Agrárközélet
Agrárközélet

A jövő ételeinek alapanyagai

A jövő ételeinek alapanyagai

Debreceni Egyetem Sajtóiroda

Új élelmiszerekről és komponensekről, valamint innovatív technológiákról tanácskoznak az Európai Unió táplálkozástudományi szakemberei a Debreceni Egyetemen. A 3. Food Structure Design Konferencián tradicionális helyi termékeket is bemutatnak a külföldi kutatóknak.

Az élelmiszer-szerkezet kutatása a rengeteg új termék megjelenése miatt egyre inkább előtérbe kerül világszerte. A szakterület két szempontból is meghatározó: egyrészt a sok összetevő élettani hatása, másrészt az új komponensek vizsgálata miatt. Ezeket vitatják meg az Európai Unió táplálkozástudományi szakértői a Debreceni Egyetemen szeptember 20-a és 22-e között. A Food Structure Design Konferencia harmadik helyszíne Magyarország, Portugália és Törökország után.

– Az esztétikai szempontból vagy élettani hatásuk miatt használt új összetevők között már szinte minden megjelenik a vitaminoktól egészen a kis rovarokig. Svájcban például nemrég engedélyeztek lisztkukacból készült élelmiszereket, a Távol-Keleten pedig ennél nagyobb rovarokat is sütnek és esznek. Ha ilyen tempóban gyarapszik az emberiség, idővel olyan térségekben is megjelenhetnek ezek a fajta alapanyagok, ahol most még szokatlannak tűnnek – fejtette ki Győri Zoltán professzor, az egyetem Táplálkozástudományi Intézetének vezetője.

A konferencián bemutatják az unió szakembereinek a Debreceni Egyetem csökkentett kalóriatartalmú kenyérfélék előállítására indított korábbi kutatását, mely során azt vizsgálták, hogy hajdan termesztett gabonafélékből milyen termékek állíthatók elő. A speciális pékáruk mellett egyéb alapanyagok innovatív módszerekkel történő feldolgozásáról, illetve az ezekkel elérhető élettani hatásokról is beszámolnak a debreceni kutatók. Ilyen például a saját fejlesztésű fekete fokhagyma, illetve különböző növényi kivonatok.

– Nem csak elméletben mutatjuk be programjainkat, ízelítőt is adunk a Debreceni Egyetem kutatásaihoz, fejlesztéseihez köthető termékekből, többek között a kis gabonafélékből, például kölesből készült pékárukból. Emellett tradicionális magyar termékekkel is megismertetjük a külföldi kollégákat. Bemutatjuk a debreceni páros kolbászt, amiről még ma is vitáznak, hogy milyen volt az eredeti, elhozzuk a hagyományos helyi mézeskalácsot, és megjelennek a hajdúnánási biotermékek, melyek szintén tradicionális szerkezetűek – sorolta Győri Zoltán.

A háromnapos tanácskozáson a táplálkozástudományi szakértők olyan témaköröket is érintenek, mint az új feldolgozási anyagok, az enzim-alkalmazású technológiák, melyek a nem búzából készült termékeknek adnak látványos szerkezetet, valamint a piacon folyamatosan megjelenő új komponensek. Mindezeken túl az új élelmiszerek marketing lehetőségeit is vázolják a kutatók, a hazai és külföldi résztvevők a 3 nap alatt 30 előadást tartanak a Debreceni Egyetemen.

Több milliárd eurónyi kárt okoznak a poloskák világszerte

Magyarországon elsősorban a zöldségféléket károsítják, azok közül is a paprikát és a paradicsomot, de támadják a gyümölcsöket is, többek között az almát, a körtét és a szőlőt is.

Háromszorosára nőtt az agrárhitel garancia alapítvány által biztosított hitelállomány

Az ügyletek több mint fele mezőgazdasági egyéni gazdaságok hiteleihez kapcsolódik, az idén beérkezett kérelmek 85 százalékát mikrovállalkozások adták be.

Környezetkímélő növényvédőszerekről tartottak konferenciát

Az élelmiszerbiztonság terén egyre nagyobb a felelősségünk, szeretnénk, ha mindenki biztonságos élelmiszereket fogyaszthatna.

Egységes kérelem: csak 7 ezer adategyeztetés volt idén

Magyar Államkincstár (MÁK) és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) együttműködésének köszönhetően két év alatt 75 százalékkal csökkent az adategyeztetésben érintett egységes kérelmek száma.

Közös agrárbiztonsági kutatásokba kezd a Szent István Egyetem és az Óbudai Egyetem

A keret-megállapodás hat kiemelt alprogramot, azon belül 26 projektet foglal magába. Három alprogramot az Óbudai Egyetem, hármat pedig a Szent István Egyetem gondoz.

2018. január 26. 10:11

Fontos az élelmiszerpazarlás csökkentése

Magyarországon 1,8 millió tonna az élelmiszerhulladék évente, ennek egyharmada a háztartásokban termelődik. Egy főre vetítve egy magyar háztartás évente 68 kilogramm élelmiszerhulladékot termel.

2018. október 9. 06:48

Több mint 25 millió forint bírságot szabtak ki a nyári szezonális élelmiszerlánc-ellenőrzés keretében

2018 nyarán 877 őstermelő ellenőrzése során főként kisebb szabálytalanságokat tártak fel a szakemberek (53 esetben). Eljárást 22 esetben indítottak, mert az őstermelő nem a saját gazdaságából származó terméket értékesített.

2018. szeptember 6. 11:07

A fiatal kutatók számának megduplázása a cél

Az Agrárminisztérium és a NAIK 2013-ban indította a programot, amelynek köszönhetően már száz diplomás fiatal kezdett el az agrárkutatásban dolgozni.

2018. szeptember 10. 09:10