Agrárközélet
Agrárközélet

Változott a termelői csoportok elismerési rendszere

Változott a termelői csoportok elismerési rendszere

Agrofórum Online

A módosult 42/2015 (VII. 22.) FM rendelet után a frissítések néhány ágazat esetében jelentős változásokat hoznak, máshol csak adminisztratív könnyítéseket jelentenek az elismerések és a jelentések elkészítése során.

2017. április 26-án jelent meg a Magyar Közlöny ez évi 60. száma, amely más jogszabályok mellett tartalmazza az agrárágazati szabályozás körébe tartozó egyes rendeletek módosításáról szóló 22/2017. (IV. 26.) FM rendeletet is. A kérdéses anyag három agrárpiaci témájú rendeletet módosít, a termelői csoportokra vonatkozó szakaszai az utolsó, harmadik részben találhatóak.

A rendelet módosítását három, részben egymástól független ok is szükségessé tette. Egyrészről változott a Vidékfejlesztési Program termelői csoportok működését támogató intézkedését érintő szövege. A Brüsszel által is jóváhagyott korábbi szövegezés szerint az elvárt elismerési és kiválasztási eljárásokat Magyarország az egyszerűsítés és észszerűsítés érdekében egy eljárás keretében végezte el, gyorsítva a folyamatot és csökkentve a bürokratikus terheket. A Vidékfejlesztési Program végrehajtása során azonban megerősödött az a nézet, hogy a kiválasztási eljárást külön és a korábbiaknál jelentősebb hangsúllyal szükséges elvégezni. Ezt az eljárást a Vidékfejlesztési Program végrehajtását koordináló Miniszterelnökség a támogatás ügyintézése során fogja végezni, így az erre vonatkozó szabályokat az elismerési rendeletben indokolatlanná vált fenntartani. Másrészről szükségessé tette a módosítást a korábbi közösségi ellenőrzés szemléletének megismerése, amely olyan kérdéseket vetett fel, amelyek kezelése rendeleti szintű intézkedéseket is igényelt. A harmadik érv komolyságában a legkevésbé tűnik érdeminek, ugyanakkor szakmai szempontokból az elmúlt időszak legértékesebb végrehajtási és működési tapasztalatainak átvezetését takarja. Ezek között jelennek meg a nemzetközi szinten felismert folyamatok támogatása és adaptálásának hazai jogszabályba foglalása is.

Módosítások a sertés ágazatban…

A módosítások között a legszembetűnőbbek és a legnagyobb mértékű változásokat tartalmazók a sertés ágazatot érintik. Az elismerési rendelet eredeti verziójának kidolgozáskor a sertés program olyan termelői összefogásokat vizionált, amelyek nagyságrendjüknél fogva már megalakulásuk és elismerésük pillanatában jelentős mértékben képesek befolyásolni a hazai piacot, így a többi ágazathoz képest komolyabb összefogást várt el a csoportoktól a taglétszám és a tagi árbevétel vonatkozásában is. A termelői csoport elismeréshez meghatározott legkisebb taglétszám általánosságban 15 fő, míg a sertés esetén eddig 40 termelő volt, a tagok termékének értékesítéséből származó éves nettó árbevétel a 300 millió forintos elvárási szinthez képest pedig 2 milliárd forintban került rögzítésre. Ezeket a peremfeltételeket több fórumon is megkérdőjelezték az ágazat szereplői. Érvelésüknek hangsúlyt adott a tény, hogy az rendelet megjelenésétől eltelt időszakban mindössze egyetlen szervezet tudott megalakulni és elismerést szerezni a sertés ágazatban. Ezek a jelzések azt egyértelműsítették, hogy a szigorú szabályok nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, így a felülvizsgálatuk aktuális kérdéssé vált. Az ágazatban megfigyelhető markáns átrendeződések figyelembevételével a jelzett alapfeltételek visszakerültek a korábbi szintre (15 termelő tag és 300 millió forintos tagi árbevétel). A módosítás szinte azonnali választ kapott a gazdák oldaláról, mert több csoport szervezése, elismertetése is új lendületet kapott.

…a zöldség és gyümölcs ágazatban

A zöldség-gyümölcs ágazat újnak mondható a termelői csoportok rendszerében, hiszen az európai uniós jogalkotás e szervezetek szabályozását és támogatását korábban a piacszabályozási vonalon vitte. Az ágazatban továbbra is kettősség van; a megalakuló szervezetek döntés előtt állnak, vagy kisebb nagyságrendben alakulva a könnyebben elérhető, de szerényebb összegű vidékfejlesztési támogatásra pályázhatnak, vagy további bővüléssel a nagyobb adminisztrációs terhet jelentő, de ezzel párhuzamosan magasabb összegű piacszabályozási támogatási irányába is indulhatnak.

