 109,9 5,73 19,32 357,6
Franciaország* 24 999 23 714 24 232 94,9 4,79 16,16 379,8
Ausztria 3 340 3 393 3 249 101,6 0,64 2,17 380,2
Lettország 823 912 830 110,8 0,16 0,55 416,5
Finnország 2 450 2 328 2 396 95,0 0,47 1,60 438,7
Luxemburg 265 296 278 111,9 0,05 0,19 499,3
Észtország 630 772 676 122,6 0,13 0,45 514,5
Litvánia 1 713 1 720 1 803 100,4 0,36 1,20 614,9
Hollandia* 11 155 12 207 11 256 109,4 2,23 7,51 667,4
Dánia* 4 720 5 105 4 742 108,2 0,94 3,16 841,1
Írország 5 160 5 584 5 373 108,2 1,06 3,58 1164,1
EU-n kívüli országok
Indonézia 498 982 689 197,2 0,14 0,46 2,7
Kína 8632 35 670 27 629 413,2 5,46 18,43 20,3
India 32967 60 600 45 582 183,8 9,01 30,40 37,6
Japán 8497 7 508 8 040 88,4 1,59 5,36 63,2
Brazília 20380 34 255 26 828 168,1 5,30 17,89 132,3
Oroszország 31959 30 286 31 852 94,8 6,30 21,25 219,7
Kanada 8090 8 394 8 147 103,8 1,61 5,43 229,2
Egyesült Államok 76023,0 91 271 82 898 120,1 16,39 55,29 260,0
Ukrajna 12658 11 189 12 290 88,4 2,43 8,20 287,8
Norvégia 1723 1 578 1 594 91,6 0,32 1,06 310,3
Ausztrália 10847 9 522 9 900 87,8 1,96 6,60 421,5
Svájc 3889 4 003 3 984 102,9 0,79 2,66 486,6
Összes ország*** 294769 564 581 505 775 126,6 100,00 337,36
Megjegyzés: * = Jobb mezőgazdasággal rendelkező EU-6 országok.
** = a fő 2014. évi adat.  *** = a KSH által megadott összes ország adata.
Forrás: KSH, Stadat 7.4.11
A  mezőgazdasági termelés volumenének változása
az előző évhez képest százalék, az országok a 2000-13 átlaga szerint rendezve
10. táblázat
Ország min max 2000-13 átlag 2000-06 átlag 2007-13 átlag
EU-6 -7,9 9,8 -0,03 -0,85 0,75
EU-15 -14,3 19,3 -0,17 -0,64 0,29
Csatl. 13 -22,8 26,6 0,23 -0,33 0,80
EU-28 számított -22,8 26,6 0,02 -0,50 0,53
EU–28 -4,6 6,3 -0,07 -0,60 0,46
Ciprus -10,3 3,9 -2,03 -2,07 -1,99
Görögország -9,9 9,1 -1,37 -1,19 -1,56
Málta -8,6 7,7 -1,27 -1,10 -1,44
Szlovénia -7,0 9,2 -1,18 -0,06 -2,30
Luxemburg -14,3 8,5 -0,95 -1,13 -0,79
Szlovákia -13,5 14,9 -0,88 -1,31 -0,44
Olaszország -7,4 12,2 -0,84 -0,89 -0,79
Csehország -9,4 18,7 -0,74 -1,53 0,06
Írország -6,2 5,9 -0,61 -1,16 -0,06
Franciaország* -7,9 7,6 -0,54 -1,24 0,17
Svédország -5,4 3,4 -0,49 -1,17 0,19
Egyesült Királyság* -7,3 6,0 -0,43 -0,83 -0,03
Horvátország -21,2 12,4 -0,41 -0,50 -0,33
Belgium* -6,0 4,9 -0,31 -1,90 1,06
Ausztria -6,8 5,0 -0,13 -0,71 0,46
Portugália -7,9 10,8 -0,02 -0,86 0,81
Dánia* -2,7 2,5 0,24 0,14 0,33
Lengyelország -5,5 6,3 0,31 -0,66 1,29
Magyarország -14,6 26,6 0,32 0,69 -0,04
Hollandia* -5,1 5,4 0,43 -0,97 1,83
Németország* -4,5 9,8 0,45 -0,27 1,17
Finnország -7,5 7,0 0,59 1,13 0,04
Bulgária -22,8 20,9 0,94 -2,17 4,06
Románia -21,2 22,2 1,42 1,43 1,41
Spanyolország -13,9 19,3 1,49 1,51 1,47
Litvánia -13,9 17,3 1,90 -0,31 4,11
Lettország -6,2 13,7 2,26 2,09 2,44
Észtország -4,3 11,7 2,39 1,19 3,60
EU-n kívüli országok
Japán -3,2 2,6 -0,44 -0,73 -0,14
Norvégia -5,8 5,8 -0,20 -0,80 0,40
Svájc -4,3 6,0 0,23 0,17 0,29
Ausztrália -14,1 10,2 0,82 -1,57 3,21
Egyesült Államok -1,7 6,1 1,05 0,79 1,31
Kanada -6,7 9,5 1,49 0,86 2,11
Oroszország -13,7 23,5 2,80 2,94 2,66
India -7,4 11,1 3,20 2,26 4,14
Kína 1,4 5,9 3,46 3,46 3,47
Brazília -1,5 7,1 4,31 4,64 3,97
Indonézia 1,1 8,4 4,38 5,07 3,69
Ukrajna -8,5 22,4 4,61 3,81 5,41
Megjegyzés: * = Jobb mezőgazdasággal rendelkező EU-6 országok.
Forrás: KSH, Stadat 7.4.1
Csatl. 13 7,68 6,31 5,77 6,85 143,3 118,9 8,44 7,18
EU-28 számított 19,40 16,81 15,81 17,81 130,0 112,7 19,61 18,11
Magyarország 5,07 4,53 4,35 4,71 123,7 108,1 6,75 5,66
Magyaro./EU-6% 12,6 13,1 13,1 13,2 99,6 100,5 15,8 13,9
Magyaro./EU-28% 26,1 26,9 27,5 26,4 95,2 96,0 34,4 31,2
Hollandia* 70,65 62,71 59,21 66,22 129,5 111,8 67,70 62,24
Franciaország* 39,15 35,25 33,60 36,90 124,3 109,8 39,20 34,02
Spanyolország 39,36 33,57 29,62 37,51 157,6 126,6 27,29 24,27
Belgium* 58,35 33,47 26,48 40,46 195,4 152,8 40,19 38,04
Dánia* 33,30 31,08 33,99 28,18 98,7 82,9 47,95 48,04
Luxemburg 31,30 27,88 25,16 30,60 117,5 121,6 26,19 28,87
Olaszország 25,74 24,40 23,49 25,31 115,2 107,7 28,84 25,37
Finnország 18,79 22,59 22,08 23,10 111,4 104,6 10,23 15,16
Németország* 17,61 22,54 24,25 20,83 78,4 85,9 27,40 30,59
Egyesült Királyság* 23,03 22,00 21,93 22,06 101,6 100,6 34,56 31,34
Svédország 24,26 20,21 19,02 21,40 134,8 112,5 30,04 24,30
Ausztria 21,70 19,50 17,89 21,11 139,5 118,0 22,24 21,06
Görögország 16,29 14,82 13,57 16,08 139,0 118,5 13,22 11,57
Ciprus 11,00 11,87 11,57 12,17 100,1 105,2 12,47 12,31
Málta 9,67 10,83 11,56 10,11 70,7 87,4 12,33 12,46
Észtország 17,37 10,48 8,08 12,87 300,6 159,2 17,80 11,45
Portugália 12,69 9,66 8,62 10,70 150,5 124,1 9,95 8,19
Irország 11,20 9,06 8,90 9,23 126,4 103,7 14,36 10,67
Csehország 9,57 8,26 7,46 9,06 149,2 121,4 12,84 10,96
Litvánia 10,39 6,48 4,74 8,22 298,1 173,6 7,36 5,75
Szlovénia 6,47 5,39 5,06 5,71 145,5 112,9 6,47 5,39
Horvátország 4,56 5,21 5,63 4,78 71,8 84,9 5,85 6,28
Szlovákia 5,38 4,89 4,89 4,89 111,4 100,1 9,05 7,90
Magyarország 5,07 4,53 4,35 4,71 123,7 108,1 6,75 5,66
Lettország 7,89 3,80 2,89 4,71 394,1 163,2 3,99 3,06
Románia 4,61 3,61 2,93 4,28 180,2 146,1 4,93 4,05
Lengyelország 3,75 3,40 3,05 3,76 149,9 123,4 4,29 3,98
Bulgária 4,09 3,29 2,74 3,84 161,8 140,0 5,62 4,13
EU-28 súlyozott 16,91 14,83 13,54 16,11 140,7 118,9 17,16 14,97
Megjegyzés:  ÉME = élőmunka-egység; * = Jobb mezőgazdasággal rendelkező EU-6 országok.
Forrás: KSH,

