4℃ 3℃
december 12. Gabriella, Johanna, Franciska
Állattenyésztés

Felavatták a magyar Agrofeed takarmánypremix-üzemét Oroszországban

Agrofórum Online

A jasznogorszki üzem révén a magyar premixgyártó vállalat a jelenlegi 8-10-ről 15 százalékra növeli részesedését az orosz piacon.

Felavatták a győri Agrofeed Kft. hárommilliárd forint értékű takarmánypremix-üzemét Oroszországban kedden a Tula megyei Jasznogorszkban. Az üzem minden idők második legnagyobb értékű, teljes mértékben magyar tulajdonú beruházása a kétoldalú relációban a Richter 20 évvel ezelőtti befektetése után. A 100 százalékos magyar önerőből megvalósított zöldmezős projekt a Szekeres István és Csitkovics Tibor társtulajdonos-ügyvezető által jegyzett Agrofeed eddigi legnagyobb üzleti vállalkozása, amelyet a tervek szerint később még bővíteni fognak.

A jasznogorszki üzem révén a magyar premixgyártó vállalat a jelenlegi 8-10-ről 15 százalékra növeli részesedését az orosz piacon, amelyen már másfél évtizede van jelen.

Szekeres István az MTI-nek elmondta, hogy a jasznogorszki üzem létrehozására azért volt szükség, mert a magyarnál tízszeresen nagyobb orosz piac igényeit Magyarországról szállítva kiszolgálni már nem nagyon lehet. Tőkeerős nyugat-európai konkurenseink is építkeznek ebben az üzletben, amivel lépést kell tartanunk – tette hozzá.

Csitkovics Tibor az MTI-nek elmondta, hogy a cég a Magyarországgal szomszédos és a FÁK-országokon kívül Észak-Afrikában és a Közel-Keleten is terjeszkedik.

A gyáravatás alkalmat szolgáltatott a kormányközi egyeztetésre is: Szabó László, a Külgazdasági és Külkereskedelmi Minisztérium parlamenti államtitkára és Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára Jevgenyij Gromikóval, az orosz agrártárca miniszterhelyettesével tárgyalt. A megbeszélésen mérlegelték az együttműködés fejlesztésének lehetőségeit az európai szankciók és az orosz ellenembargó által meghatározott körülmények között.

Szabó László az MTI-nek nyilatkozva hangsúlyozta: a magyar exportvállalatoknak meg kell érteniük, hogy az orosz exportkiváltási politika keretei között, amely helyi termelési központok létrehozására összpontosít, mire van szüksége az orosz félnek. „Szerencsére van olyan magyar technológia, magyar tudás, amit hasznosan be tudunk fektetni” – mondta. Hozzátette: az orosz fél érdeklődik a közös finanszírozásban, vegyesvállalatok formájában létrehozandó, élelmiszerrel, mezőgazdasággal kapcsolatos beruházások iránt, „amelyekben kis-, közepes- vagy akár nagyobb magyar cégek sikerrel tudnak versenyezni az orosz piacon”. Az együttműködés lehetséges területei között említette az öntözéses és takarmányozási technológiák, az állattenyésztési know-how átadását.

„Természetesen a szankciók nagyon keményen érintik az orosz gazdaságot, de az importkiváltási politika nagyon jó lehetőséget ad a magyar cégeknek. Szeretnénk meglovagolni ezt a hullámot, és amint a szankciók – remélhetőleg hamarosan – fellazulnak, akkor talán egyre több termékkel tudunk majd belépni az orosz piacra” – mondta.

Az agrártárca részéről Nagy István hangsúlyozta: az orosz piac nagy lehetőség a magyar mezőgazdasági termékek számára. Rámutatott, hogy az Agrofeed befektetése a sikeres működése esetén új kapukat tud megnyitni a magyar mezőgazdaság előtt.

A jasznogorszki beruházás keretében teljesen automatizált 1400 négyzetméteres gyártóüzem épült, valamint 5 ezer négyzetméteres raktár és vállalati iroda. Az építkezés tavaly májusban kezdődött, a tervezésben és kivitelezésben magyar, orosz és holland cégek vettek részt. Az új üzem több mint 100 munkahelyet biztosít majd.

