Az elmúlt években jelentősen nőtt az agrárium tőkevonzó képessége, köszönhetően a viszonylag magas termésáraknak.
Az elmúlt években jelentősen nőtt az agrárium tőkevonzó képessége, köszönhetően a viszonylag magas termésáraknak – igaz, az orosz embargó alapjaiban megrendíthet bizonyos ágazatokat. Ugyanakkor a magyar agrárvállalkozások eredményessége még elmarad a nyugati vállalatokétól, így lenne még hová fejlődni. Hitel nélkül viszont a beruházások sem mennek.
Egyre népszerűbbek az agrárvállalkozások a befektetők és a hitelintézetek körében is. Egyrészt a magyar agrárvállalkozásokat csak a gazdasági válság szele érintette meg: 2011-ben például történelmének legjobb eredményét produkálta az agrárium, 6,2 milliárd eurós exportértékkel, míg a magyar gazdaság stagnálás közeli állapotban volt. Másrészt az agrárágazat banki kockázati besorolása a 2008-as válság kezdete óta stabil, sőt egyes piaci szegmensekben még javult is a megítélése. (Még az orosz embargót is lehet lehetőségként értelmezni a szakemberek szerint.) Ezért bár a finanszírozási helyzet az elmúlt években gazdaság egészében lényegében nem javult, a mezőgazdaság egyes szegmenseiben még nőtt is a hitelezési verseny a megfelelő likviditással rendelkező bankok körében.Támogatott forrás is szép számmal akad a termelőknek.
Csakhogy az agrárágazat egészen speciális igényekkel rendelkezik: egyrészt hosszú a termelési ciklus, hiszen egy beruházásból jó esetben egy év múlva lesz bevétel. (Egyes esetekben, mint a szőlészetben vagy a gyümölcstermelésben akár egy évtized is lehet az átfutási idő.) Másrészt az ágazat erősen időjárásfüggő, és ez eredménytermelő képességét jelentősen befolyásolja.
A magyarországi agrárvállalatok bevétel arányos adózott eredménye 2 százalék körüli, szemben a nyugat-európai 6-8 százalékkal, tehát lenne fejlődési lehetőség. Ehhez többek között olyan agrotechnikai megoldások kellenek, amelyek biztonságosabb termésátlagot hozhatnak a kontinentális időjárás szeszélyeinek kitett, idén például az aszály miatt fenyegetett magyar mezőgazdaságban. Az ehhez szükséges beruházásokhoz az agrárcégek bőséges uniós forrásokhoz férnek hozzá, ám sok esetben a pályázáshoz szükséges finanszírozási lehetőségek nem állnak rendelkezésükre.
„Az ágazat vállalkozásainak finanszírozási igényei alapvetően két fő kérdés, illetve ágazati specialitás köré csoportosulnak: a támogatási rendszer által mozgatott beruházások és a hosszú termelési ciklusból adódó likviditási problémák áthidalása. A speciális helyzetből adódóan speciális igények finanszírozási termékeket is igényelnek az agrárvállalkozások. Ami leginkább jellemző ezekre a kkv-kra, az a beruházási támogatások előfinanszírozása beruházási hitellel kiegészítve, készlet, illetve input anyagok (pl. vetőmag, műtrágya, növényvédő szerek, takarmány alapanyagok az állattenyésztés számára) finanszírozása, valamint a normatív támogatások megelőlegezése – mondta a Piac&Profit Magazinnak Tresó István, a K&H Agrárfejlesztési főosztály vezetője.
A pénzügyi szakember szerint ezért amíg a kis- és közepes vállalkozások esetén az egyszerű adminisztrációjú, több célt is kielégítő hitelkeretek a keresettek, addig az agrárvállalatok esetén a jól strukturált, a cég egyedi igényeihez és pénzügyi adottságaihoz szabott pénzügyi megoldások a járhatóak. A hitelezési körben az államilag támogatott eszközök járnak az élen. „Egyértelműen az MNB Növekedési Hitelprogram – amelyen belül a K&H nyújtja közel minden ötödik hitelt a vállalkozások számára, illetve az Exim export-előfinanszírozási hitelei a legkedvezőbbek és legkeresettebbek a vállalkozások körében. A hitelprogramok feltételrendszerei pedig ma már olyan mértékben egyszerűsödtek, hogy szinte minden lefedhető velük” – hangsúlyozta Tresó István.
(piacesprofit.hu)