A 42-es rendelet megjelenése óta eltelt időben mindössze egy szervezet kapott termelői csoport elismerést a zöldség-gyümölcs ágazatban, azonban a lehetőség fenntartása a szakma visszajelzései alapján továbbra is fontos. A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy a kertészet területén az utóbbi években olyan szerveződések nyerek teret, amelyek egyetlen jól körülhatárolható célt szolgálva segítik tagjaikat. Ez a cél lehet például egy-egy nagy teljesítményű gép hatékony kihasználására a megfelelő méretű és elhelyezkedésű tagi területek összefogása. Hogy ez a szerveződési irány hazánkban is akadálytalanul fejlődhessen, az ágazatot „kettébontotta” a módosítás, így külön lehet zöldség- és külön gyümölcsértékesítésre termelői csoportot létrehozni. Ha pedig csökken a felölelt terület, akkor az árbevételi elvárásnak is csökkennie kell a korábbi 300 millió forintos szintről 100-100 millió forintra.

A rendelet melléklete táblázatos formában tartalmazza az egyes elvárási szintekbe sorolt ágazatokat. Ez a kategorizálás a mostani módosítás során tovább finomodott, mert a hivatkozott melléklet minden kategóriában besorolja az érintett ágazatokat az „állati termékek”, a „kertészet termékek” és az „egyéb termékek” csoportokba. Ennek a pontosításnak köszönhetően egyértelműen meghatározható, hogy mely tevékenység tartozik a támogatás során jelentőséggel bíró preferált (állattenyésztési és kertészeti) területek közé.

… és az ökológiai gazdálkodás területén

Az ökológia termékeket előállító gazdák között évek óta folyamatos érdeklődés figyelhető meg. Sok fórumon és egyéb rendezvényen téma a termelői csoport alakítás igénye, de a tényleges társulásig kevés kezdeményezés jut el, pedig a tárca már régen meghallgatta az érintettek igényeit és kérésüknek megfelelően alakította a jogszabályi feltételeket. Így született meg az ágazati besorolás, amely nem egy terméket, vagy termékcsoportot állít a középpontba, hanem egy közös termelői szemléletet: az ökológiai gazdálkodást. A gyakorlati életből származó akadályok elgördítése érdekében a rendeletmódosítás újabb, kifejezetten erre az ágazatra vonatkozó könnyítéseket is tartalmaz, remélve ezzel, hogy a jég megtörik és a biotermelők között is megélénkül a szövetkezeti együttműködés.

A termelők értékesítési kötelezettségvállalásáról

A módosítás várhatóan sok vitát kiváltó szakasza a termelők értékesítési kötelezettségvállalását érinti. Korábban a termelői csoportokkal szemben elvárás volt, hogy alapszabályukban határozzák meg, hogy a tagjaik termelésük milyen részét értékesítik a csoporton keresztül. Ez az arány legkevesebb 75% lehetett, de a fennmaradó 25%-ot is csak abban az esetben lehetett más csatornán keresztül értékesíteni, ha az közvetlenül fogyasztóhoz került és nem konkurálhatott a kereskedelemben a termelői csoport által piacra juttatott áruval. A 75%-os mérték a módosítás során 50%-ra csökkent, alkalmazkodva a zöldség-gyümölcs termelői szervezetekre vonatkozó európai uniós szemlélethez. Természetesen ez nem jelentheti azt, hogy a tagok minden értékesítésnél szabadon dönthetnek, hogy a terméket a csoporton keresztül vagy magánúton kívánják eladni. A nem szövetkezeti értékesítés lehetőségeit, feltételeit, engedélyeztetésének módját a csoportoknak szabályozni kell. Ezzel lehetőség nyílhat egyes ágazatok esetében a hektikus piaci helyzetek vagy más anomáliák rugalmasabb kezelésére, de alapvetően a cél nem változik; a tagság terménye a lehető legnagyobb arányban a termelői csoporton keresztül jusson piacra.

Az elismerési kérelmeket bíráló szakbizottság feladata lesz megítélni, hogy adott részletszabályok mellett a szerényebb arányú értékesítési elvárás indokolt és támogatásra érdemes-e.

