Agrárközélet

Valamit visz a víz – egyedülálló módszerrel kutatják a vízbe eső növényi részek sorsát

Napjainkban az élővizek minőségromlásának megállítása és visszafordítása érdekében egyre gyakrabban fordul a szakértők figyelme a vízi és mocsári növények lebomlásának vízminőségre gyakorolt hatásai felé. Ezt a területet kutatják a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Georgikon Campusának munkatársai is, akik a vízbe hulló növényi részek lebomlásával kapcsolatban értek el előremutató eredményeket a nemzetközi szinten használt avarzsákos módszerrel.

Elgondolkodott már azon, hogy mi lesz azokkal a növényi részekkel, amelyek nem a talajra, hanem az erdei patakokba, tavakba hullanak? Vajon lebomlásuk milyen irányba mozdítja el a víz minőségét, hogyan befolyásolják annak ökoszisztémáját?

Dr. Kucserka Tamás, a MATE Környezeti Fenntarthatóság Tanszék docensének kutatómunkája rámutat, hogy a felszíni vizekbe hulló falevelek (és egyéb növényi részek) lebomlása szénforrást, ezáltal energiát is biztosít a vízben élő mikroorganizmusok számára. Vízbe kerülve a levél vízoldható vegyületei egy nap alatt kioldódnak, tömegének akár 25%-át veszítve el ezzel. A szakember rámutatott, hogy különböző fafajok levelei, mint például a tölgyé, a nagy lignin tartalom miatt sokkal nehezebben és lassabban bomlanak le, ellentétben a fűz leveleivel. A MATE kutatójának vizsgálatai az avaron előforduló gombák fajszámának és biomasszájának meghatározására is kiterjednek. A szakember megfigyelései alapján az avar lebontásában a vízi gombák is fontos szerepet kapnak, különösen a hidegebb időszakokban, hiszen ekkor sokkal intenzívebben képesek működni.

Forrás: Dr. Kucserka Tamás

Simon Szabina, a MATE doktorandusza ugyanebben a témában tett megállapításokat, viszont a fiatal kutató a Balaton Keszthelyi-öblében és a Kis-Balaton Ingói berkében található állóvizekre összpontosított. Vizsgálata középpontjában a közönséges nád ökológiai jelentősége áll, elsősorban az állóvizek tisztulása szempontjából. Bár rendkívül sok tanulmány foglalkozik a nád víztisztítási folyamatainak leírásával, azzal viszont már jóval kevesebb, hogy a növény elhalása után milyen folyamatok játszódnak le pontosan a vízi ökoszisztémában. A doktorandusz kutatásából kiderül, hogy a növény egyes részeiből a vízbe kioldódó nitrogén és foszfor mennyisége jelentősen befolyásolja a víz minőségét.

Forrás: Dr. Kucserka Tamás

A különböző növényi részek lebomlási ütemének vizsgálatát mindkét kutató az úgynevezett avarzsákos módszerrel végezte, amelyet nemzetközi szinten is elterjedten használnak.

Forrás: Dr. Kucserka Tamás

A módszer lényege, hogy különböző lyukbőségű zsákokba töltenek előre meghatározott tömegű avart (vízi makrogerinctelen szervezetek jelenlétében és azok hiányában), melynek fogyása nyomon követhető. A behulló avar mennyiségét avarcsapdákkal határozzák meg, amelyek olyan fém vagy fa keretre rögzített zsákok, amik könnyedén átengedik a vizet, viszont a fákról lehulló, illetve az oldalról besodródó leveleket összegyűjtik. A csapdákat egy adott szakaszra véletlenszerűen helyezik el, majd a keret méretének és a vizsgált terület nagyságának függvényében kiszámolják a növényi részek éves behullásának mértékét 1 négyzetméterre vonatkoztatva. Természetesen a csapdákba hullott avart megfelelő időközönként üríteni kell, így az avarfajtákat szétválogatva a pontos összetétel is megmondható.

Kiemelt képet készítette: Dr. Kucserka Tamás

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Földvásárlás előtt áll? Ezt a hibát ne kövesse el!

2025. október 8. 10:10

Magyarországon földet csak földműves vásárolhat – ehhez pedig szinte kötelező az aranykalászos gazda végzettség.

KÁN Egyetemi Napok: új irányok a növénytáplálásban

2025. szeptember 30. 11:00

A kaposvári KÁN Egyetemi Napok részeként idén is megrendezték a IV. Alkalmazott Növénytudományi Konferenciát, fókuszban a tápanyagutánpótlással.

Nemzetközi figyelem övezi a MATE új MSc szakját

2025. szeptember 15. 15:10

Elindult a MATE Haltenyésztő mérnöki MSc-je, amely a fenntartható akvakultúrában képez új generációt.

Von der Leyen terve: mi marad a gazdáknak?

2025. szeptember 11. 16:10

A Bizottság 300 milliárdos KAP-keretet ígér, védzáradékokkal. A termelők szerint a kockázat így is jelentős.

Nemzetközi Körte Szimpózium 2023

2022. június 27. 13:42

A XIV. Nemzetközi Körte Szimpózium remek lehetőséget kínál a körtével kapcsolatos legújabb kutatási és termesztéstechnológiai információk cseréjére.

Hatékonyabb technológia a szennyvíz utókezelésére

2023. április 27. 11:25

Magyar és kínai kutatók közötti együttműködés keretében minden eddiginél hatékonyabb technológiát fejlesztettek ki a szennyvíz utókezelésére.

Jó szezont zárt a Corteva Agriscience szarvasi vetőmagüzeme

2021. december 2. 06:36

A Corteva Agriscience magyarországi vetőmagtermelése 200 partnert is meghaladó termelői körben történik, mindezt 400-450 táblán megvalósítva.

Rákellenes vegyületeket tartalmazó zöldségek és gyümölcsök

2019. augusztus 4. 05:38

Ami a gyümölcsöket és a zöldségeket a rákellenes gyógyszerekben található vegyületekhez hasonlóvá teszi, az a flavonoidoknak nevezett antioxidánsok bősége.