Mézüzemet és sertésfarmot nyitottak meg kedden a Vajdaságban a magyar kormány gazdaságfejlesztési programjának részeként, amelynek keretösszege a tervezett 50 milliárd helyett már elérte a 65 milliárd forintot.
Nagy István agrárminiszter a helyszínen elmondta, már látható, hogy a program eredményei a jövőbe mutatnak és példaként szolgálnak. A gazdaságfejlesztési program megélhetést és megmaradást biztosít a vajdasági magyar családoknak, és ez nemzetpolitikai és gazdasági kérdés egyben – jelentette ki.
A tárcavezető a magyarkanizsai mézüzem átadásakor kiemelte, hogy „a magyar-magyar kapcsolatokat az egymás iránti felelősségvállalás jellemzi, amely két pilléren nyugszik: a nemzetrészek egységén és azok helyi érdekérvényesítő erején”. „Erős helyi közösség nélkül nincs erős gazdaság” – szögezte le.
Nagy István elmondta, hogy ez a program „a magyar emberek alkotta gazdasági hálót hivatott támogatni, ez a háló pedig természetszerűleg túlnyúlik az országhatárokon”. Ez azt jelenti, hogy nemcsak a külhoni magyarság megerősítését szolgálja, hanem egyben lehetőséget teremt a magyarországi kis- és középvállalkozásoknak is a szerb piacon történő megjelenéshez.
Magyarkanizsán a Tisacoop kereskedelmi vállalkozás nyitott mézüzemet. A cég az utóbbi majdnem két évtizedben 35 magyarországi termelőt, élelmiszeripari céget képviselt a Vajdaságban, a magyar termékek szerbiai megismertetése céljából Hungarikum Központot nyitott Belgrádban, Újvidéken, Szabadkán és Magyarkanizsán, most pedig a kereskedelem mellett a feldolgozás irányába is fordult.
Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke megköszönte a magyar kormány anyagi, erkölcsi és politikai támogatását, amely nélkül szavai szerint nem valósulhattak volna meg ezek a beruházások.
Elmondta, hogy eddig viszonylag kevés volt a tapasztalat a mézfeldolgozással kapcsolatban, és olyan sem igen volt, aki integrátorként fogta össze a méztermelőket, méhészeket, az új cég pedig ezt az összekötő feladatot is ellátja. A program keretében mintegy 150 méhésznek lesz lehetősége megjelenni a világpiacon.
A doroszlói sertésfarm átadásakor Nagy István kiemelte, a magyar kormány arra törekszik, hogy „a szomszédos országokkal együttműködésre alapuló stratégiai kapcsolatokat építsen”. „A magyar közösségek – függetlenül attól, hogy határainkon innen vagy túl élnek – nagyban befolyásolják a magyar gazdaságot, amely visszahat rájuk is. Elég csak az agráriumra tekinteni: a magyar nemzet mindig is a vidék erejéből tudott erőt meríteni. Az ebből táplálkozó hagyományaink és a természeti kincseink nem választhatók el a határok mentén” – fogalmazott az agrárminiszter. Hozzátette: a határon túli magyar közösségek támogatása tehát „nemcsak megmaradásunk, hanem gazdaságunk, és ezen belül az agrárium megújulásának záloga is”.
A doroszlói családi vállalkozás össze tudja kapcsolni a kis- és a nagytermelőket, és ezzel hozzájárul az ágazat fejlődéséhez. Az új sertéstelep Európa legmodernebb technológiáinak felhasználásával működik – magyarázta a miniszter, hozzátéve, a befektetés célja az, hogy évente több mint ötezer anyajószágot és legalább 15 ezer hízót tudjanak tenyészteni.
A magyar kormány és a VMSZ közös vajdasági gazdaságfejlesztési programjára Budapest kezdetben 50 milliárd forintot szánt, később azonban növelték a keretösszeget. A 2016-2018-as időszakra vonatkozó programban a legnagyobb hangsúlyt a mezőgazdaságra, az idegenforgalomra, valamint a kis- és közepes vállalkozások fejlesztésére helyezték, a cél a fiatalok külföldre vándorlásának megállítása, valamint a folyamat visszafordítása volt.
