Egyszerűbb uniós halászati pályázatok, a vízminőségi szabályozás lengyel mintára történő megváltoztatása – ezek a főbb céljai a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezetnek (MA-HAL).
Az elmúlt év sikerének mondható, hogy a vízkészletjárulék jelentős csökkentése után a vízdíjakat sikerült egységesíteni is. Ez azt jelenti, hogy az országban minden tógazdaságnak 1500 forint vízszolgáltatási díjat kell fizetnie hektáronként. Ez nagy könnyítés az ágazat számára, hiszen ezáltal évi 600-700 millió forinttal több marad a cégeknél, és az eléréséhez nagy segítséget nyújtott az Országos Vízügyi Igazgatóság és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara – mondta Sziráki Bence, a szervezet ügyvezető igazgatója.
Évtizedek óta napirenden van a haltermelők és a vízügy között a tógazdaságokból elfolyó víz minőségének kérdése. Az ágazat régóta küzd azért, hogy a jogszabályok ne szennyvízként kezeljék a halastavakból elfolyó vizet, ugyanis a haltermelés pozitív hatással van a víz minőségére. A jogszabályokat a lengyel szabályozás mintájára szeretné megváltoztatni a MA-HAL, ami azt jelenti, hogy a tógazdaságokban folyó termelés intenzitásához kössék az elfolyó víz vizsgálatát.
– A haltermelők ugyanis nincsenek ráhatással a befolyó víz minőségére, illetve a szántóföldről vagy egyéb területekről bemosódó víz minőségére, márpedig a vízkibocsátás nagyban függ az inputtól, vagyis a bejövő víz minőségétől – jegyezte meg. – Az ügyvezetés azt szeretné elérni, hogy ne a haltermelőkön csattanjon az ostor, és ne büntessék őket, ha a bejövő vízénél jobb minőségben eresztik el a vízfelesleget. Ugyanis az elfolyó víz minősége minden esetben alkalmas folyók és csatornák halállományának fenntartásához.
Jelenleg minden halastavi gazdálkodónak kötelező önellenőrzést végezni. Ha a lengyel példa szerint módosul a jogszabály, akkor csak azoknak a termelőknek kellene az önellenőrzést végeznie, akiknek a haltermelése meghaladja a 2000 kilogramm/hektárt. Az ügyvezető igazgató szerint az ágazatnak jó esélye van a jogszabály megváltoztatására, mivel az OVF alvállalkozójával, az ÖKO Zrt.-vel már sokat tárgyaltak a kérdésben. Az OVF emellett több haltermelővel közösen végez vízminőségi méréseket mind a bejövő, mind az elfolyó vizekben, amelyek igazolták, hogy az elfolyó víz minősége semmiképpen sem szennyvíz minőségű.
A MA-HAL vezetése eddig is sokat foglalkozott a jövővel, az uniós halászati politika 2020 utáni alakulásával. A jelenleg futó MAHOP-program alapján az ügyvezető igazgató azt hangsúlyozta, hogy a 2020 utáni támogatási rendszert szeretnék a mainál egyszerűbbé tenni. Szeretnék elérni továbbá, hogy a tavi zöldítési programot elfogadják, elismerve ezzel a halastavak ökoszisztéma-szolgáltatásait, fontos volna, hogy a beruházási pályázatok elszámolását megkönnyítsék, szeretnék elérni, hogy halfeldolgozók fejlesztésére, intenzív gazdaságok fejlesztésére és innovációra továbbra is megfelelő keretösszeg álljon az ágazat rendelkezésére.
Elmondható, hogy mind az Agrárminisztérium MAHOP Irányító Hatóságával, mind a Magyar Államkincstárral folyamatos és szoros az együttműködésük, azon a téren is, hogy a MAHOP-pályázatok elbírálása és kifizetése a lehető leggördülékenyebb legyen. Ugyanis mindkét félnek alapvető érdeke, hogy a MAHOP keretében rendelkezésre álló mintegy 16 milliárd forint támogatást teljes mértékben felhasználják a ciklus végére.
