A Corteva Agriscience™, a DowDuPont Mezőgazdasági Üzletága és a The Economist Intelligence Unit (EIU) közzétette a 2018-as Globális Élelmiszerbiztonsági Index (GFSI) megállapításait. A Corteva Agriscience támogatásával készült jelentés egységes szempontrendszert biztosít az élelmiszerek elérhetőségével, minőségével kapcsolatos problémák kiváltó okainak megértéséhez.
A GFSI a rangsort az élelmiszerrendszerek dinamikájának, valamint a globális környezeti változások hatásának vizsgálata alapján állapítja meg. A GFSI az első index, amely az élelmiszerbiztonságot a megfizethetőség, az elérhetőség és a minőség szempontjából vizsgálja 113 országban, amelyek közül számos országban a Corteva Agriscience™ is jelen van.
Szingapúr most először került az első helyre a GFSI rangsorában. Egyrészt azért, mert az egy főre eső GDP közel 30 százalékkal nőtt 2012 óta, másrészt az élelmiszerekre fordított háztartási kiadások aránya 6,9 százalék. A GDP növekedése mellett az indexben szereplő országok közül Szingapúrban a legalacsonyabb a mezőgazdasági termékek importvám tarifája.
A jelentés megállapítja, hogy a múlt évben az alacsony-közepes és az alacsony jövedelmű országok esetében tapasztalható a legjelentősebb javulás, amely elmozdulást jelez az élelmiszerellátás szempontjából nagyobb biztonságot támogató intézkedések irányába. A mezőgazdasági infrastruktúra javítását és az egyre növekvő népesség ellátása érdekében megnövelt kapacitást is értékelték a pontozásnál.
Környezeti hatások
2017-ben a GFSI egy új, környezettel kapcsolatos kategóriát vezetett be, felismerve az erőforrások megőrzésének szükségességét, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást és a fenntartható mezőgazdasági módszerek alkalmazását. Az új, „Természetes erőforrás és megújuló-képesség” kategóriában a jövőbeli környezeti hatások mérésére a GFSI felmérésben szereplő országokban a következő tényezőket használják: a hőmérséklet-változás, az erdőirtás és a vízkészletek kimerítése. A „Természetes erőforrás és megújuló-képesség” kategória 2018-as bevezetésével a magasabb jövedelmű országok átlagpontja jobban zuhant, mint bármely más jövedelemszintű csoporté. Mindemellett ezek a kockázatok olyan fenyegetést jelentenek, amelyre minden országnak fel kell készülnie.
„A ’Természetes erőforrás és megújuló-képesség’ kategória hozzáadása, az élelmiszerbiztonság mérésére egy újabb eszközt biztosít a globális vezetők részére, de segítségével azt is jobban átgondolhatják, hogy a tevékenységünk hosszú távon milyen hatással van az éghajlatváltozásra” – mondta Jerry Flint, a Corteva Agriscience™ Globális Kezdeményezések & Fenntarthatóság vezetője. „A különböző kockázati tényezőknek való kitettség nyomon követésével a mezőgazdasági vezetők jobban átláthatják a saját helyzetüket. Ismerve, hogy ezeknek a kockázati tényezőknek milyen hatásuk van önmagukban, illetve, hogy egymással milyen kölcsönhatásban vannak, lehetővé válik, hogy néhány kockázatot enyhítsünk és nagyobb fokú alkalmazkodóképességet alakítsunk ki a jövőben.”
A GFSI arra a következtetésre jutott, hogy a globális klímaváltozás új és példa nélküli kihívásokat teremtve már most bizonytalanná teszi az élelmiszertermelés és -elosztás feltételeit. Ez a még fel nem térképezett terület nehezíti az előrejelzést, jelezve az élelmiszer-rendszerek alkalmazkodóképességének kiemelt fontosságát.
Változások az értékelésben
Az élelmiszerek elérhetőségének és megfizethetőségének 2018-as javulása ellenére az általános élelmiszerminőség és -biztonsági pontszám csökkent. Részben a csökkent változatosságú étrend és a fehérjék alacsonyabb minősége miatt. A nemzeti táplálkozási iránymutatások, a táplálkozási stratégiák és kiskereskedelmi élelmiszer forgalmazás esetében javulás látható. Az eredmények azonban azt mutatják, hogy az országoknak további erőfeszítéseket kell tenniük a globális élelmiszer-ellátási lánc folyamataiban az élelmiszerek biztonságának és egészségességének biztosítása érdekében, különös tekintettel a szennyeződési kockázatra.
Az Egyesült Államok GFSI minősítése két egymást követő évben is csökkent. A 2012-es és a 2016-os év legjobb helyezését követően az Egyesült Államok most a harmadik helyen osztozik az Egyesült Királysággal. A rangsorban tapasztalt csökkenés a javulás lassúbb ütemét (2018-ban 85,0) tükrözi a többi országgal összehasonlítva, nem pedig a teljes pontszám csökkenését (2017-ben 84,6). Az ország politikai stabilitási mutatója 2016 óta csökkent, elfedve a 2016 és 2018 közötti élelmezésbiztonsági előrelépést. A kereskedelmi akadályok általi fenyegetettség növelheti az élelmiszerárakat, ami tovább befolyásolhatja a pontszámot.
Magyarország a GFSI értékelése alapján
Magyarország a 72,8 ponttal a 30. helyen áll a 113 országot magában foglaló GFSI rangsorban. Az élelmiszerek megfizethetőségét illetően a 31., az elérhetőségére vonatkozóan a 29., míg a minőséget és élelmiszerbiztonságot illetően a 33. helyet foglalja el a globális rangsorban. Az elért helyezéssel megelőzi többek között Szlovákiát (35), Romániát (38) és Oroszországot (42).
Magyarország a maximális 100 pontot érte el a következő területeken: az élelmiszerbiztonságot garantáló programok létrehozása, a gazdálkodók számára könnyen elérhető finanszírozási lehetőségek, a táplálkozásra vonatkozó magas követelmények.
A mezőgazdasági termelés egyenetlensége miatt viszont a többi ország átlagpontszámához képest Magyarország lényegesen alacsonyabb pontszámot kapott (65,1) – az előző évhez képest itt 3,6 pontos csökkenés is megfigyelhető -, amely a 107. helyet jelenti a 113 ország rangsorában.
Érdekes adat, hogy a magyar háztartások a háztartási költségek 18,2%-át fordítják élelmiszerre, míg a vizsgált országok átlaga 29.5% volt. Az összes országot a 2012 és 2018 között eltelt időszakban vizsgálva, Magyarország fokozatosan veszített az elérhető maximális 100 pontból: 2012-ben 84, míg 2018-ban már csak 77 pontot ért el.
A GFSI értékelése alapján Magyarország az európai országokat tekintve az 5. helyen áll a természeti erőforrások meglétét illetően, ezen belül a kitettségre vonatkozóan a 6., az ivóvízkészleteket és a termőföldeket illetően a 13., illetve a 10. helyet foglalja el. Ennek ellenére kevésbé pozitív azonban a kép, ha az ország alkalmazkodóképességének értékelését nézzük, itt Magyarország a 21. helyen áll a 26 európai ország között.
További részletek a https://foodsecurityindex.eiu.com/Country/Details#Hungary linken olvashatók.
A GFSI részletes adatai itt találhatók: http://foodsecurityindex.eiu.com/
