A szarvasmarhákat a legnagyobb szén-dioxid-termelők között tartják számon. Argentína azonban nem a marhák leselejtezésében, hanem új tanúsítási rendszerben gondolkodik. A cél a klímasemleges szarvasmarha.
Argentínában, amely a szarvasmarhák számát tekintve benne van a top 10-ben a világon, olyan tenyésztési módszerrel kísérleteznek, amellyel a marhahús klímasemlegessé válhat. Ezt úgy tudják elérni, ha a tenyésztés során több szén-dioxidot sikerül megkötni, mint amennyit kibocsátanak. Ha a módszer végül nemcsak környezetbarátnak, hanem gazdaságilag megtérülőnek is bizonyul, könnyen utat mutathat az Európai Unió állattenyésztői számára is.
Az állattenyésztés a klímaváltozás egyik mozgatórugója
Világviszonylatban az állattenyésztés az éghajlatváltozás egyik fő okozója, és az üvegházhatású gázok globális kibocsátásának mintegy 12 százalékáért felelős. A mezőgazdaságból származó üvegházhatásúgáz-kibocsátásnak pedig a kétharmada kötődik az állattenyésztéshez, főleg a húselőállításhoz.
Azt nem várhatjuk el, hogy az emberiség egésze vegán életmódra térjen át – bár a húsfogyasztás csökkentése vállalható alternatíva. Jelenleg az a realitás, hogy a globális húsfogyasztás a növekvő népességgel és jóléttel együtt nő. Ráadásul nem minden legelőterület alkalmas egyformán szántóföldi művelésre.
Tanúsítvánnyal az éghajlat védelméért
Nincs szükség drasztikus változásokra, hogy a szarvasmarhákhoz kötődő szén-dioxid-kibocsátás csökkenjen. A takarmány-összetétel enyhe megváltoztatása vagy jobban hasznosító genetikák használata már eredményt hozhat. A probléma nem ebben van, hanem a szándék hiányában: a tenyésztők az ő szempontjukból érthetően, mivel üzleti vállalkozást vezetnek, a bevételeik növelésére helyezik a hangsúlyt, és nem a globális környezetvédelmi intézkedésekre.
A kiadások emelkedésének ellensúlyozásában segítséget jelenthetnek az öko és a fair trade címkék, melyek az előállított húsáru értékét növelik. Ebben a sorba illeszkedhet a tanúsítvány a CO2-semleges gazdálkodásról, aminek a többletköltségét a termék megvásárlója fizeti.
Az erdőben legelő szarvasmarhák CO2-semlegessé válnak
A gazdálkodásnak ez a módja a szabad tartáshoz kötődik. Az állatokat erdőkkel tarkított legelőkön nevelik. A szakértők úgy számolnak, hogy ezzel a módszerrel a szarvasmarhák által kibocsátott szén-dioxidot kompenzálhatja a fák és a talaj által megkötött szén-dioxid mennyisége. Így a marhahús klímasemlegessé válik. A minősítés már létezik, Argentínában 2024 elején hagyták jóvá állami és magáncégek együttműködésének eredményeképpen.
A kérdés már csak az, hogy a fogyasztók hajlandóak-e magasabb árat fizetni a szén-dioxid-semleges tanúsítvánnyal rendelkező marhahúsért.
Nem véletlen, hogy az argentin rendszer az erdei legeltetésre hasonlít. Ez a módszer évszázadokon át Európára is jellemző volt. De az erdőpusztulás, a túlhasználat és az állattenyésztés intenzívebbé válása során a haszonállatok elhagyták az erdőt. Ma már léteznek olyan projektek, amelyekkel megpróbálják újraéleszteni ezt a legeltetési módot, amelynek haszna végeredményben a klímavédelem.
