A tagországok között élen jár Magyarország az előlegek kifizetésében.
Óriási eredmény, hogy az új uniós fejlesztési ciklusban nyugalomban és békében sikerült az első éves agrártámogatási rendszert végigfuttatni, és hogy a tagországok között élen jár Magyarország az előlegek kifizetésében – mondta Gyuricza Csaba, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) elnöke egy siófoki rendezvényen csütörtökön.
A Portfolio Agrárszektor 2015 című kétnapos konferencia nyitónapján több előadó is arról beszélt, hogy a 2020-ig tartó uniós fejlesztési ciklusban 2400 milliárd forint áll rendelkezésre agrártámogatásokra, és 1300 milliárd forint vidékfejlesztésre, amit hatékonyan kell elkölteni.
Jövőre pályázati dömpingév lesz – hívta fel a figyelmet Gyuricza Csaba, aki arról is beszámolt, hogy az idén összesen 120 ezer gazdálkodó igényelt alaptámogatást (a korábbi területalapú támogatás egyik utóda), akik közül november végéig 105 ezernek utalták át az előleget. A többiek jellemzően azért nem kaphatták meg még az összeget, mert hibás volt a kérelmük, tart még a jogszerű földhasználatuk vizsgálata, vagy hiányzik valamilyen hivatali ellenőrzés a kifizetéshez. Az MVH elnöke bízik abban, hogy húsvétra teljesen befejeződnek a kifizetések.
Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke kiemelte, hogy tavaly Magyarországon nőtt a legjobban az agrárium kibocsátása, folyamatosan nő az agrárexport is. Az idei ugyanakkor nem ígérkezik rekordévnek a forró nyár miatt.
Beszélt a tejágazat és a sertésszektor nehézségeiről, ahol önköltségi ár alatt tudnak értékesíteni a termelők. A vidékfejlesztési program legvitatottabb kérdésének azt nevezte, hogy kell-e növelni az öntözött mezőgazdasági területeket, álláspontja szerint ezt egyértelműen meg kellene tenni.
Jakab István, a MAGOSZ elnöke, az Országgyűlés alelnöke fő célnak a források mielőbbi felhasználását nevezte. Hangsúlyozta, hatalmas verseny elé néz az ország az következő időszakban, főleg ha megkötik az USA-EU kereskedelmi és beruházási partnerségi megállapodást.
Mezei Dávid, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztési stratégiai ügyekért felelős helyettes-államtitkára kifejtette, a kormánynak az a célja, hogy minél többen részt tudjanak venni a versenyben. Ne csak párszáz nagyobb üzem, hanem a kis- és középméretű családi gazdaságok is megerősödjenek, amire épül az európai agrármodell – tette hozzá. Olyan projekteket kívánnak támogatni mérettől függetlenül, amelyek versenyképesek és hosszú távon fenntarthatóak, hiszen nem tudható, hogy 2020-tól lesznek-e támogatások – fejtette ki.
A konferencián ágazatértékelőt tartottak a rendszerváltás utáni agrárminiszterek. A jelenlegi miniszter nem vett részt, és betegsége miatt távol maradt Gergátz Elemér, az Antall-kormány volt minisztere is.
Gráf József, a Gyurcsány-kormány agrárminisztere szerint a termelés hatékonyságában továbbra is nagy a lemaradás, öntözésre, vízgazdálkodásra többet kellene fordítani. Úgy látta, nagy baj lesz, ha a leginkább fejlődőképes gazdaréteg nem jut megfelelő támogatáshoz.
Németh Imre, a Medgyessy- és az első Gyurcsány-kormány agrárminisztere úgy ítélte meg, hogy az ország mezőgazdasága a lehetőségeihez képest jelentős lemaradásban van. „A versenytársaink rakétasebességgel húznak el mellettünk” – fogalmazott, uniós és hazai termésátlagokat hozva fel példának.
Torgyán József, az első Orbán-kormány agrárminisztere azt mondta, tévedés kisgazdaprogramként reklámozni az állami földárverést. „Mi mindig a földosztás hívei voltunk, soha nem az árverésé” – szögezte le a volt kisgazda-politikus. A külföldiek földtulajdon-szerzését úgy lehetne a legjobban visszaszorítani, hogy Magyarország átveszi a francia földforgalmi törvényt, így az unió nem köthetne bele a magyar gyakorlatba. Az állami tulajdonban maradt földeket a rászoruló földműveseknek ingyenes haszonbérbe kellene adni – javasolta.
Gráf József úgy látja, nem az a baj, ha egy külföldi szakmabeli földhöz jut, és itt kezd gazdálkodni, de az igen, ha spekulációs céllal felvásárolják a magyar gazdák elől a földeket.
(MTI)
