A magyar hidegvérű ménes megalapításáról, a szarvastartásról és az idei Kaposvári Állattenyésztési Napokról folytatott megbeszélést az agrárminiszter a Somogy megyei Bőszénfán csütörtökön.
Nagy István a Kaposvári Egyetem Szarvasfarmján a Kovács Melinda akadémikussal, az egyetem rektorával, Mátrai Mártával, az Országgyűlés háznagyával és Szita Károllyal (Fidesz-KDNP), Kaposvár polgármesterével tartott tanácskozás után újságíróknak azt mondta: arra kérte a farm magyar hidegvérű lótenyészetének vezetőjét, készítsen előterjesztést az itteni ménes értékeiről.
„Legyen egy leltár, amelynek alapján felvázolhatjuk a fajta jövőképét, 21. századi hasznosításának lehetőségeit, tudnunk kell, hogy alkalmas-e rekreációs lovaglásra, esetleg bio-, ökogazdasági munkára, vagy pusztán gyönyörködni fogunk benne” – hangsúlyozta. Hozzátette, ha megvan a jövőkép, az állam ménest alapíthat, részt vállal a fenntartásában, hozzájárulva a fajta megőrzéséhez.
Nagy István kincsnek nevezte a Szarvasfarmot, amelynek területén Magyarország legnagyobb intenzív körülmények között tartott, 1500 egyedből álló szarvasállománya, 127 magyar hidegvérű ló, és egyebek mellett 138 magyar parlagi szamár is él.
Úgy vélte, a szarvastartás a jövő egyik erőforrása. Példaként hozta fel, hogy Nagy-Britanniában évente 20 százalékkal nő a szarvasfarmokon előállított hús fogyasztása. „Ez egy óriási, egyedi lehetőség, amire Bőszénfán is lehet alapozni” – mondta.
A miniszter méltatta a Kaposvári Egyetemen állattenyésztés terén kifejtett tevékenységét. Szavai szerint az intézmény magas színvonalú képzést nyújt hallgatóinak.
Kovács Melinda arról szólt, hogy a hidegvérű lovak mellett a megbeszélésnek a magyar parlagi szamár genetikai állományának megőrzési lehetőségei, az ehhez szükséges infrastrukturális feltételek biztosítása is a témája volt, minderre „komoly oktatási gyakorlati képzési, innovációs, kutatás-fejlesztési innovációs programokat lehet építeni”.
Az embereknek Bőszénfáról leginkább a szarvasok jutnak az eszükbe, de a szarvasokon kívül nagyon fontos feladatnak érezzük az őshonos állatok gondozását is – jegyezte meg.
Szita Károly arra hívta fel a figyelmet, hogy a Szarvasfarm nemcsak az őshonos állatok megőrzése, hanem a turizmus miatt is értékes hely, gazdagítja Somogy megyét és Magyarországot.
Somogy megye Magyarország egyik éléskamrája, ez meghatározza a Kaposvári Egyetem és Kaposvár városa közötti együttműködést is – jelentette ki. Hozzáfűzte: az egyetem akkor tud igazán egyetem lenni, a város pedig város lenni, ha közösen gondolkodnak, közösen tesznek meghatározott célok megvalósításáért.
A politikus kitért rá, az egyetem az agrártárcával kiépített egy infrastruktúrát, amely magában hordozza annak a lehetőségét, hogy garantáltan minőségi és egészséges élelmiszerek kerüljenek a fogyasztók asztalára. „Ez az, amiben még hatékonyabban dolgozunk együtt a következő években” – hangsúlyozta a városvezető.