(MTI)

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

A levegőbe fecskendezett mérge is veszélyes ennek a rovarnak, már Magyarországon is megjelent

2025. november 25. 09:10

Az emberrel szemben nem agresszívabb a hazai lódarázsnál az ázsiai változat, a méhpopulációkra viszont óriási veszélyt jelent.

Tejjel fűtenek egy gazdaságban, az ötlet csak első hallásra megbotránkoztató

2025. november 24. 09:10

Nincs szó félreértésről, sem pedig értékesítési nehézségből adódó „bosszúról”, egy német faluban szándékosan használnak újfajta módszert a fűtésre.

Elképesztő! A telep, ahol a galamboknak már semmi esélyük

2025. november 24. 07:10

A gazdák már majdnem feladták, amikor bevetettek egy döbbenetes módszert – a ragadozó madarak percek alatt rendet tettek a telepen.

Ez a kutyák kedvenc szava, sokat elárul házi kedvenceinkről

2025. november 21. 09:10

A kutyák nemcsak a szövegkörnyezet alapján találják ki az emberi szavak jelentését, de valóban értik is azokat. Melyik lehet a kedvencük?

Mindent a tavaszi takarmány-előállításról

2021. április 28. 09:40

Mint ahogy azt már megszokhatták a különböző munkaműveletekről szóló videósorozatainkban bemutatjuk az adott témakör minden részletét. Ez alkalommal a tavaszi tömegtakarmány-előállítás került terítékre, aminek minden egyes lépését bemutatjuk Önöknek egy rendhagyó interjúval is kiegészítve.

Komoly lehetőségek rejlenek a magyarországi takarmánygyártásban

2021. július 14. 09:02

A világ növekvő tej- és húsfogyasztása miatt a takarmánygyártás továbbra is perspektivikus ágazat, amelynek magyarországi fejlődése főként a hatékonyság javításától függ – derül ki az OTP Agrár szakértőinek legutóbbi elemzéséből. A szakcikk arra is kitér, hogy a következő egy-két évtizedben nem várható, hogy a mesterséges húsok számottevő mértékben teret nyernének a fogyasztásban.

Szerves trágyák jelentősége és használata a zöldségtermesztésben, II. – Takarmányozás és az alom hatása a trágya tulajdonságaira

2023. november 27. 07:10

Előző írásban ismertettük a zöldségtermesztésben leginkább használatos állati eredetű szerves trágyákat, továbbá kertészeti szempontból legfontosabb tulajdonságaikat. De tudni kell, hogy a trágyák használhatóságát a tenyészállaton kívül befolyásolja még a feletetett takarmány, valamint nagymértékben az alom minősége és mennyisége is.

Sertéstenyésztés - magasabb szintre kell lépni

2021. március 3. 08:36

A Bonafarm Csoporthoz tartozó Bóly Zrt., a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Kaposvári Campusának (jogelőd Kaposvári Egyetem) és a Debreceni Egyetem konzorciuma egy jelentős, 4 éven átívelő növénytermesztési és takarmánygyártási, valamint -felhasználási kutatás-fejlesztési projektet indított 2016 őszén, amit a Széchenyi 2020 Program keretében, az Európai Unió és Magyarország Kormánya társfinanszírozásával – 1,935 milliárd forint vissza nem térítendő támogatással – valósított meg. A projekt legfontosabb eredményeiről Krzyzewsky Nórával, a Bonafarm Csoport minőségirányítási és kutatásfejlesztési igazgatójával, egyben a projekt vezetőjével, Tossenberger Jánossal, a projekt szakmai vezetőjével, Dobos Attilával, a Debreceni Egyetem AKIT DTTI Agrometeorológiai és Agroökológiai Monitoring Központ vezetőjével és Tenke Jánossal, a Bóly Zrt. sertéságazati takarmányozási vezetőjével beszélgettünk.