Valószínűleg a legtöbb olvasónk már a gondolattól is hidegrázást kap, hogy egy nap talán valóban rovarokból készült lisztet kell beletennie a kosarába. Hát ha még a címkét is elolvassa, és rájön, hogy katonalégy, házilégy és egy kis lisztkukac van benne, persze, megőrölve. De valóban olyan szörnyű lenne ez, vagy épp ellenkezőleg?
Az Európai Unió szeretné, ha kevésbé függene az Európán kívüli fehérjeforrásként használt nyersanyagoktól, így például a szójától. A kevesebb import alacsonyabb költségeket, kisebb energiafogyasztást és kevesebb erdőirtást jelentene.
A Wageningeni Egyetem és Kutatási Központ tudósai az európai kollégáikkal együttműködve egy tanulmányt készítettek a rovarok emberi és állati célra való felhasználásáról. A rovarok jó alternatívát jelentenek a fehérjék pótlására. Kiváló minőségű fehérjeforrásnak számítanak és könnyen tenyészthetők.
A SUSINCHAIN (Sustainable Insect Chain) projekt keretében Teun Veldkamp, a Wageningeni Egyetem és Kutatóintézet (WUR) rovarokra specializálódott vezető kutatója és az európai kollégák a rovarok állati takarmányba és az embereknek szánt élelmiszerekbe való beépítésének lehetőségeit vizsgálják.
A projekt céljai konkrétak: 2025-re az Európában elfogyasztott állati fehérje legalább 20 százalékát rovarfehérjével kívánják helyettesíteni, és emellett a rovartenyésztési ágazatban a munkahelyek számát 1000-szeresére kívánják növelni.
„Afrikában emelkednek a jövedelmek, és ez a hús és a hal iránti kereslet növekedéséhez vezetett, így az árak is meredeken emelkednek – mutatott rá Veldkamp. – Ráadásul az is kérdéses, hogy a bolygó egyáltalán képes-e elviselni azt a terhet, amit mindennek a fenntartható kielégítése jelent. A rovarok hatalmas előnye, hogy az élelmiszer-feldolgozó iparból származó hulladékon, vagyis növényi maradványokon tenyészthetők, ami fenntartható megoldás.”
Az élelmiszeripar is érdeklődik az alternatív fehérjeforrások iránt, annak ellenére, hogy a fogyasztók egyáltalán nem lelkesednek a rovarfogyasztásért. Jó alternatíva lehet azonban a rovarliszt „beépítése” olyan alapvető élelmiszerekbe, mint a kenyér és a tésztafélék, de mivel a rovarok tápértéke a közönséges húséhoz hasonló, így alkalmasak a hal és a hús helyettesítésére is. Az emberi fogyasztásra tenyésztett fajok közé tartozik a katonalégy, a házi légy, a lisztkukac és a tücsök.
Költséges újítás
A rovartenyésztés hátránya a költségekben keresendő. Ahhoz ugyanis, hogy a rovarok reális alternatív fehérjeforrássá váljanak, a termelést jelentős méretben növelni kell, a minőség megőrzése mellett. A SUSINCHAIN célja ezért olyan innovatív tenyésztési módszereket tesztel jelenleg, amelyek lehetővé teszik egy zökkenőmentesen működő, kereskedelmi szempontból is életképes európai rovarellátási lánc létrehozását.
A rovarok feldolgozási technológiájára a tudósok különböző megoldásokat fejlesztettek ki, amelyeket jelenleg is tesztelnek.
„A lárvákat először ki kell szárítani, olyannyira, hogy a bennük lévő nedvesség 70 százalékát elveszítsék, mielőtt rovarlisztté alakítanánk őket – magyarázta Veldkamp. – Az ily módon előállított rovarlisztet a baromfi- és malactakarmányhoz adjuk, és azt vizsgáljuk, milyen ezeknek az emészthetősége, és hogyan viselkednek az állatok, amikor ezekkel a termékekkel etetjük őket.”
Kenyérbe, tésztába kerül majd
A tudósok azonban nemcsak a rovarok állati takarmányban való felhasználását vizsgálják, hanem az emberi táplálkozásban való alkalmazásukat is. Eddig 6 új termék prototípust fejlesztettek ki, amelyeket fogyasztókon és szakmabeli tesztalanyokon próbálnak ki.
A rovarlisztet olyan standard termékekbe fogják beépíteni, mint a tészta, a kenyér és a falafel. Erre azért van szükség (mármint, hogy ledarált formában használják fel a rovarokat), mert jelenleg az európai fogyasztók nem szívesen esznek felismerhető rovarokat. Ez Ázsiában sokkal elterjedtebb, ott nem is okoz problémát, de folyamatosan tesztelik a dániai és a portugál vásárlókat is.
Allergiát okozhat
A projekt jelenleg – az élelmiszerbiztonság jegyében – a potenciális kockázatokat, például az allergiás reakciókat vizsgálja, mivel egyes emberek allergiásak lehetnek a lisztkukacokra. Ez a fajta allergiás reakció hasonló lehet a kagylóallergiához.
Két fő allergén, a tropomiozin és az arginin-kináz ugyanis a lisztférgekben és a kagylókban is egyaránt megtalálhatók. A mikotoxinokat is vizsgálják: ezek a mezőgazdasági terményekben található gombák által képzett mérgező vegyületek. Kérdés tehát, hogy a rovarok biztonságosan nevelhetők-e a mikotoxinnal szennyezett terményeken.
