Idén hét vízilétesítmény-beruházás előkészítésével folytatódik az öntözésfejlesztés, a feladatokra 594 millió forintot különített el a kormány - közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) pénteken.
A kamara tavalyi felmérése szerint a jövőben a gazdálkodók által öntözni kívánt területek a meglévő kiépített öntözőrendszerekkel együtt összesen 377 ezer hektárt tesznek ki. Ez annak tükrében jelentős, hogy az összes, csaknem ötmillió hektárnyi hazai termőterületből alig százezer hektáron öntöznek – hívta fel a figyelmet a NAK.
A közleményben felidézték, hogy a kormány 2017-ben határozott az öntözésfejlesztési stratégia megalkotásáról, amely az öntözött területek jelentős növelését irányozta elő. Ezt követte a hazai vízgazdálkodás öntözési célt szolgáló fejlesztési javaslatairól szóló kormányhatározat, az öntözéses gazdálkodás elterjesztése és ösztönzése, a meglévő lehetőségek jobb kihasználása, az öntözés fejlesztése és a mezőgazdasági területek öntözési hatékonyságának növelése érdekében. Ebben határoztak arról is, hogy erre 2020 és 2030 között évente legfeljebb 17 milliárd forintot biztosít az állami költségvetés.
A harmadik lépésben további nemzeti forrásokat különített el a kormány öntözésfejlesztésre, illetve konkrét feladatokat határozott meg. A negyedik, legfrissebb kormányhatározat márciusban született, ez az öntözésfejlesztés 2019-ben megvalósítandó feladatait határozza meg. A korábban kialakított fejlesztési rangsor szerint idén hét vízilétesítmény-beruházás előkészítését kell elindítani és 2020. január 30-ig befejezni annak érdekében, hogy a 2020-ra meghatározott öntözésfejlesztési teendőket el lehessen kezdeni.
Az öntözés fejlesztése hosszú távon akkor lesz sikeres és a mezőgazdasági vízgazdálkodás akkor lesz fenntartható, ha a termelők gazdaságosan öntöznek – hangsúlyozta a NAK.
Az uniós finanszírozású VIZEK (Mezőgazdasági Vízhasználat Információs és Ellenőrzési Keretrendszer) projekt keretében az Agrárgazdasági Kutató Intézet egy öntözésgazdaságossági modellt fejlesztett ki. Ennek segítségével – az öntözendő terület nagyságának, az öntözési hatékonyság típusának, az öntözés technológiájának, az öntözővíz forrásának, valamint a vetésszerkezet és a növényfajok megadása után – kiszámítható, hogy mekkora pénzügyi beruházást igényel az öntözés kialakítása, mennyibe kerül annak fenntartása és mennyi lehet az öntözésből származó többlettermelési érték. A modell előreláthatóan 2020 elejétől lesz elérhető a mezőgazdasági termelők számára.
