A békéscsabai politikus hozzátette: az uniós halászati politika lemaradásával ellentétben, az EU-ban egyre több vállalkozó ismeri fel a haltenyésztésen alapuló multifunkcionális gazdaságok erősségét, melyek a haltermelés mellett változatos szolgáltatásokat, pl. turizmus, étkeztetés, táj-bemutatás is nyújtanak. „Kifejezetten örülök, hogy a Parlament végre készít egy jelentést az akvakultúra ágazat jövőjéről” – emelte ki a szakbizottság tagja.

Erdős Norbert emlékeztetett: az Európai Unióban az akvakultúra jelenleg másodlagos szerepet tölt be a halászat mellett. „Egyértelmű azonban, hogy a fenntartható módon végzett tengeri halászat nem képes kiszolgálni az emberiség növekvő igényét a halászati termékek iránt, így minőségi váltással az Európai Uniónak az akvakultúra-fejlesztés irányába kell elmozdulni. Ezáltal nő az ágazat versenyképessége és csökken Európa importfüggősége a halászati termékek tekintetében” – emelte ki a politikus.

„Az EU kevesebb, mint 2%-át adja a világon akvakultúrában megtermelt halnak, ám a minőség tekintetében élen jár. Erre a minőségre alapozva kell a munkát folytatni, így segítve az ágazat növekedését” – jelentette ki Erdős Norbert. A legfrissebb tanulmányok szerint a haltenyésztésen alapuló multifunkcionális gazdaságokban a termelésből származó bevételnek akár a tízszerese is lehet a kapcsolódó szolgáltatásokból származó haszon. Ez a tendencia nem csak az élelmezésbiztonság javítását jelenti, hanem hozzájárul a munkahelyek számának növekedéséhez is. „Szeretném, ha a 2020 utáni új uniós halászati politikában az akvakultúrára szánt uniós forrás jelentősen, legalább a jelenlegi másfélszeresére növekedne” – mondta Erdős Norbert.

„Az édesvízi ágazatra szánt uniós forrást ezért meg kell duplázni” – jelentette ki, és külön felhívta a figyelmet az édesvízi haltenyésztés jelentőségére. Ez az ágazat ugyanis az EU teljes akvakultúra termelésének közel 20%-át adja, továbbá az Unió tagállamai közül tízben az édesvízi termelés a meghatározó, és nagyon fontos szerepet tölt be a munkahelyteremésben.

„Végül szeretném kiemelni, hogy számos tagállami, így a magyarországi halastavak jelentős része Natura 2000 területen fekszik. Így van ez, ahonnan származok, Békés megyében is” – mondta el Erdős. A képviselő szerint ezek a halgazdaságok semmilyen veszélyt sem jelentenek e területek természeti értékeire. Sőt, sok esetben éppen a zárt rendszerű halastavainknak köszönhetőek az általuk létrehozott, illetve megőrzött egyedi vizes élőhelyi társulások. „Következésképpen, az édesvízi akvakultúrát meg kell szabadítani az indokolatlanul szigorú és felesleges fenntarthatósági előírásoktól, amelyek csak a tengeri halászat és akvakultúra esetében indokoltak” – jelentette ki a politikus.

(EP)