Állattenyésztés

A sertéstenyésztés alfája az ivóvíz, így tartható tisztán

Agrofórum Online

A víz a sertések legfontosabb „takarmánya”. Mindig szabadon, megfelelő mennyiségben és minőségben kell rendelkezésre állnia, különben sem az állatok jóléte, sem a teljesítmény nem lesz megfelelő.

A víz számos fontos funkciót tölt be a sertés szervezetében. Ha a mennyisége és a minősége nem megfelelő, az az állatok egészségét és teljesítményére is negatívan hat. Emiatt az istállóban lévő vízvezetékeket rendszeresen ellenőrizni és tisztítani kell. Az egyik legnagyobb probléma a vízvezetékek szennyeződése. Az úgynevezett biofilm kialakulását a vízvezetékekben soha nem lehet teljesen megakadályozni, ezért szükséges a rendszeres tisztítás.

A víz áramlási sebessége

A sertések teljesítménye csökken, ha nem jutnak korlátlan mennyiségben tiszta ivóvízhez. A víz ugyanis, akárcsak az emberek esetében, számos fontos feladatot lát el a sertés szervezetében, például az emésztésben, a tápanyagszállításban és a hőszabályozásban. Ezért a víznek mindig szabadon hozzáférhetőnek kell lennie a sertések számára.

Ennek érdekében rendszeresen ellenőrizzük, hogy az istálló minden egyes itatóhelyén megfelelő-e a víz áramlási sebessége. A túl gyorsan folyó vízből a malacok nem mindig isznak szívesen. A választott malacok számára ajánlott áramlási sebesség 0,5-0,7 liter/perc, hízósertéseknél 1,5-1,8 liter/perc, kocáknál pedig 2,5-3 liter/perc.

Tiszta vizet minden malacnak!

A mennyiség mellett az ivóvíz minőségének is megfelelőnek kell lennie. Ettől függ a sertések egészsége és teljesítménye. A víznek higiéniailag kifogástalannak kell lennie.

Ha ugyanis a víz nem tiszta, csökken a takarmányfelvétel, viselkedési problémák, betegségekre való fokozott fogékonyság és akár elhullás is előfordulhat. Ugyanakkor nehéz felismerni a rossz vízellátás hatásait, és teljesítménycsökkenésnél sok sertéstenyésztő, de akár állatorvosok, szaktanácsadók is valószínűleg először fertőzésre gondolnak, nem pedig vízhiányra. Ennek egyik magyarázata, hogy a hazai, jó minőségű ivóvizet vesszük alapul, és a vizet eleve tisztának tekintjük.

Mi az a biofilm, és hol alakul ki?

Az egyik legnagyobb problémát a biofilm okozta szennyeződés jelenti, amelynek kialakulását csak késleltetni lehet. A vízcsőre ugyanis belülről baktériumok tapadnak, amelyek exopolimereket képeznek, és ezekből alakul ki a biofilm, amihez más organizmusok is hozzákapcsolódnak.

A biofilm kialakulását felgyorsítja a csövekben megálló víz; a megemelkedett istálló-hőmérséklet; és a vízáramlás lassulásával az alacsony vízfogyasztás is. De gyakran a legjelentősebb baktériumforrás maga az ivó állat. A higiénia javítása érdekében ezért a lehető leggyakrabban el kell távolítani az állóvizet a csövekből.

A vízminőség elemzése

Az ivóvíz minőségét is rendszeresen ellenőrizni kell. A legegyszerűbb, de legkevésbé pontos módszer erre a szemrevételezés. Jobb, de időigényesebb módszer a csövek endoszkópos vizsgálata, amit számos cég végez. A legpontosabb, de leglassabb és költséges módszer a laboratóriumi vizsgálat.

A minőség-ellenőrzéshez mintát kell venni. Ehhez érdemes az állat számára kritikus időpontot kiválasztani – például közvetlenül mielőtt az állatokat új istállóba költöztetik, és esetleg egy új típusú itatóhoz is hozzá kell szokniuk. Az is fontos, hogy ne csak az istálló utolsó itatójából vegyünk mintát, hanem több helyről. Különösen az első vételezési pontot nem szabad kihagyni, mert ez mutatja meg, hogy a bejövő víz tiszta-e.

Milyen vízminőségértékek tekinthetők megfelelőnek?

A sertés itatására ivóvízminőségű vizet kell használni. A víznek milliliterenként 100-nál kisebb csíraszámot és 50-nél kevesebb coliformot kell tartalmaznia. Fontos még a nitrát/nitrit tartalom 10 ppm-nél alacsonyabb szintje is.

Különösen a fiatal állatoknak csak abszolút tiszta vizet szabad adni. Az itatásra feltételesen alkalmas víz (100-nál kisebb csíraszám milliliterenként és 10-nél kevesebb E. coli) az idősebb állatok számára felelhet meg, de az ajánlott értékek ebben az esetben sem léphetők túl.

A sertések csak akkor tudnak a lehető legjobb teljesítményt nyújtani, ha a lehető legjobb vízellátást biztosítjuk nekik. Az ivóvíz minősége mellett ezért fontos az ivási komfortra is összpontosítani. Egy kocának 3 liter vízre van szüksége 1 liter tej termeléséhez, és további 15 literre az önfenntartáshoz. A nagy teljesítményű kocák esetében előfordulhat, hogy kocánként 58 liter vízre van szükség naponta.