 

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Megvan a terv, az évtized végére megszüntethető az éhezés

2024. december 18. 16:10

Az éhezés elleni harcban világszerte kulcsszerepet kaphat a mesterséges intelligencia.

Uniós vetőmagrendelet: több jogot akarnak a gazdálkodók

2024. december 18. 13:10

Az uniós vetőmagrendelet módosítása miatt 139 szervezet nyílt levélben követel több jogot a gazdáknak a nemesítésben és forgalmazásban.

Hogyan tudja a gazdaság vezetője a jó alkalmazottat megtartani?

2024. december 15. 12:10

A mezőgazdaságban folyamatosan kevés a munkavállaló. A legtöbb gazdaságban probléma ez. Néhány alapvető módszer a foglalkoztatottak megtartására.

Hogyan lesz a jó zongoraművészből kiváló marketinges?

2024. december 13. 11:40

Ahhoz, hogy maradandót alkoss a munkáddal, ki kell tűnnöd az átlagból, ott kell lennie valami plusznak önmagadból is.

Hat százalékos pluszban az uniós búza-export

2023. február 6. 06:36

Az idei szezon eddigi teljes mennyisége 6 százalékkal nőtt a 2021/22-es év azonos hetében kiszállított 17,10 millió tonnához képest.

Csúsznak a drónokkal kapcsolatos uniós előírások

2020. június 7. 08:36

A drónalapú szolgáltatásokkal jelentős mértékben növelhető a vállalatok innovációs szintje, költséghatékonysága, hozzáadott értéke, ezek által pedig értékteremtő, gazdaságélénkítő képességeik is.

Európában egyértelműen Németország számít a burgonya otthonának

2021. augusztus 21. 12:01

Németországhoz tartozik az Európai Unió burgonyabetakarításának több mint 21 százaléka.

A régiónknak közösen kell fellépnie az uniós agrárköltségvetés szinten tartásához

2019. július 6. 11:16

Magyarországnak alapvetően három elvárása van az új közös agrárpolitikával szemben: kellően ambiciózus költségvetés legyen, megfelelő szakpolitikai eszközök és gyakorlatban végrehajtható egyszerű szabályok társuljanak hozzá.