Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter az avatóünnepségen elmondta, az első ütemben 80-100 embernek munkahelyet biztosító üzem a magyar víziszárnyas ágazat egyik legjelentősebb beruházása.
Az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) többségi tulajdonában lévő Quality Poultry Baromfifeldolgozó és Kereskedelmi Kft. (QP Kft.) fejlesztése összhangban van a kormány agrárpolitikájával – jelentette ki a miniszter.
Fazekas Sándor hangsúlyozta: a több évszázados hagyományokon alapuló magyar víziszárnyas termékek hungarikumnak minősülnek, messze többet jelentenek puszta élelmiszernél. Az ágazat ma is több ezer embernek ad megélhetést vidéken, különösen a Dél-Alföldön. Az üzem megnyitása hozzájárul ahhoz, hogy a víziszárnyas-tenyésztés újra növekedési pályára álljon.
Az agrártárca vezetője ismertette, a vágóhíd kialakításának első szakaszához a Magyar Export-Import Bank Zrt. (Eximbank) 1,75 milliárd forintnyi hitelt nyújtott. A következő ütemben az üzem bővítésével a foglalkoztatottak száma 260-ra növekszik, ehhez a kormány 15 százalékos támogatást nyújt.
David Lau, Izrael állam askenázi főrabbija hangsúlyozta, az új üzem világszerte lehetővé teszi a zsidóknak, hogy megismerjék a Magyarországon előállított kiváló minőségű termékeket, és élvezhessék a kóser táplálkozás előnyeit. Hozzátette, hogy a beruházás sok helybélinek biztosít megélhetést.
Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija megfogalmazása szerint a gyár szimbolikusan is kifejezi a magyar nép és a zsidók együttélését, hiszen nincs talán „magyarabb” és egyben nincs „zsidóbb termék” a hízott libánál.
Felidézte, néhány száz éve komoly vita alakult ki két magyar rabbi között arról, kóser-e a hízott liba. Ezeket a szárnyasokat 15-16 hetesen levágják, a zsidó előírások szerint azonban nem lehet kóser olyan állat, amelyik valamilyen rendellenesség miatt nem élheti meg az egyéves kort. A két rabbi vitáját végül nem sikerült eldönteni, de a történet jó példázza, hogy „a zsidó élet összefonódott azzal a környezettel, kultúrával amelyben őseink éltek” – mondta.
A QP Kft. korábban arról tájékoztatott, hogy a kóser vágóhídon a tervek szerint napi 2400 hízott libát dolgoznak majd fel, ennek köszönhetően 15 százalékkal növekszik az utóbbi években csökkenő, egyébként komoly hagyományokkal rendelkező hízott liba hazai tenyésztése. Az üzemben feldolgozott baromfit a régióból – elsősorban Csongrád és Bács-Kiskun megyéből – vásárolják majd.
A csengelei gyár a jászberényi után a világon a második olyan üzem lesz, amelynek a fő profilja kifejezetten a kóser libamáj és hízott liba termékek előállítása. Az üzemben a kóserségi előírásokat maximálisan betartják, így a baromfitenyésztés és feldolgozás lépései a lehető legkíméletesebb módszerekkel történnek – ismertették a sajtótájékoztatón.
(MTI, fotó: MTI)