A szopós malacoknak is már az első naptól kezdve tiszta vízre van szükségük, mert enélkül a takarmányfelvételben is problémák jelentkezhetnek.

Alapvetően kétféleképpen lehet a vizet a sertéseknek kínálni. Az állandó vízszintet tartó önitatókat az állatok jobban kedvelik, de nagyobb a kockázata szennyeződésnek és ezzel a minőség romlásának. A szopókás önitató viszont higiénikusabb, noha az állatok számára kevésbé kényelmes. A sertéseknek meg kell tanulniuk, hogyan működnek ezek az önitatók. Ráadásul a vízveszteség is nagyobb.

Egy másik kihívás, hogy a különböző korú sertéseknek nem egyforma mennyiségű vízre van szükségük, emiatt a csőméreteket az etetőrendszerhez és a korcsoporthoz kell igazítani.

Az ivóvízrendszer tisztítása

Erre a műveletre előbb-utóbb mindenképpen és rendszeresen sort kell keríteni. A három leggyakoribb módszer közül az első mechanikai tisztítás. Először az itatók előtti összes szűrőt ellenőrizni kell, és szükség esetén meg kell tisztítani, ami nagyon időigényes munka. Ráadásul a hatótávolság körülbelül 80 méterre korlátozódik, és az eljárás nem alkalmas nagy arányú csonka vezetékek esetén. Az eljárás hatékonysága közepes.

A második módszer, hogy klór-dioxidot adunk az ivóvízhez. Ennek a hatékonysága a vas- és mangántartalomtól függ. A klór-dioxid használható a lakott istállókban, de fontos, hogy tartósan és folyamatosan, megszakítás nélkül kell alkalmazni.

A csövek tisztítására savak vagy lúgok is használhatók. Ez csak üres istállókban lehetséges. A tisztítószereket tizenkét órán át kell hagyni hatni, majd ki kell öblíteni.

A tisztítás után az eredményt ellenőrizni kell, és ha nem megfelelő, a tisztítási folyamatot meg kell ismételni vagy máshogy elvégezni. Sőt végeredményben az itatórendszer újraépítése is szóba jöhet, mert a disznók teljesítménye és ezzel a vállalkozás teljesítménye a tét.

Fotó: Pixabay

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Befolyásolja-e a fejések között eltelt idő a tejtermelést?

2024. szeptember 30. 11:10

A 12 órás vagy hosszabb munkanapokat senki sem szereti, a tehenészetekben a fejés miatt mégis elvárás. De vajon kell-e 12 óránként fejni?

Dánia adót vezet be a sertések farokkurtítására

2024. szeptember 27. 14:40

Dániában kiegészítő adót vezetnek be a sertések farokkurtítására. Ezzel a sertések jólétét biztosító intézkedések felé terelnék a tenyésztőket.

A farkasok alulról támadják a kerítéseket – így védekezhetünk ellenük

2024. szeptember 27. 10:10

A kerítésnél az alsó három drótszál a legfontosabb. A farkasok mindig először az alján próbálnak átjutni, például a kerítés alá ásnak.

Ausztráliában csaknem rekordszinten van a marhahús-előállítás

2024. szeptember 23. 13:10

Javulnak az Ausztráliában alkalmazott tenyésztési módszerek és nő az állatállomány, ami a feldolgozókapacitás bővülését is eredményezi.

Sertéstenyésztés - magasabb szintre kell lépni

2021. március 3. 08:36

A Bonafarm Csoporthoz tartozó Bóly Zrt., a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Kaposvári Campusának (jogelőd Kaposvári Egyetem) és a Debreceni Egyetem konzorciuma egy jelentős, 4 éven átívelő növénytermesztési és takarmánygyártási, valamint -felhasználási kutatás-fejlesztési projektet indított 2016 őszén, amit a Széchenyi 2020 Program keretében, az Európai Unió és Magyarország Kormánya társfinanszírozásával – 1,935 milliárd forint vissza nem térítendő támogatással – valósított meg. A projekt legfontosabb eredményeiről Krzyzewsky Nórával, a Bonafarm Csoport minőségirányítási és kutatásfejlesztési igazgatójával, egyben a projekt vezetőjével, Tossenberger Jánossal, a projekt szakmai vezetőjével, Dobos Attilával, a Debreceni Egyetem AKIT DTTI Agrometeorológiai és Agroökológiai Monitoring Központ vezetőjével és Tenke Jánossal, a Bóly Zrt. sertéságazati takarmányozási vezetőjével beszélgettünk.

Brüsszel nem segít a sertéstartóknak

2021. október 12. 09:32

Hazánk több tagállammal együtt felszólította az Európai Bizottságot, hogy éljen a felhatalmazásával, és hozzon olyan azonnali piaci intézkedéseket, amelyek megakadályozzák, hogy a sertéstartók válsága még jobban elmélyüljön - jelentette ki Nagy István tárcavezető az uniós agrárminiszterek tanácsülését követően.

A megvalósult integráció: sertéstenyésztés családi tulajdonban

2024. szeptember 5. 09:40

A dániai Troldgaarden gazdaságban a takarmánytól a késztermékig minden helyben, az állatjóléti szempontok figyelembevételével történik.

A hazai húsipar a fényt keresi az alagút végén

2024. március 22. 09:10

Éder Tamás a hazai húsipar helyzetéről március 6-án tartott előadásának legfontosabb tényeit és tanulságait foglaljuk össze.