Az elmúlt napok példátlan járványügyi terhelést hoztak a magyar állattenyésztés és vadgazdálkodás számára. Három különböző, komoly gazdasági és ökológiai hatású vírus jelent meg szinte egy időben.
A magas patogenitású madárinfluenza Csongrád-Csanádban, egy új, rendkívül agresszív myxoma vírus a mezei nyúlállományban, valamint az afrikai sertéspestis Baranya vármegyében, eddig mentes területen. A hatóságok és kutatóintézetek egyszerre három fronton küzdenek a betegségek feltartóztatásáért.
Madárinfluenza Szentesen – több mint 40 ezer pulykát érint a fertőzés
Csongrád-Csanád vármegyében, Szentes térségében fokozott elhullás és idegrendszeri tünetek után igazolta a Nébih a H5N1 altípus jelenlétét egy közel 40.600 egyedet számláló hízópulyka-állományban. A felszámolás már gyanú alapján megkezdődött, a hatóság kijelölte a 3 km-es védőkörzetet és a 10 km-es megfigyelési zónát.
A Nébih hangsúlyozza, most kulcsfontosságú a szigorú járványvédelem, különösen a háztáji állományoknál és a vadmadarakkal való érintkezés megelőzésében. A folyamatosan frissülő információk elérhetőek a Nébih tematikus aloldalán: https://portal.nebih.gov.hu/madarinfluenza
Új, végzetes nyúlvírus: Sopron az első magyarországi igazolási hely
A Soproni Egyetem Vadbiológiai Intézete és a Nébih virológusai először mutatták ki Magyarországon azt az új, mezei nyulat is megbetegítő myxoma vírust, amely gyors terjedésével és rendkívül magas elhullási arányával komoly veszélyt jelent a magyar apróvad-állományra.
A betegség hordozói főként szúnyogok és vérszívó rovarok. A legszembetűnőbb tünetek:
- gócos duzzanatok a fej és a végtagok területén
- súlyos kötőhártya-gyulladás
- ivarszervi és végbéltáji ödémák
A kutatók azonnal megkezdték a vírus genetikai azonosítását és terjedésének nyomon követését. A vadászokat arra kérik, hogy ha vélhetőleg beteg vagy a betegségben elhullott nyulat találnak, azt jelezzék a hatósági állatorvosnak, illetve a Soproni Egyetem kutatócsoportjának a következő e-mail címen: bende.attila@uni-sopron.hu
Afrikai sertéspestis Baranyában – új, magas kockázatú területek kijelölve
Baranya vármegyében, Old település közelében kilőtt vaddisznó mintájából igazolta a Nébih az afrikai sertéspestis (ASP) jelenlétét. Ez egy eddig mentes térség, ahol azonban a horvátországi esetek miatt eleve magas volt a kockázat. A megerősítés után 15 vadgazdálkodási egységet minősítettek „fertőzött terület” kategóriába, emellett Baranya, Bács-Kiskun és Tolna vármegyében is új, magas kockázatú zónákat jelöltek ki.
Bár az ASP emberre nem veszélyes, gazdasági hatása azonban súlyos:
- állományok leölése
- szállítási és kereskedelmi korlátozások
- exportpiaci kiesések
A házi sertések védelme érdekében kiemelten fontos a telepi biztonság, a látogatók korlátozása, a takarmány higiéniai szabályainak betartása, valamint azonnali jelzés minden gyanús tünet észlelése esetén.
A folyamatosan frissülő információk elérhetőek a Nébih portálon: https://portal.nebih.gov.hu/hu/afrikai-sertespestis
Mit tanulhatunk ebből?
A járványok ma már nem elszigetelt jelenségek, a vadállományból és a nemzetközi mozgásokból folyamatos a kitettség. A bioszekuritás nem opcionális, a telepi fegyelem dönti el, hogy egy vírus bejut-e az állományba. A korai észlelés életmentő, gyanú esetén nem várni kell, hanem bejelenteni.
Magyarország állategészségügyi rendszere gyorsan és szervezetten reagált, de a védekezés hatékonysága végső soron a gazdálkodókon, vadászokon és állattartókon is múlik.
Kiemelt kép: Pixabay.
