Állattenyésztés

Emelt mintaszámmal folytatódik a méhkockázati monitoring program

NÉBIH

Nyolcadik éve zajlik a méhkockázati monitoring program az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) együttműködésében.

A vizsgálat a korábbi években méhmérgezéssel érintett körzetekben alkalmazott növényvédelmi technológia hatósági ellenőrzésére irányul. A tavalyi nagy számú méhpusztulásos eset miatt 2019-ben emelt mintaszámmal folytatódik a program.

A méhkockázati monitoring program során a szakemberek azt vizsgálják, hogy a növényvédő szerek kijuttatásakor az engedélyokiratban foglalt méhvédelmi előírásokat betartották-e a termelők. Az érintett területeket az OMME segítségével jelölte ki a hatóság.

Maga a monitoring program független a méhmérgezés gyanújáról tett bejelentéseket vizsgáló eljárásoktól. Célja nem csak a házi méhek védelme, hanem a vadon élő beporzóké is. Egy adott területen ugyanis, ha a méhészek nem is érzékelnek pusztulást állományaikban a nem megfelelő növényvédelmi technológia hatására, a helyi hasznos (és közömbös) rovar populációkat még károsíthatta a kezelés.

Az elmúlt években ilyen módon országos szinten 50-100 növényi mintát vizsgált a hatóság. A 2018-ban történt nagyarányú méhpusztulás miatt a Nébih idén emelt számú, 123 mintavételt irányzott elő. A mintákat a megyei kormányhivatalok növényvédelmi felügyelői veszik le és a Nébih laboratóriumai vizsgálják. Ha a szakemberek szabálytalanságot tárnak fel, eljárást indítanak a technológiai előírásokat megszegő termelővel szemben.

A Nébih kéri a termelőket, hogy tartsák be a növényvédő szerek engedélyokirataiban foglaltakat, különös tekintettel a méhvédelmi előírásokra. Ne csak a virágzó kultúrnövény esetében legyenek tekintettel a méhekre, hanem akkor is, ha a területet a méhek egyéb okból látogatják, például virágzó gyomnövények vannak a területen, levéltetvek, kabócák miatt mézharmat (édesharmat) található a növényeken, vagy ha a kezelni kívánt tábla a méhek napi gyűjtésének útvonalába esik. A témáról bővebben ide kattintva olvashatnak.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Karácsonyi süti xilittel: tudta, hogy a kutyának halálos méreg?

2024. december 17. 09:40

Karácsonykor sok kutya kerül xilitmérgezéssel állatorvoshoz. Miért veszélyes, és mit tegyünk, ha az eb beleevett a nyírfacukros süteménybe?

Miért tart valaki manapság háztáji csirkét?

2024. december 15. 16:10

A baromfitartás sok generáció óta az életformánk része. Egy kutatásból kiderült, hogy manapság a csirkék élelmiszerforrások, de társállatok is.

Most esszük meg az éves halfogyasztás közel kétharmadát – így alakul idén az ár

2024. december 14. 10:10

Magyarországon az egy főre eső halfogyasztás évi 6,5 kilogramm, de ez még jócskán elmarad a 20 kilogrammos uniós átlagtól.

Megér egy tenyésztésre szánt borjú 130 ezer eurót?

2024. december 12. 13:10

Még a nyáron rekordáron kelt el egy borjú Németországban: valaki 130 ezer eurót adott a kis jószágért. Vajon visszajön az ára?

A méhlegelőkről - az élettér csak összefogással javítható

2019. november 21. 05:37

A hanyatló élettér azt jelenti, hogy egyre több az olyan időszak, amikor a méhek nem, vagy csak nagyon korlátozottan találnak nektár- és pollenforrást. A táplálékot szolgáltató növények sokszínűségén, biodiverzitásán fontos lenne javítanunk.

Egy mesterséges menedék megháromszorozta a méhállományt

2024. június 6. 11:40

„Menedékházat” épített egy cég a méheknek. A konstrukció remekül működik, ezért most további méhmenedékek építését tervezik.

Óvatosan a permetezéssel: kiemelt ellenőrzések a méhek védelmében

2018. április 26. 09:50

2018 tavaszán az ország teljes területén kiemelten ellenőrzi a Nébih a növényvédelmi kezeléseket a házi méhek és a vadon élő beporzók védelme érdekében.

A darazsak is segítik a beporzást

2018. szeptember 19. 14:40

A kutatások hiánya a darazsak védelmének kidolgozását is akadályozza, pedig számuk csökken a klímaváltozás és az élőhelyek zsugorodása miatt.