Agrárközélet
Agrárközélet

Törzsasztal az éghajlatváltozásról, és arról, csupán szépségtapasz-e a dízelek kitiltása?

Törzsasztal az éghajlatváltozásról, és arról, csupán szépségtapasz-e a dízelek kitiltása?

Agrofórum Online

Húsbavágó kérdésekre, az éghajlatváltozással kapcsolatos dilemmákra, a katowicei klímakonferencia utáni időszakban, illetve a későbbi jövőben az emberiségre váró kihívásokra, sorskérdésekre keresett választ legutóbbi műsorában a Törzsasztal 82. adása.

A 2015 óta, a Fix Tv-ben látható műsor lényegét a Port.hu így fogalmazta meg: „Szabó Zoltán Attila író, a Nyugat Plusz alapító-főszerkesztője, a ZEM (Zöld Energetika Magazin) alapító-társszerkesztője a stúdióba olyan személyiségeket invitál, akik értékeset alkotnak, akik hivatásuknak tekintik szakmájukat. Színészek, filmesek, zenészek, írók, költők, borászok, a gasztronómiában, de akár az üzleti szférában, vagy a tudományban példaértékű munkát végző, hiteles emberek ülnek e kávéházi törzsasztalhoz, ahol a nemes nedűt „az év borásza, 2014.” cím birtokosa, a műsor fővédnöke, Dúzsi Tamás kínálja a vendégeknek.”

A január végén sugárzott műsor érdekessége, hogy egy ifjú cirkuszművész, Szoó Regina és Dr. Mika János éghajlatkutató vendégeskedett az Alexandra Pódiumon kialakított Törzsasztal-stúdióban, így adta magát a kérdés: milyen jövő várhat a pályája elején járó Reginára; egyáltalán mire számíthat az emberiség az elkövetkező hatvan esztendőben.

Az egri Eszterházy Károly Egyetem Környezettudományi és Tájökológiai tanszékének vezetője reális, de nem feltétlenül megnyugtató jövőképet vázolt fel a műsorban…

Dúzsi Tamás, Szekszárd nemzetközi hírű borásza, némiképpen meglepve Mika doktort is, az éghajlatváltozás gyakorlati oldalára utalva, egy 2017-es évjáratú Cabernet Franc rozét mutatott be, melynek létrejöttét – a maga 16 alkoholfokával – a megbolydult természet, a szélsőséges időjárás magyarázza. A borász szerint ez a kiváló nedű volt az éghajlatváltozás egyetlen pozitív hozadéka, bár ő erről az élményről szívesen lemondott volna.

A Görögszóval Cannesban vörösbor nagydíjat nyerő szakember megjegyezte: a városi emberek talán nem is észlelték, hogy az említett esztendőben, januártól áprilisig egy csepp eső sem esett Szekszárdon, majd extrém meleg jött, amit ősszel kiadós esőzések követtek. „A végeredmény az lett, hogy a szőlő beaszúsodott, betöppedt – éppúgy, mint Tokajban!” – rögzítette a műsorban Dúzsi Tamás. Arra is kitért, hogy ahogy melegszik a klíma, úgy egyre nő az igény a könnyű borokra, azonban azokat mind nehezebb előállítani!

Szabó Zoltán Attila, szerkesztő-műsorvezető arra a néhány hete közzétett adatsorra is rákérdezett az egyetemi oktatóra, amelyet Magyarországon először – az ENSZ-re hivatkozva – a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesülete (MGE) mutatott be évindító sajtóeseményén. E szerint, a szén-dioxid szennyezés tekintetében az erőművek (25%), a mezőgazdaság, erdészet (24%) és az ipar (21%) jár az élen, s noha a szállítási mutató is jelentős (14%), azon belül pedig a gépkocsik aránya 6 százalékot tesz ki, mégis a fentieket szemlélve, a dízelautók kitiltása, „üldözése” csak szépségtapasznak tűnik.

Dr. Mika János válaszában kijelentette: „bár ott kell csökkenteni, ahol tudunk, s üdvös megoldásnak látszik a gépkocsiknál az elektromos meghajtásúra átállni, azt sem árt figyelembe venni, hogy az adott országban, ahol vagyunk, az elektromos energia miből származik. Ha ugyanis, az is alapvetően szénből ered, akkor ott vagyunk, ahol a part szakad.”

A nemzetközi hírű éghajlatkutató összegzésképpen kifejtette: „az a baj, hogy 2030-ig kb. 70 százalékkal kellene csökkenteni a kibocsátást ahhoz, hogy ne nőjenek a koncentrációk. S ez ma még elképzelhetetlennek látszik…”

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Magyarországon fogták be egy sáska legelső példányait

2024. március 23. 10:10

Bár mérete alapján a második legnagyobb hazai sáskafaj a keleti vándorsáska után, az év rovarának járó aranyérmet így is bezsebelte 2024-ben. Ismerjük meg közelebbről a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem kutatójának segítségével a sisakos sáskát!

Lengyelország vezető kertészeti vállalkozása vár gyakorlatra!

2024. március 7. 16:10

Együttműködési megállapodást kötött a Széchenyi István Egyetem és a Primavega lengyel mezőgazdasági vállalat.

5 kategóriában szavazhatunk a természetszeretet és a környezetvédelem élharcosaira

2024. február 22. 11:40

Az Országos Erdészeti Egyesület által szervezett Erdei Vándortábor Program idén először hirdeti meg a Nagykövet Awardot.

Így áll most a belvízhelyzet Magyarországon

2024. február 21. 16:10

Az országban 2024 elején számottevő, de nem kiemelkedően magas a belvízzel borított mezőgazdasági területek nagysága.

A dunántúli termőtalajok közel felét már elvesztettük

2023. december 11. 07:10

A talajaink nagyobbik része már nem egészséges, de a figyelmeztető jelek sokasodása sem elegendő egyelőre ahhoz, hogy szervezettebben lépjünk fel a pusztulásuk ellen.

Kevesebb mint két hét alatt hullik le az éves csapadékmennyiség fele

2018. november 30. 07:33

A szakemberek szerint az áradások és az azokkal járó károk növekedni fognak. Mindennek komoly kihatásai lesznek a vízgazdálkodásra, a várostervezésre és a sürgősségi segélyszolgálatokra, valamint a mezőgazdaságra is, amely jóval produktívabb akkor, amikor az eső nagyjából egyenlően oszlik el a termesztési időszakban.

Az újraéledő termőföld a KAP 2020 tükrében

2020. február 6. 11:47

Ennek a munkának az a célja, hogy a gazdák, növénytermesztők érdekeit és a környezettudatos gazdálkodást szem előtt tartva, az új információk, technológiai ismeretek, kutatási anyagok mindenki számára elérhetővé és használhatóvá váljanak, ezzel segítve a termelő agrár szektor tevékenységeit.

A vadburgonya mentheti meg egyik alapvető élelmünket

2021. augusztus 4. 06:41

Számos burgonyakutató valamint -termesztő komoly aggodalommal tekint az elkövetkezendő évtizedek klímaváltozás által vezérelt élelmiszer-biztonságára, pontosabban a burgonya termeszthetőségének nyilvánvaló nehézségeire. A megoldást a burgonyafélék családjába tartozó vad növényfajok hordozhatják magukban.