Az elismerés iránti kérelmek bírálata során felmerült, és a pályázók többségénél problémaként azonosított hiányosságokra is kiterjed a módosítás, ezért már rendeleti előírás, hogy az üzleti tervben, az egyes prioritások, célok elérése érdekében tervezett konkrét intézkedéseket, beruházásokat és fejlesztéseket időben – lehetőleg negyedéves bontásban – kell ütemezni. Nem elég tehát meghatározni a feladatokat, hanem azok végrehajtásának pontos időpontját is meg szükséges adni. Így folyamatosan ellenőrizhetővé válik a szervezet üzleti terv által meghatározott tevékenysége. Szintén a bírálat során merült fel igény a tagok megelőző évi számláit tartalmazó számlaösszesítő táblázat bekérésére. Ezt a bírálatot végző szakbizottság korábban is rendszerint hiánypótlás keretében kérte be, de mostantól rendeleti előírásként jogosultsági követelmény lett, mert e táblázatból állapítható meg egyértelműen, hogy a szövetkezet képes-e elérni a minimális tagi árbevételi elvárást. A táblázat tartalmára vonatkozóan a rendelet új melléklete ad mintát.

Változások az üzleti tervvel kapcsolatban

Mivel a kiválasztási eljárást a Miniszterelnökség végzi, a szakbizottság feladatai is változnak és az üzleti terv bírálatára, illetve az elismerésre vonatkozó döntéssel összefüggő javaslat megtételére szorítkoznak. Az Európai Unió előírásaihoz történő jobb alkalmazkodás érdekében az üzleti terv időtartama 4 évre csökken. Ezzel a módosítással megvalósíthatóvá válik az a közösségi elvárás, hogy a támogatási időszak utolsó – 5. évi – kifizetését megelőzően az üzleti terv megvalósulása ellenőrzésre kerüljön. Aki tehát teljesíti a 4 éves tervet, az megkaphatja az 5 éves támogatási periódus utolsó kifizetési részletét. Szintén az üzleti terv tartalmát érintő változás, hogy mostantól a társadalmi felelősségvállalás kérdésére nem kell az üzleti terv kidolgozása során választ adni. Az üzleti terv időtartamának rövidülésével a módosítási lehetőségek száma is csökken; a négy év alatt összesen kétszer lehet a terven változtatni. Ez a változtatás persze nem alapvető koncepcióváltást jelent, mindössze az előre nem látható piaci, időjárási sajátságokhoz lehet igazítani a terv tartalmát.

A területi átfedés szabályozásáról

Nehezen definiálható kérdés a termelői csoportok esetében a területi átfedés. Tisztán elméleti közgazdasági oldalról jól leírható, hogy azok a csoportok, amelyek egyazon földrajzi térségből próbálnak egyazon piacon megjelenni, óhatatlanul egymás konkurenciái lesznek. Az ilyen esetek elkerülése érdekében a tagoknak gazdasági érdeke lenne egy nagyobb szervezetet életre hívni több kisebb helyett. A való élet azonban ennél sokkal összetettebb és bonyolultabb kérdéseket vet fel, ahol nehezen eldönthető, hogy a területi átfedés korlátozza-e a termék piacra jutását, vagy a termelői összefogásból adódó előnyök érvényesülését.

A gyakorlatban olyan szervezetek is megalakultak, amelyek esetében a már működő csoporttal történő átfedés megkérdőjelezhetetlen, de mégis nehezen támadható vagy korrigálható problémát jelentett. A módosítás értelmében a miniszter elutasíthatja az elismerési kérelmet, ha a kérelmező egy korábban már elismert, működő termelői csoporttal azonos településen, székhelyen, illetve telephelyen, vagy azokkal – tagjai tevékenységi területét nézve – több mint ötven százalékban átfedő földrajzi területen, azzal azonos termékkörben kívánja tevékenységét folytatni, és ezáltal a termelői összefogásból eredő előnyöket korlátozza. Természetesen ez a meghatározás sem alkalmazható automatikusan minden esetre, mégis pontosabb, mint a korábbi megközelítés.

Módosítások a beszámoló jelentéseknél

Az évente egyszer elkészítendő beszámoló jelentések tartalma és eljárásrendje is átalakul. A korábban megszokott tartalmi elemek mellett mostantól mellékelni kell a tárgyévet megelőző év során tartott közgyűlések jegyzőkönyveinek másolati példányát is. Ezekből megállapítható, hogy a csoport módosította-e alapszabályát, változtak-e tisztségviselői, illetve, hogy gazdálkodásában, működésében voltak-e jelentősebb változások. A közigazgatási rendszer változását követve a beszámoló jelentéseket a termelői csoportok a földművelésügyi igazgatási jogkörben eljáró megyeszékhely szerinti járási hivatalhoz küldik meg.

