Valamennyi parlamenti frakció támogatta kedden az Országgyűlésben, hogy szeptember 17-ét, Nagyatádi Szabó István egykori földművelésügyi miniszter születésnapját nyilvánítsák a földművesek emléknapjává.
Nagyatádi Szabó István (Erdőcsokonya, 1863. szeptember 17. – Erdőcsokonya, 1924. november 1.) 1908-tól országgyűlési, majd 1920-tól nemzetgyűlési képviselő. 1918-19-ben az Országos Kisgazdapárt elnöke. Az 1918. október alakuló Hadik-kormányban vállalta a földművelésügyi miniszteri tárcát. Az 1918. évi polgári demokratikus forradalom győzelme után a Berinkey-kormányban a földreform ügyeivel megbízott tárcanélküli, majd népgazdasági miniszter 1919. január 11-től, ill. február 8-tól.
forrás: Wikipédia
A Tanácsköztársaság bukása után 1919. aug 15-től aug. 27-ig a Friedrich-kormány földművelésügyi minisztere. 1919. szeptember és november között többször kilátásba helyezte az ellenzéki Liberális Blokkhoz való csatlakozást, míg végül Horthy nyomására a Sokorópátkai Szabó-féle Kisgazdapárttal egyesült és a Keresztény Blokk tagja lett. 1919. november 25-től 1920. augusztus 15-ig közélelmezési, 1920. augusztus 15-től 1921. december 3-ig, 1922. június 16-tól 1924. október 14-ig földművelésügyi miniszter, 1920. december 16-tól 1921. június 29-ig kisgazdaügyi tárcanélküli miniszter is a Huszár-, a Simonyi-Semadam-, a Teleki- és a Bethlen-kormányban.
Fokozatosan lemondott a párt 1909-ben, majd 1918-ban megfogalmazott demokratikus agrárprogramjáról. Nevéhez fűződik az 1920. XXXVI. tc., amely a földbirtok „helyesebb” megoszlását tűzte ki célul, de a reform összes fő kérdéseit homályban hagyta, és így csupán kerettörvény volt. 1922 elején Bethlen miniszterelnök és volt munkapárti politikusok beléptek a Kisgazdapártba s a párt vezetése a kezükbe került. 1924. októberében titkára, majd Eskütt Lajos panamáiban való részvétel gyanúja miatt lemondásra kényszerült, és nem sokkal ezután hirtelen meghalt.
Az egyik előterjesztő, Turi-Kovács Béla képviselő szerint arról szól a szeptember 17-ét a földművesek emléknapjává nyilvánító javaslat, hogy legyen a paraszti társadalomnak egy olyan napja, amikor arra lehet emlékezni, hogy van a magyar társadalomnak ma is egy olyan magyartudattal megáldott rétege, amely hajlandó áldozni ezért az országért. A földműveseket az ország tartópillérének nevezte és régi adósságként beszélt az emléknapról. Azzal indokolta, hogy Nagyatádi Szabó István születésnapját nyilvánítanák emléknappá, hogy a kisparaszti származású Nagyatádi kora meghatározó politikusa, a kisgazdapárt vezetője volt, Bethlen István miniszterelnök sem alakíthatott volna nélküle kormányt. Kitért arra, hogy először Torgyán József, a kisgazdapárt volt elnöke vetette fel, hogy legyen a földműveseknek is emléknapja.
Farkas Sándor, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára a kormány támogatásáról biztosítva a javaslatot áttekintette a földkérdés magyarországi megoldására tett kísérleteket. Szólt az 1848-as jobbágyfelszabadításról, az 1918-as földreformról, a föld 1919-es szocializálásáról. Elmondta, a Nagyatádi Szabó István földművelésügyi miniszter által előterjesztett 1920-as törvényt már akkor is többen kritizálták, mert a nagybirtok megúszta a földreformot. De az elvitathatatlanul fontos mérföldkő volt, mert a magyar történelemben elsőként enyhítette a földviszonyok aránytalanságait, igazságtalanságait.
