Üzembe helyezte az országos jégkármérséklő rendszert 2021. április 15-én a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK). Az ország 986 pontjáról ezüst-jodidot a felhőkbe juttató rendszer minden évben több milliárd forint kárt előz meg a mezőgazdaságban, emellett lakossági, ipari, állami létesítményeket, ingatlanokat és ingóságokat is véd.
A NAK által kiépített rendszer 2018-ban kezdte meg a működését, az idei az üzemelésének a negyedik éve. A rendszer működtetésének finanszírozásához a Kárenyhítési Alapból évi legfeljebb 1,5 milliárd forintot biztosít az Agrárminisztérium, amely emellett adatszolgáltatással támogatja az elemzéseket, valamint koordinálja az együttműködést az érintett társszervezetekkel.
A jégkármérséklő rendszer 2021. április 15-én megkezdett riasztási időszaka 2021. szeptember 30-ig tart. A NAK bízik abban, hogy az idei esztendőre végrehajtott fejlesztéseknek köszönhetően a magyar gazdálkodók és a teljes lakosság várhatóan még kevesebb jégesőt fog érzékelni. Az országos lefedettséget nyújtó, összesen 986 darab – 219 automata és 767 manuális – talajgenerátorból álló rendszer talajgenerátorai ezüst-jodid tartalmú hatóanyagot égetnek el, ami feláramlással a felhőkbe jut, ott csökkentve a kialakuló jégszemcsék méretét. A jégesők előfordulásának valószínűsége nem zárható ki teljesen, azt viszont garantálni lehet, hogy a lehulló jégszemcsék mérete kisebb lesz annál, mint amelyek a rendszer használata nélkül hullanának le.
2017-ben, az utolsó évben, amikor még nem működött az országos lefedettségű jégkármérséklő rendszer, összesen 72 ezer hektárnyi mezőgazdasági jégkárt jelentettek be a gazdálkodók. 2018-ban, a védekezés első évében már csak 22 ezer hektár, 2019-ben 37 ezer, 2020-ban – a szélsőséges időjárás ellenére – 32 ezer hektárnyi területre történt jégkárbejelentés. Míg 2015-2017 között – a rendszer indulása előtt – 84% volt a jégkár aránya a zivatarkárokon belül, a védekezéssel érintett 2018-2020 közötti időszakban csupán 47%.
A koronavírus-járvány terjedésének akadályozása érdekében a NAK idén is egyedi munkavégzési folyamatokat vezetett be már a rendszer előkészületi munkái során is: a regionális telephelyeken és a generátorpontokon is szigorú, az emberi kontaktusok minimalizálását, illetve a fertőtlenítőszerek, a szájmaszkok és a gumikesztyűk használatát, a napi többszöri fertőtlenítést előíró szabályok szerint végezhető a munka. A bevezetett rendet a rendszer működése alatt is betartják a generátorkezelők és a telephelyi dolgozók.
A februárban kezdődött felkészítés alatt megtörtént a még tavaly behordott eszközök tisztítása, karbantartása, a kopó és forgó alkatrészek cseréje, a szükséges bevizsgálások, ellenőrzések, valamint az informatikai rendszer továbbfejlesztése. A védekezési időszakhoz rendelkezésre áll elegendő mennyiségű ezüst-jodid hajtóanyag, amelyből a kezdéshez szükséges tételeket ki is szállították a kezelőkhöz, együtt a manuális generátorokkal. Ugyancsak sikerült betölteni az üres generátorkezelői álláshelyeket is.
A generátorkezelők körében tavaly második alkalommal meghirdetetett generátorkezelői verseny kedvező fogadtatásra talált, ezért a NAK 2021-ban is meghirdette ezt, és a riasztási időszak lezárultával a legjobb kezelő 80 000 forint jutalomban, a megyei legjobbak 30 000 forintban részesülnek. A generátorok kezelése meglehetősen nagy felelősség, a jégkárok elleni védelmét csak a kezelőkkel együtt lehet véghez vinni, odaadó munkájukat kívánja elismerni ezzel a gesztussal a kamara.
A jégkármérséklő-rendszerben kiemelt szerepe van a NAK-kal együttműködő OMSZ-nek is. A jégbejelentések automatikusan a kamarához érkeznek, amely ezeket minden hónapban elküldi az OMSZ számára. A meteorológiai szolgálat nagyteljesítményű szuperszámítógépének köszönhető pontosabb előrejelzések alapján pedig a riasztások kisebb területre korlátozódnak. Mindemellett a szolgálat meteorológiai alapadatokat és riportokat is biztosít a NAK számára. Az idei védekezési szezonban a NAK az időjárási helyzettől függően utólagos szöveges elemzéseket készít 2-3 hetente a zivataros napokról, továbbá heti statisztikát állít össze, amelyek online felületen is elérhetők. Ezek a részletes elemzések nagy segítséget nyújthatnak a gazdák számára: megállapítható, hogy melyik nap pontosan hol és mikor okozott az időjárás nagyobb károkat a mezőgazdaságban, így könnyebb lehet beazonosítani a biztosítók számára az esetlegesen keletkezett károkat.
