Május végén hazánkban is – mint az már több más országban is megtörtént – kimutatták emlősállatból a magas patogenitású madárinfluenza vírusát.
Mint arról a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) hírt adott, egy Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében elhullott házimacskánál azonosította a kórokozót. Ezzel együtt az emberi fertőződés kockázata továbbra is elhanyagolható.
A hivatal laboratóriumába diagnosztikai vizsgálatra szállították be azt az elhullott házimacskát, amelyből magas patogenitású madárinfluenza vírus H5N1 altípusát mutatták ki a Nébih szakemberei.
Mint azt megtudtuk, a fertőzött macskával együtt tartott állatok tünetmentesek, de ennek ellenére alapos vizsgálat vár rájuk.
Ezzel együtt a járványügyi nyomozás ugyancsak elkezdődött, de a jelenlegi információk birtokában úgy tűnik, hogy a fertőződés vadmadárral való közvetlen vagy közvetett érintkezés útján történhetett.
Abban az esetben, ha emlősállatokban állapítják meg a magas patogenitású madárinfluenza vírust, az nem von maga után olyan szigorú járványügyi intézkedéseket, mint a baromfik esetében igazolt fertőzés.
Ebben az esetben az állattartó többi macskáját az állategészségügyi hatóság megvizsgálja és megfigyeli, egyéb intézkedésekre, azonban például korlátozás alatt álló terület létrehozására vagy az állatok elaltatására nem kerül sor.
Eddig még nem fordult elő
Hazánkban ez az első ilyen eset, hiszen más emlősállatból ezidáig nem mutatták ki a betegséget.
Számokkal kifejezve: a 2020-ban kezdődött járvány több tízmillió baromfi pusztulásához vagy leöléséhez vezetett, 200 emlősfajt fertőzött meg. A WHO szerint a közelmúltban a vírus több emlősfajon belüli terjedése, köztük az Egyesült Államokban élő szarvasmarhák körében is megnövelte az emberre való átterjedésének kockázatát.
Az elmúlt hónapokban tehenek és kecskék csatlakoztak az érintett fajok listájához – ez új fejlemény, a szakértők ezidáig nem tartották fogékonynak ezeket az ilyen típusú influenzára.
Az Egyesült Államokban megjelent
Az amerikai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ ( Centers for Disease Control and Prevention) 2024. április 1-jén adta hírül, hogy egy személy az Egyesült Államokban pozitív lett a magas patogenitású madárinfluenza vírusra (2.3.4.4b kládba tartozó vírus).
A közölt információk szerint az érintett személy Texasban olyan tejelő szarvasmarhákkal érintkezett, amelyek feltehetően fertőzöttek voltak a vírus egy altípusában, amely ember és egy emlősállat között terjed.
A beteg egyetlen tünetként szemvörösségről (ami kötőhártya-gyulladásnak felel meg) számolt be a jelentés, egyben azt is rögzíti, hogy annak elszenvedője már akkor gyógyulófélben volt.
A beteget izolálták, és influenza elleni vírusellenes gyógyszerrel kezelték. Ez a második olyan személy az Egyesült Államokban, akiről jelentették, hogy az influenza A(H5N1) vírusra pozitív lett a tesztje.
Az előző emberi megbetegedés 2022-ben történt Coloradóban. Az madárinfluenza-vírusokkal, köztük az A(H5N1) vírusokkal való emberi fertőzések ritkák, de világszerte szórványosan előfordulnak.
A CDC azóta figyeli a H5 vírussal fertőzött madaraknak kitett emberek megbetegedését, amióta 2021 végén először észleltek járványkitöréseket az Egyesült Államokban vadon élő madarak és baromfi körében.
A H5N1 madárinfluenza okozta emberi megbetegedések ezidáig az enyhétől (pl. szemfertőzés, felső légúti tünetek) a súlyos megbetegedésekig (pl. tüdőgyulladás) terjedtek.
Mexikói haláleset
Amíg Magyarországon a madárinfluenzától elhullt házimacskának volt hírértéke, addig (mint arról a WHO tájékoztatása alapján a Reuters beszámolt) egy 59 éves mexikói lakos, aki madárinfluenzával fertőződött, Mexikóvárosban kórházba került, és április 24-én meghalt.
A halála elött láz, légszomj, hasmenés, hányinger és általános rossz közérzet lépett fel nála. Amíg a korábbi eseteknél a H5N1-volt a felelős, itt laboratóriumi vizsgálattal is megerősítették, hogy egy másik influenza-altípus, a H5N2.
A fertőzés forrása jelenleg még rejtély
Az egészségügyi világszervezet szerint az elhunyt ezt megelőzően nem érintkezett baromfival vagy más állattal. Ellenben több alapbetegségben szenvedett, és az akut tünetek megjelenése előtti három hétben az ágyhoz kötött volt.
A mexikói egészségügyi minisztérium közleményben hírül adta, hogy a fertőzés forrását ezidáig még nem sikerült azonosítani. A képhez az is hozzátartozik, hogy ez év márciusában a mexikói kormány már közzétette, hogy H5N2-es megbetegedések történetek az ország nyugati részén, egy félreeső helyen lévő családi farmon.
A kutatók szerint, az esetnek nincs köze a H5N1-es madárinfluenza Egyesült Államokban kitört járványához, amely eddig a tejgazdasági dolgozókat fertőzött meg. A WHO szerint a madárinfluenza-vírus jelenlegi kockázata a lakosságra nézve továbbra is alacsony.
Mindezek mellett azonban ENSZ egészségügyi ügynökségének vezető tudósa, Jeremy Farrar a közelmúltban kijelentette, hogy erőfeszítések folynak a H5N1 elleni vakcinák és terápiák kifejlesztésére, hangsúlyozta azt is, hogy biztosítani kell, hogy a regionális és nemzeti egészségügyi hatóságok világszerte képesek legyenek a vírus diagnosztizálására.