Hiányosság esetén a hivatal nyolc napos határidővel ad lehetőséget a tartalmi elemek pótlására. Ezt követően – legkésőbb június 20-áig – a hivatal továbbítja az összegyűjtött adatokat a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal részére. A NÉBIH az adatokat összesíti, és minden év július 15-éig megküldi a minisztériumnak. A termelői csoportok évi egyetlen adminisztratív kötelezettségének nagyvonalú kezeléséből eredő szigorítás, hogy a hiányosan beküldött beszámoló jelentések az elismerés visszavonását vonhatják maguk után.

Változik az ellenőrzések rendszere is

A korábbi háromévente esedékes helyszíni ellenőrzés helyett – amennyibe a helyszíni ellenőrzést külön ok nem teszi szükségessé, akkor – a 2014. január 1-je után elismert csoportok csak az üzleti terv végrehajtásának negyedik évet követően kerülnek ellenőrzésre. Ezzel párhuzamosan felértékelődik az adminisztratív ellenőrzés, amely a beszámoló jelentések tartalmi elemeire terjed ki. Amennyiben az adminisztratív ellenőrzések komoly problémát tárnak fel, akkor természetesen a helyszíni szemlére a működés bármely időszakában sor kerülhet. A 2014 előtt elismert termelői csoportok esetében a helyszíni ellenőrzések rendszere nem módosult.

Kikerült a szabályozásból

A módosítás során az új elemek beépítésével párhuzamosan törlésre került néhány olyan szakasz, amely nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, illetve amelyek fenntartása az említett EU audit tapasztalatai alapján nem észszerű. Így törlésre került az árbevétel igazolásának számításos lehetősége, amely lehetőséggel egyetlen csoport sem élt az elismerés kérelmezése során. A módosítás hatályba lépése után az elismerési eljárás során már nem ellenőrzi a szakbizottság, hogy az alapszabály tartalmaz-e szabályokat a működési költség mértékének meghatározására, illetve megfizetésének módjára. A szövetkezetekre vonatkozó egyéb jogszabályok ezt úgyis kötelezővé teszik, de a nehézkes ellenőrizhetőség miatt a termelői csoportokra vonatkozó eljárásokból további hangsúlyozásuk kikerül.

A tárca reményei szerint a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazott módosítások után a 42/2015 (VII. 22.) FM rendelet hatékonyabban segíti a termelőket a korszerű együttműködések megalakításában, működtetésében és a termelői csoportokhoz rendelet támogatási lehetőségek kihasználásában.

Barta István
FM Agrárpiaci Főosztály Termelői Szerveződések Osztálya, Budapest

(Agrofórum Online)

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Egyre nyugtalanabbak az európai gazdák, cselekvésre kényszerítik a döntéshozókat

2024. április 8. 08:10

Az európai döntéshozók visszafogták a természet védelmét szolgáló szabályozásokat, korlátozták a vámmentes ukrán gabona behozatalát, és hatályon kívül helyezték a peszticidek használatát korlátozó új jogszabályt.

Magyar gyűrűs vörös vércsét fotóztak Nigériában

2024. április 7. 12:10

A madarat első éves korában, 2023. szeptember 8-án gyűrűzték a Farmosi Madárvártán.

Magyarországon fogták be egy sáska legelső példányait

2024. március 23. 10:10

Bár mérete alapján a második legnagyobb hazai sáskafaj a keleti vándorsáska után, az év rovarának járó aranyérmet így is bezsebelte 2024-ben. Ismerjük meg közelebbről a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem kutatójának segítségével a sisakos sáskát!

Lengyelország vezető kertészeti vállalkozása vár gyakorlatra!

2024. március 7. 16:10

Együttműködési megállapodást kötött a Széchenyi István Egyetem és a Primavega lengyel mezőgazdasági vállalat.

Az afrikai sertéspestis miatti veszteség kompenzálásán dolgozik a kormány

2018. május 20. 05:54

Becslések szerint a megbetegedés megjelenésével elveszített exportpia­cok tizenegymilliárd forintos veszteséget okozhatnak az ágazatnak.

Több száz afrikai sertéspestis miatt elhullott vaddisznót találtak Budakeszin

2019. október 1. 12:47

Az biztos, hogy emberi közvetítéssel jutott be a vírus, hiszen Budakeszi környezetében, a természetben még nincs jelen.

Ukrajna lazított a magyar sertéshús beviteli tilalmon

2018. július 27. 13:15

A rendelkezés visszavonásával, illetve a fertőzött magyarországi megyék területére való módosításával újra megnyílt a lehetőség az érdekelt magyar vállalkozások előtt az ukrán export szállításokra.

Áremelkedés várható a sertéspiacon

2018. szeptember 27. 12:11

Míg a sertéspestis egyelőre nem hozott komolyabb változást a piacon, az egész gazdaságot fojtogató munkaerőhiány mellett a takarmányárak is egyre több termelőnek okoznak fejfájást.