Sok termelő ragaszkodik a fejések közötti időintervallumhoz, mivel mindig is az volt a szokás, hogy 10-12 óránként fejték meg a teheneket.
A gazdaságok szerkezete azonban az elmúlt években hatalmas változáson ment keresztül, mivel a hagyományos modell, amikor családok tartottak egy vagy néhány tehenet, gyakorlatilag megszűnt.
Túl hosszú a munkaidő a tehenészetekben
Manapság gazdaságossági okokból egyre nagyobb állományokat tartanak, és a tejtermelés fenntarthatósága azon múlik, hogy a gazdaságokban tudnak-e elég munkaerőt alkalmazni. Ez pedig nem lehetséges anélkül, hogy legalább olyan vonzó fizetést és kielégítő munkafeltételeket biztosítanak, mint amilyet más munkalehetőségek kínálnak. Különböző tanulmányok szólnak arról, hogy a gazdaságokban a kötelező hosszú munkaidő egyáltalán nem számít vonzónak a munkavállalók számára – ami teljesen érthető.
Szinte minden más iparágban délután 5-6 óra körül jellemzően lejár a munkaidő, emiatt az átlagos hosszúságú napi munka kritikus jelentőségű az alkalmazottaknak. Azonban a tejelőtehenészetekben sok esetben attól tartanak, hogy ha a hagyományos fejési időintervallumról átállnának arra, hogy nappal 8 óra, munkaidőn kívül pedig 16 óra telik el a fejések között, az a tehenek tejtermelésének és teljesítményének csökkenésével járna.
Egy gonddal kevesebb
A jó hír: a kutatások alapján nem ez történik. Egy tanulmányban 2366 állomány egy év alatt rögzített adatait elemezték.
Az összesített eredmények szerint az esti fejés befejezésének átlagos időpontja 18.43 volt, a munkanapok pedig közel 12 órán át tartottak. A szélsőértékek 8,5 órától 16,4 óráig terjedtek, tehát kiugróan nagy eltéréseket tapasztaltak.
A fejési időintervallumot a reggeli első fejés megkezdésétől az esti első fejés megkezdéséig terjedő időtartamként határozzák meg. A tanulmány célja a napi munkaórák számának csökkentése volt. Az eredmények azt igazolták, hogy az estétől reggelig 16 óra, reggeltől estig 8 óra fejési intervallum beválik, ami azt jelenti, hogy például reggel 7 órakor és délután 3-kor fejik az állatokat. Az adatok azt mutatták, hogy a fejési intervallum és a napi tejhozam között nincs kapcsolat, és a szomatikus sejtszám sem változott.
Bár az állattenyésztésben sok esetben nem lehet megúszni a hosszúra nyúló, kiszámíthatatlan munkanapokat, különösen az év azon időszakában, amikor a tehenek ellenek, és a borjakat etetni kell, törekedni kell a munkaidő csökkentésére. Amikor kevesebb a munka, érdemes megpróbálni bevezetni a rövidebb munkaidőt a munkaterhelés csökkentése érdekében, ami a munkaerő-megtartás fontos eleme lehet.
Fotó: Pixabay
